Mi minden nyüzsög a fogkefénk sörtéi között?

Ritkán gondolunk bele, de a fogkefénken valójában meglehetősen változatos mikrobiális ökoszisztéma él – akár 1–12 millió baktérium és gomba is megbújhat a sörték között, több száz különböző faj képviseletében, nem beszélve a vírusokról. A nedvesség, a szánkból származó nyál, az elhalt hámsejtek és ételmaradványok mind ideális táptalajt jelentenek ezeknek a kórokozóknak, így a mindennapi fogmosás közben is ki vagyunk szolgáltatva a mikrobák társaságának.

Honnan kerülnek ide a mikroorganizmusok?

Marc‑Kevin Zinn mikrobiológus szerint három fő forrásból származhatnak:

• a felhasználó szájából,
• a testfelszínről,
• valamint a környezetből, ahol a fogkefét tároljuk.

Már egy frissen kibontott fogkefén is találtak baktériumokat – egy brazil vizsgálatban a boltok polcairól származó termékek felében már a csomagolás felbontásakor kimutattak mikrobákat.

Ártalmatlan társak – vagy veszélyforrások?

Sok mikroorganizmus nem veszélyes: a szájüreg természetes baktériumflórájához tartozó fajok, mint a Rothia dentocariosa, Streptococcus mitis vagy az Actinomyces nemzetség tagjai jellemzően jelen vannak a fogkefén, és akár még hasznosak is lehetnek, mert kiszorítják a fogszuvasodást okozó baktériumokat.

Ugyanakkor előfordulhatnak aggodalomra okot adó mikrobák is, például olyan Streptococcus és Staphylococcus fajok, amelyek fogágybetegségeket idézhetnek elő. Más vizsgálatok olyan kórokozókat is kimutattak, mint az Escherichia coli, a Pseudomonas aeruginosa, az Enterobacteriaceae család tagjai, a Klebsiella pneumoniae, vagy a Candida gomba – ezek jóval idegenebbül hatnak a szájüregben.

A környezet is hozzájárul

A mikrobák nemcsak a szájunkból kerülhetnek a kefére. A fogkefe öblítésére használt víz, a kezünk, sőt a fürdőszoba levegője és felületei is hozzájárulhatnak a szennyeződéshez. Az influenza‑ és koronavírusok például több órán át fertőzőképesek maradhatnak a sörtéken; az ajakherpesz vírusa akár két napig is aktív lehet.

Különösen olyan helyeken, ahol sok ember használ közös fürdőszobát, mint például kollégiumokban vagy közös lakásokban, fennáll a fertőzés átadásának kockázata. Ezért a közegészségügyi ajánlás is egyértelműen javasolja, hogy soha ne osszuk meg fogkefénket másokkal, és ügyeljünk rá, hogy ne érintkezzen mások keféjével.

Mekkora a valódi veszély?

Erica Hartmann, az amerikai Northwestern Egyetem mikrobiológusa szerint a legtöbb ember nem lesz beteg a saját fogkeféjétől. Az együtt élő emberek esetében a szájüreg mikrobiomja hasonló, így a kórokozók egy része már jelen lehet a mindennapi kapcsolatokban is. Egy vizsgálatban kevesebb széklethez köthető baktériumot találtak, mint azt várni lehetett volna, ami azt mutatja, hogy a vécéből származó aeroszol kevésbé jelent kockázatot, mint sokan gondolják.

Viszont egyes baktériumok, beleértve az antibiotikumrezisztens törzseket is, előfordulhatnak a fogkefén. Ezekkel a fertőzésekkel nehezebb megbirkózni, mivel a hagyományos gyógyszerek kevésbé hatnak rájuk.

Hogyan tarthatjuk tisztán a fogkefét?

A szakértők több egyszerű, de hatékony módszert ajánlanak:

• Használat után alaposan öblítse le a kefét, hogy eltávolítsa az ételmaradványokat és nyálat.
• Hagyja a fogkefét fejjel felfelé szobahőmérsékleten kiszáradni, mert a nedvesség elősegíti a mikrobák elszaporodását.
• Ne tartsa zárt helyen vagy kupak alatt, mert ez kedvez a mikrobiális növekedésnek.
• Ha szeretne még hatékonyabb tisztítást, áztassa a kefét szájvízbe 5–10 percre (keresse azokat, amelyek legalább 0,12% klórhexidint vagy 0,05% cetilpiridinium‑kloridot tartalmaznak).
• Egyesek javasolják a 1 százalékos ecetes áztatást, bár ez kellemetlen ízt hagyhat.

Mikor érdemes lecserélni?

A fogorvosok széles körben javasolják, hogy a fogkefét legalább negyedévente cseréljük le. A töredezett, elhasználódott sörtéken ugyanis könnyebben megtelepednek a nemkívánatos mikrobák.

Összegzés – ne essen pánikba, de legyen tudatos!

Nem kell attól tartania, hogy minden fogmosásnál megbetegszik. A legtöbb mikroorganizmus a normál szájflórához tartozik, és nem okoz betegséget. Ugyanakkor jó gyakorlat gondoskodni a keféről, hiszen a tisztán tartott eszköz csökkenti a potenciális kórokozók számát, és hozzájárul az általános szájhigiéné fenntartásához.

Ha pedig aggódik a saját vagy családtagjai fogkeféjén található mikrobák miatt, érdemes megfogadni a fentieket, illetve konzultálni fogorvossal vagy egészségügyi szakemberrel. A tudatos higiénia az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy a mindennapi fogmosás ne váljon kockázatforrássá.