Nemrég még a hűvös, csapadékos tavasz miatt panaszkodtunk, két-három hete pedig szokatlan kánikula keseríti meg a nagyvárosokban élők, elsősorban az idősek, a betegek és a kisgyermekek életét. Egész Európa hőségtől szenved, még az északi országok is. Hollandiában a legsúlyosabb hőségriadót rendelték el, a briteknél hármas fokozatú készültség, a franciáknál kettes fokozatú riadó, hazánkban ugyancsak kettes fokozat volt érvényben. Mi a teendő ezekben a forró napokban, hogyan védekezzünk a hőség és a gyilkos napsugarak ellen?

Miközben változik körülöttünk az időjárás, életmódunkon szinte semmit sem változtatunk. A kánikulai napokon éppúgy kifekszenek az emberek a napra, a gyermekek vízparton, homokozókban fedetlen fejjel, esetleg szomjasan tűrik a napsugarak égető hatását. Sokan, bízva a fényvédő krémekben, a déli órákban sem vonulnak árnyékba, nem fogyasztanak elegendő folyadékot, nem tudják, hogy idősebb korban, krónikus betegségben életveszélyes a forróság. Mindeközben nő a rosszindulatú bőrdaganatok száma, sajnos a fiatalok körében is. A túlzott napozás és szoláriumozás gyorsítja a bőr elöregedését. Hiába a bronzszín fiatalon, ha középkorban az átlagosnál ráncosabb lesz a bőr és a pigmentfoltok sokasága tarkítja. Mi változott meg, hogy lassan nem tanácsos egyáltalán napon tartózkodni, holott évtizedekkel ezelőtt ez még föl sem merült? A Földet körülvevő ózonpajzs megvédi bolygónkat azoktól a sugaraktól, amelyek az élő szervezetekre károsak. A környezetszenynyezéssel egyre több olyan anyag kerül a levegőbe, amelyek károsítják az ózonréteget, elvékonyítják, és ezen a „lyukon” zuhognak a földre a káros sugarak. Az ózonréteg légköri oxigénből képződik napfény hatására, a földfelszíntől 15-50 kilométeres magasságban, a sztratoszférában. Ugyanakkor a napfény részt vesz az ózon (O3) bomlásában is, de a két folyamat hosszú évmilliókon-évezredeken át egyensúlyban volt. Ezt az egyensúlyt bontotta meg a különböző gázok légkörbe eresztése az ipar kialakulásával. Az „ózonlyukat” 1985-ben angol kutatók fedezték föl, ami világossá tette, hogy a légkörben történik valami, aminek természetéről ma sem tudnak mindent a légkörfizikusok. A napsugár két összetevőből áll: a látható fényből és a láthatatlan, ibolyántúli (UV) tartományból. Az ibolyántúli tartomány három részből áll: az ultraibolya-A (UV-A), az ultraibolya-B (UV-B) és az ultraibolya-C (UV-C) tartományból. A légkör kiszűri az UV-C sugárzást (bár voltak utalások arra, hogy egy minimális mennyiség ebből is elér a Földre) és az UV-B sugárzás nagy részét, az UV-A átjön a légkörön. Az utóbbi felelős a bőr barnulásáért, ez serkenti a bőrt a melanin nevű festékanyag termelésére, túlzott hatása a bőr öregedését gyorsítja. Veszélyesebb az UV-B sugárzás, amely az ózonréteg vékonyodásával egyre nagyobb mennyiségben éri el a földfelszínt, és daganatkeltő hatása már bizonyított. Különösen veszélyesek a gyermekkori leégések, a tapasztalat szerint két-háromszori „pecsenyére sülés” már megnöveli a felnőttkori rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának rizikóját. Állandóan napon tartózkodó felnőttek – tengerészek, földművesek – körében régóta ismert a basalsejtes és a tüskéssejtes rákfajta gyakoribb előfordulása. Az erős UV-sugárzás a szem ideghártyáját is károsítja, ezért fontos a védelem jó minőségű, UV-szűrős napszemüveggel. Az erős UV-hatás csökkenti az immunrendszer hatékonyságát is, ezért bizonyos autoimmun betegségeket provokál. Ilyen esetekben föllobbanthatja a korábbi betegséget, és súlyos visszaesés következhet be. Bizonyos gyógyszerek szedése fényérzékennyé