Nagy vakcinakörkép

A globális versenyben jelenleg az amerikai–német Pfizer–BioNTech és az amerikai Moderna vakcinája tűnik a két befutónak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten bejelentette, hogy ezek már december második felében forgalomba hozatali engedélyt kaphatnak az EU-ban, mivel túljutottak a harmadik tesztelési fázison, és kiértékelték az eredményeiket.

A magyar kormány több fronton is tárgyal a vakcinák beszerzéséről, eddig 12 millió adag oltóanyagot kötöttek le három gyártónál: az említett Pfizer–BioNTech­nél, a brit–svéd AstraZenecánál és az amerikai Janssen Pharmaceuticánál (Johnson & Johnson). A számot az magyarázza, hogy a legtöbb vakcina esetében két adagra van szükség a megfelelő immunitás eléréséhez, és a populáció 50-60 százalékos átoltottsága ad nyájimmunitást. Tehát elvileg ennyi oltóanyag elég is lenne, más kérdés, hogy mikorra készülnek el, hiszen a háromból kettő még eleve a tesztelés harmadik fázisánál tart.

Ezenfelül megérkezett az orosz vakcina mintája, a magyar hatóságok elkezdték a dokumentációját is vizsgálni, illetve a kormány két kínai céggel is tárgyal. E három oltóanyag esetében még tart a harmadik fázis, de már feltételes engedélyük van a saját hazájukban.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere jövő év elejére valószínűsítette bármely vakcina magyarországi megjelenését a parlament népjóléti bizottságában tartott éves meghallgatásán, és ennek kapcsán leszögezte, hogy nem fog forgalomba kerülni itthon olyan oltóanyag, amelyik nem hatásos, és szövődményeket okoz. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter pedig leszögezte, hogy az oltás önkéntes és ingyenes lesz.

Egerek és emberek

Egy vakcina fejlesztése in vitro, vagyis lombikban kezdődik, ezután következik a preklinikai, állatkísérletes, majd a klinikai, humán szakasz, aminek három vagy négy fázisa van. Továbblépni mindig csak akkor lehet, ha az oltóanyag megfelelő mértékben vált ki immunválaszt, és biztonságos. A klinikai egyes fázisban csak néhány önkéntes vesz részt, a másodikban már néhány száz, a hármas fázisban pedig több tízezer ember. Általános séma szerint a résztvevők egyik fele placebót kap, a másik fele vakcinajelöltet, ezek után pedig várnak és figyelnek, hogy melyik csoportban hányan kapják el a vírust, és a betegségük mennyire válik súlyossá. A hatást ezek összehasonlításával mérik le. Amennyiben a vakcinajelöltet kapók körében legfeljebb feleannyi megbetegedés volt, mint a placebócsoportban, akkor az az oltóanyag a WHO jelenlegi elvárásai alapján sikeresnek minősül. Ha a vizsgálatokat részletesen publikálják protokolljaikkal együtt, akkor az eredmények nemzetközi szakértők számára is ellenőrizhetők. A harmadik fázis lezárása és kiértékelése után szokott jönni az engedélyeztetés és a forgalomba hozatal. Ezt kezdte meg a Pfizer–BioNTech, és ezeket a szabályokat rúgták fel a kínaiak és az oroszok, amikor már a harmadik fázis előtt engedélyezték a vakcináikat.

Jelenleg 13 koronavírus elleni vakcina fejlesztése tart a harmadik fázisban. Cikkünkben ezek közül hozunk fel példákat.

Kibelezett vírusok

Valaha az oltóanyagok leginkább legyengített vagy elölt vírusokból álltak, az előbbiek azonban lassan kikopnak a gyakorlatból. Az utóbbiakra még van példa, a modern molekuláris biológiai technikákkal előállított oltóanyagok bonyolultabb módon hatnak. Három típust érdemes megjegyezni a koronavírus elleni vakcinák kapcsán. Az egyik a fehérje- vagy alegységvakcina, amit régóta alkalmaznak már. Olyan fehérjét tartalmaz, amely hordozza a vírus genetikai állományát. Tehát nem magát a vírust adják be, hanem csak azt a fehérjét, ami ki tudja váltani a megfelelő immunválaszt. Ez drága technológia, ugyanis a fehérjét élesztőgombákkal, baktériumokkal termeltetik meg. 

