Párválasztási szokásaink átrajzolják a társadalom mentális térképét
Mentális kötelék
Egy pszichiátriai kutatás szerint a mentális betegségben érintett személyek körében nagyobb valószínűséggel fordul elő, hogy olyan partnerrel kötnek házasságot, akinél szintén mentális betegséget diagnosztizáltak.
A Nature Human Behaviour című folyóiratban publikált tanulmány Tajvan, Dánia és Svédország nemzeti adatbázisait vette alapul. A kutatás során a szakemberek hatmillió házaspár – több mint ötmillió tajvani, 571 ezer dán és 707 ezer svéd – adatait vizsgálták, és kilenc pszichiátriai rendellenességre fókuszáltak: skizofrénia, bipoláris zavar, depresszió, szorongás, figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD), autizmus, rögeszmés-kényszeres zavar (OCD), szerhasználati zavar, valamint anorexia.
A kutatás azt vizsgálta, hogy amennyiben az egyik fél pszichiátriai diagnózissal rendelkezik, milyen eséllyel fordul elő hasonló vagy azonos rendellenesség házastársánál. A vizsgált mintában egészséges párok, vegyes párok (csak az egyik fél érintett), valamint olyan párok is szerepeltek, amelyeknél mindkét fél diagnosztizált volt.
Az eredmények egységes mintát mutatnak: amikor az egyik partnernél a kilenc állapot valamelyikét diagnosztizálták, a másiknál is szignifikánsan nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak pszichiátriai rendellenességet. Ez azt jelenti, hogy alacsony annak a valószínűsége, hogy ez pusztán véletlenszerű egybeesés lenne. Érdekesség, hogy csak az OCD, a bipoláris zavar és az anorexia mutatott eltérő mintázatokat. Tajvanon az OCD-ben szenvedő házaspárok aránya magasabb volt, mint Skandináviában.
– A kutatás fő eredménye, hogy a minta országonként, kultúrákon és generációkon átívelően érvényes – mondta Chun Chieh Fan, a tanulmány társszerzője, az oklahomai Laureate Institute for Brain Research populációs és genetikai kutatásokkal foglalkozó kutatója.
A vizsgálatban a résztvevőket születési évük szerint évtizedes kohorszokra osztották annak érdekében, hogy értékeljék a mentális betegségek házastársak közötti megoszlásának időbeli változásait. A kutatók megállapították, az idő előrehaladtával fokozatosan növekszik annak valószínűsége, hogy egy pár mindkét tagjánál ugyanaz vagy hasonló pszichiátriai rendellenesség forduljon elő. Ezt különösen a szerhasználati zavaroknál figyelték meg, vagyis az alkohol- és drogproblémák mindkét fél esetében egyre gyakoribbá váltak.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy minél fiatalabb egy generáció, annál nagyobb az esélye annak, hogy egy pár mindkét tagja ugyanazzal vagy hasonló pszichiátriai rendellenességgel él. Chun Chieh Fan szerint ennek három oka van. A mai fiatalok gyakran olyan partnert keresnek, akivel mélyebb érzelmi vagy tapasztalati közösséget éreznek, és ebbe sokszor a közös mentális kihívások is beletartoznak. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a hivatalos diagnózisok száma a mentális egészség körüli tabuk oldódása, a pszichiátriai ellátás fejlődése miatt ma már sokkal többen kapnak nevesített diagnózist, mint korábban. Nem elhanyagolható a modern, felgyorsult életmód hatása sem, amely növeli a mentális betegségek kialakulásának kockázatát, így statisztikailag is gyakoribbá válik, hogy a párok mindkét tagja érintett.
A tanulmány figyelmeztet, ha a genetikai kutatások nem veszik figyelembe, hogy az egyének jellemzően nem véletlenszerűen választanak párt, hanem olyan partnert részesítenek előnyben, akinek mentális állapota hasonló a sajátjukhoz, az eredmények torzíthatják a mentális zavarok öröklődésének valós arányát.
Jan Fullerton, a sydney-i Új-Dél-Walesi Egyetem pszichiátriai genetikusa szerint az a tendencia, hogy az emberek gyakran olyan társat választanak, akivel mentálisan hasonlóak, növeli a mentális rendellenességek előfordulásának kockázatát a következő generációkban is. A genetikai hajlam ugyanis összeadódhat, ha mindkét szülő érintett.
Korábbi kutatások szerint azoknál a gyermekeknél, akiknek mindkét szülője ugyanabban a pszichiátriai rendellenességben szenved, az adott állapot kialakulásának esélye kétszer akkora, mint azoknál, akiknél csak az egyik szülő érintett. Párválasztási szokásaink tehát hatással vannak arra is, hogy milyen gyakoriak lesznek bizonyos mentális betegségek a társadalomban.