teszi a bőrt, ezért ezek szedésekor (benne van a használati utasításban) tilos a napozás. Ilyenek egyes antibiotikumok, szívgyógyszerek, szulfonamidok és mások. Fontos tudni, hogy a fényvédő krémek napvédő faktora csak a bőr leégése ellen nyújt védelmet, de a daganatkeltő hatást nem lehet velük kiszűrni. A bőr típusától függően kell a faktorszámot megválasztani, különösen fontos ez a mindig leégő, sohasem barnuló bőrű emberekre. A fényvédő fölszívódásához mintegy 40 perc szükséges. Az érzékeny bőrűek és gyermekek számára a természetes anyagokat tartalmazó kozmetikumok jók, amelyek csak fizikai fényvédőket tartalmaznak és legalább 20-22 faktorosak. Azt is szem előtt kell tartatni, hogy a faktorszámmal nem nő párhuzamosan a fényvédelem, az utóbbi lassabban nő, mint a faktorszám. Minden védelem mellett be kell tartani, hogy nyáron 11-16 óra között legjobb, ha nem megyünk ki a tűző napra. Ha valakinek fiatal korában – 20 év alatt – több leégése volt, és bőrén mutatkoznak a fénykárosodás jelei, vagy sok anyajegye van, érdemes szűrővizsgálatra menni, ahol digitális dermatoszkópiával 30-40-szeres nagyítással vizsgálják meg a bőrelváltozást. Kánikulai napokon nagy veszélyt jelent a hőguta. Az ember testhőmérséklete szűk határok között mozog, és ennek fenntartását egy hőszabályozó mechanizmus biztosítja. A hőegyensúly különösen könnyen fölborul csecsemők, kisgyermekek és idősek esetében. Hajlamossá tesz a hőgutára a súlytöbblet, bizonyos gyógyszerek, kábítószerek és az alkohol. A hosszan tartó magas hőmérsékletre a szervezet verejtékezéssel és sóvesztéssel reagál, így fáradékonyság, vérnyomásesés, ájulás következhet be, de a végkifejlet halál is lehet. A hőguta kialakulásának tünetei: száraz, forró, kipirult bőr, szapora pulzus, testhőmérséklet végbélben mérve 40 Celsius-fok vagy magasabb, tudatzavar, eszméletvesztés, esetleg izomgörcsök. A hőguta azonnali kezelést igényel. Megelőzése érdekében forró napokon lényeges a bőséges folyadékbevitel és sópótlás, szellős, pamut ruhával biztosítani kell a testhőmérséklet szabályozását, a fejet széles karimájú kalappal lehet védeni. Kisgyermekekre nagyon figyelni kell, különösen csecsemőkre. Bármilyen furcsán hangzik, de meleg napokon gyakori a nyári torokfájás. Egy átlagos nyár során mintegy ötszázezer esetben kérnek a betegek torokfájás elleni patikaszert hazai gyógyszertárainkban. A veszélyt a jeges üdítőitalok, a fagylalt és a légkondicionálás jelenti, de a szénsavas ásványvizek is izgató hatást fejtenek ki a nyálkahártyára. A változékony időjárás kedvez a torokfájások 85-90 százalékát okozó vírusok szaporodásának. Fontos eldönteni, hogy baktériumos torokgyulladás alakult ki, vagy az említett vírusos, mert utóbbi esetben felesleges antibiotikumok adása. A vírusokat a szervezet néhány nap alatt legyőzi, de kínzó torokfájás, láz, izomfájdalom esetén tüneti kezelés szükséges, ami láz- és fájdalomcsillapításból áll. Sok esetben a sós vizes gargarizálás is segít. A jól kiválasztott szopogatótabletták is gyorsan csökkentik a fájdalmat, tanácsos a cukormentes tablettát választani, mert nem rongálja a fogakat, és cukorbetegek is használhatják. Nyaraláshoz, utazáshoz ne hiányozzon az útipatikából a szopogatótabletta sem. Fájó torokkal napra menni tilos, legjobb az ágynyugalom és a bőséges folyadékbevitel. A fentieket nem elrettentésül közöltük, hiszen napfényre nagy szüksége van az emberi szervezetnek. Szabályozza bioritmusunkat, biztosítja a hormonszintet és a csontok erősségét. Hiánya komoly depresszióhoz vezethet, de bőrünkre is jó hatással van a kevés, szelídebb napfényfürdő.