A másik típus a vektorvakcina, amely esetben egy ártalmatlan vírust kibeleznek és hordozóközegként használnak, hogy bevigye a sejtekbe a megcélzott veszélyes vírus génjeit. A koronavírus egészében véve tud betegséget okozni, a puszta génállománya nem, de üzenetként bejutva a sejtben megtermelődik az a fehérje, ami aztán beindítja az immunválaszt. Vektorként általában adenovírust használnak.

A harmadik típus a nukleinsav-alapú RNS-vakcináké, ez gyakorlatilag csak puszta információt takar: a hírvivő RNS jut a gazdatest sejtjeibe, és már ennyi elég ahhoz, hogy ott elősegítse a fehérje szintézisét. Annyira új módszerről van szó, hogy a Moderna és a Pfizer–BioNTech vakcinája lesz a két első ilyen oltóanyag, ami forgalomba kerül. Előnyük, hogy könnyen és gyorsan gyárthatók, hátrányuk viszont, hogy komoly hűtést igényelnek, tehát a logisztika problémát jelent. A puszta üzenet ugyanis elég könnyen bomlik, egyébként ezért is tűnik el teljesen a szervezetünkből, miután betöltötte a szerepét.

Van egy kakukktojás: Ausztráliában a Murdoch Gyermekegészségügyi Kutatóintézet kísérletezik olyan vakcinával, amit már használtak korábban, az 1900-as évek elején fejlesztették ki a tuberkulózis ellen. Hatékonyságát vizsgálják.

Az Astrazeneca-ügy

Az Astrazeneca és az Oxford közös vakcinájának harmadik tesztelési fázisát újraindítják. A probléma lényege, hogy az egyik oxfordi teszt során a vizsgálat vezetőjének hibájából eltértek a dozírozástól, két teljes helyett először egy fél, azután egy egész adagot kaptak a résztvevők. Amikor észrevették a hibát, szóltak a szabályozó szerveknek, amelyek beleegyeztek, hogy így folytassák. Vagyis a vakcina harmadik fázisú tesztje két külön vizsgálatra bomlott szét.

A kettő átlagos hatékonysága lett 70,4 százalék, ami egyébként kiváló érték, hiszen a WHO elvárása ötven százalék, de közben más vakcinafejlesztők is kijöttek lassan a saját harmadik fázisú klinikai vizsgálataik 90 százalék feletti eredményeivel, így az Astrazeneca és az Oxford azt kezdte hangsúlyozni, hogy az egyik vizsgálat kilencven százalék feletti eredményt mutatott. Ám a szakértők elég hamar észrevették, konkrétan már másnap, hogy ebben viszont nagyon kicsi volt a résztvevők létszáma, és az is kiderült, hogy egyáltalán nem szerepeltek 55 év fölötti tesztalanyok. Az ügy vége lett az, hogy újrakezdik a hármas fázist.

Nyilvánvaló, hogy gyógyszeripari szereplők és befektetők bevonása nélkül nem lehet egy világjárványra méretezett oltási programot felépíteni, ilyen értelemben pedig a részvényekért aggódó üzleti szereplők is befolyásolják a kommunikációt, miután láthatóan minden bejelentés hatással van az árfolyamra. Ugyanakkor az is látszik, hogy a rendszerben bőven vannak fékek.

Az európai befutó

Miután az orosz oltóanyagról még mindig keveset tudunk, az amerikai Moderna pedig első körben az amerikai lakosoknak gyárt le húszmillió adagot, és csak ezután kezd el más országoknak is előállítani, Európában az amerikai Pfizer és a német BioNTech közös vakcinája lehet az első igazi befutó. A harmadik fázisban 43 ezer főn tesztelték, 95 százalékos a hatékonysága, ami azt jelenti, hogy a kutatás során 170 alany fertőződött meg, közülük 162 kapott a placebóból, nyolcan az oltásból. Tíz alanynál alakult ki súlyos betegség, közülük kilencen voltak a placebós csoportban.

