Miért jó az agynak a kézírás?
A digitális világban feledésbe merül a kézírás.
Ahogy az oktatás egyre inkább a digitális eszközökre támaszkodik, sok országban az iskolák fokozatosan háttérbe szorítják a kézírás, különösen a kurzív (folyóírásos) írás tanítását. Egyre több diák tanul csak billentyűzetet használva írni – ez azonban komoly agyi hátrányokat jelenthet. Egyre több kutatás mutatja ki, hogy a kézzel írás – szemben a gépeléssel – sokkal hatékonyabban segíti a tanulást és a memóriát.
A kézírás aktiválja az agyat – ezt mutatja az EEG is
A Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) friss EEG-alapú kutatása szerint a kurzív kézírás serkenti az agy tanulásért és emlékezésért felelős területeit. A vizsgálatban 12 éves gyerekek és fiatal felnőttek agyi aktivitását mérték, miközben különböző formákban írtak: kézzel, billentyűzeten, digitális tollal vagy hagyományos ceruzával.
A kézírás során megnőtt az elektromos aktivitás a parietális lebenyben és az agy középső területein, különösen a theta-hullámok (4–7 Hz) erősödtek, melyek közismerten kulcsszerepet játszanak a tanulásban és az emlékek tárolásában.
„A meglévő szakirodalom szerint az ilyen jellegű idegi oszcilláció ezekben az agyterületekben kulcsszerepet játszik a memóriában és az új információk kódolásában – így ideális környezetet teremt a tanuláshoz.”
— fogalmazzák meg a kutatók.
Mi történik, ha eltűnik a kézírás oktatása?
Audrey van der Meer, a kutatás vezetője aggasztónak tartja a trendet, miszerint egyes iskolák teljesen leállnak a kézírás tanításával.
„Norvégiában egyes iskolák teljesen digitálissá váltak, és teljes mértékben elhagyták a kézírás oktatását. A finn iskolák még Norvégiánál is jobban digitalizáltak. Nagyon kevés helyen tanítanak bármilyen formában kézírást.”
Van der Meer szerint ez a fejlődés oda vezethet, hogy egy vagy több generáció teljesen elveszíti a kézírás képességét – ez pedig hosszú távon akadályozhatja az agyi fejlődést.
Kézzel írni nemcsak emlékezetesebb – hanem hasznosabb is
A kutatásban résztvevők közül azoknak, akik kézzel írtak vagy rajzoltak, erősebb szenzoros-motoros integráció volt megfigyelhető. Ez azt jelenti, hogy a kézírás során egyszerre több érzékszerv dolgozik együtt: a kézmozdulatok, a látás, a hallás és a tapintás is aktiválódik.
„A papírra írás több ‘kapaszkodót’ ad az agynak az emlékek rögzítéséhez. Kézírás közben sokkal intenzívebb tevékenység zajlik az agy szenzomotoros területein.”
— mondja Van der Meer.
„Számos érzékszerv aktiválódik: érezzük, ahogy a toll a papírhoz nyomódik, látjuk a leírt betűket, halljuk az írás hangját. Ezek az élmények kapcsolatot teremtenek az agy különböző részei között, és megnyitják az utat a tanulás előtt.”
A kézírás már az olvasást is segíti
A kézírás jelentőségét más kutatások is alátámasztják. Egy 2012-es MRI-alapú tanulmány szerint a kézírás – szemben a gépeléssel vagy a betűk nyomkövetésével – aktivál egy egyedi „olvasási áramkört” az agyban. Ez a korai agyi aktivitás elősegíti az olvasás elsajátítását, különösen kisgyermekeknél.
Egy másik, 2017-es fMRI-tanulmány pedig kimutatta, hogy a kézírás olyan agyi hálózatokra épül, amelyek specifikusan az írott nyelvhez kapcsolódnak, és alapot teremtenek a helyesírás, szövegalkotás és más magasabb szintű nyelvi képességek fejlődéséhez.
Mit tehetünk? Vissza kell hozni a kézírást!
A kutatók egyetértenek abban, hogy a kézírás és rajzolás kulcsfontosságú a tanulási folyamat optimalizálásához. Ezért javasolják, hogy az oktatáspolitika biztosítsa a kézírás minimális oktatását minden iskolában.
„Amikor a bevásárlólistáját vagy előadásjegyzeteit kézzel írja, sokkal jobban emlékszik a tartalomra” – emlékeztet Van der Meer.
A megállapítások egyértelműek: a kézírás nem csupán hagyomány – hanem az agyunk egyik legjobb barátja.