Mivel etikátlan lenne szándékosan megfertőzni a résztvevőket, addig várnak, amíg el nem kapja a vírust annyi önkéntes, hogy statisztikailag értékelhetővé váljon a kutatás az engedélyeztetés elindításához. Talán a fenti számok nem tűnnek nagynak, de az elkövetkező két évben, ameddig nyomon követik az önkéntesek állapotát, még sokat megtudhatunk a hatékonyságról, a mellékhatásokkal pedig már tisztában vagyunk. További támpont, hogy a Covidon átesett betegekhez képest a beoltottakban 1,8-2,8-szoros mennyiségben mutattak ki semlegesítő antitesteket, miközben a T-sejtek száma is nőtt. Komoly mellékhatást egy alany sem tapasztalt, az influenzaoltásokhoz hasonlóan fáradékonyság, láz, fejfájás jelentkezett a beoltottak 3,7 százalékánál. Az oltást két dózisban adják be három hét különbséggel, és ezután hét nap múlva alakul ki mérhető védelem.

A gyártók idén 50 millió, jövőre további 1,3 milliárd adag vakcinát tudnak előállítani, a logisztikai problémát – az oltóanyagot – 70 Celsius-fokon kell tárolni és szállítani – szárazjéggel igyekeznek megoldani. Ekörül még sok a kérdőjel, például az is, hogy szárazjégből hiány van a piacon, de egyébként volt már példa ilyen hőmérsékleten tárolt vakcina bevetésére az afrikai ebolajárványban.

A néma kelet

A finanszírozó, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap szerint 90 százalékos védettséget ad a koronavírus ellen a Szputnyik V vakcina. Publikációt az első két fázisról tettek közzé, az is több kérdést vetett fel, mint amennyi választ adott, a harmadik fázis még zajlik. Az ára egyébként már megvan, tíz dollár, vagyis nagyjából 3000 forint lesz, ami középárnak tekinthető.

Ami a kommunikációt furcsává teszi a publikációk hiányán kívül, az Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztusi bejelentése, miszerint az orosz hatóságok engedélyezték a vakcinát, még mielőtt a harmadik fázisú tesztelés megkezdődhetett volna. Még az elnök lánya is kapott belőle. Ez a gyakorlat teljesen idegen a nyugati klinikai kutatásokétól, a szakértők kockázatosnak is minősítették.

A hallgatás a kínaiakra talán még inkább jellemző, akárcsak az, hogy politikai nyilatkozatok formájában tájékoztatják az embereket a fejleményekről. A magyar virológusok ezzel kapcsolatban rendre azt mondják: mindez nem jelenti azt, hogy ezek az oltások ne lennének biztonságosak vagy hatékonyak, de nem jelenti az ellenkezőjét sem. Egyszerűen nem tudjuk, milyenek. A szakember a publikációkból következtet, azt képesek független szakértők validálni, anélkül nem lehet tudni semmit: csak hinni. Másrészről ezekben az országokban elkezdték már használni ezeket az oltásokat, egészségügyi dolgozók, tisztviselők kapják meg őket, a kínai Sinopharm vakcináját még az Egyesült Arab Emírségekben is engedélyezték, ahol az egészségügyi dolgozók és tisztviselők kaptak belőle, elsőként az egészségügyi miniszter. Ennek szintén politikai üzenete van. Keleten más szellemiség és gyakorlat jellemző, így megkezdődött a lakosság oltása párhuzamosan a harmadik fázisú vizsgálattal.

Hazai és külföldi szakértők is hangsúlyozzák, hogy szükség van a vakcinaalternatívákra, mert sok időbe telik majd a szükséges mennyiséget legyártani, és az is kérdéses, meddig tudnak az egyes változatok védeni a vírus ellen. Ilyen értelemben észszerű lépés sorban állni az oltóanyagért keleten is: Oroszországban és Kínában is kiváló tudósok dolgoznak, a használt technológiák pedig nem térnek el a nyugatiaktól.

Az biztos, hogy mire Magyarországon tömegesen hozzájutunk bármilyen oltáshoz, addigra még a nagyon ritka mellékhatások is napvilágra kerülnek. Az oltóanyagokra pedig nem jellemző, hogy hosszú távú, egy év múlva vagy még később jelentkező nemkívánatos hatásuk legyen. Egyes betegségeknél viszont nagyon is gyakoriak a később jelentkező szövődmények, ilyen a kanyaró, és egyelőre ilyennek tűnik a koronavírus is, ami szintén hathat az idegrendszerre, illetve trombózist okoz.

A harmadik klinikai fázisban járó vagy azt lezárt vakcina-fejlesztések