A NASA hivatalosan is bejelentette, hogy megtalálták a Naprendszer eddigi legtávolabbi égitestét. A bolygószerű testet még 2003. szeptember 14-én fedezték föl a Palomár-hegyen működő, 1,2 méteres Samuel-Oschin távcsővel. Azonnal távcsövek tucatjai eredtek utána, még az infravörös tartományban vizsgálódó Spitzer-űrtávcsővel is végeztek megfigyeléseket. Néhány lelkes kutató egyenesen a tizedik bolygó megtalálásáról beszél. Az égitest az inut tengeristen után a Sedna nevet kapta. Átmérője az eddigi megfigyelések szerint 1700 km, vagyis a Plútó után a legnagyobb test a nagybolygók övezetén kívül.

Pályája a Nap körül rendkívül elnyúlt, felfedezésekor 13 milliárd kilométerre volt központi csillagunktól, de 10 ezer 500 éves keringési ideje alatt akár 135 milliárd kilométerre is eltávolodhat, vagyis 900-szor távolabbra, mint a Föld. Anyagának összetételét még nem sikerült megállapítani, de a megfigyelések szerint a Mars után a második legvörösebb égitest a Naprendszerben. Lehetséges, hogy holdja is van, ennek megerősítése a Hubble-űrtávcsőre és a nyolcméteres Gemini-távcsőre vár; utóbbi az infravörös tartományban működő jelenlegi legnagyobb távcső.

A Hubble-űrtávcsővel egy európai csillagászcsoport először figyelt meg a naprendszeren kívüli bolygók (exbolygók) közül egyet, amely a Jupiter körül keringő, magas hőmérsékletű gázóriás. A HD 209 458b jelzésű planéta mindössze 7 km-re kering a Jupitertől, amíg a Jupiter naptávolsága 780 km. Az űrtávcső segítségével a kutatók egy forró, kiterjedt és elnyújtott hidrogénburkot figyeltek meg a bolygó körül. A 3,5 napos keringési idejű bolygó egy gigászi csóvát eresztett üstököshöz hasonlít. A hidrogénburok a legnagyobb meglepetésükre 200 ezer km távolságra terjed ki. A bolygó a magas hőmérséklet hatására legalább 10 ezer tonna/másodperc anyagot veszít, vagyis lassan „elpárolog”. Az új felfedezés segíthet annak magyarázatában, hogy miért nem kerülhetnek ennél közelebb a bolygók csillagukhoz.

Ezzel párhuzamosan magyar kutatók is fölfedeztek egy Naprendszeren kívüli bolygót. Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete tudományos főmunkatársa vezetésével a budapesti ELTE és a Szegedi Tudományegyetem csillagász szakos hallgatói eddig ismeretlen exbolygót fedeztek föl. A tőlünk 650 fényév távolságban, egy a Napunkhoz hasonló csillag körül keringő bolygót az Ikrek csillagképben pillantották meg. Az új exbolygó tömege becslések szerint a Jupiterének mintegy nyolcszorosa, azaz ez is gázokból álló óriásbolygó. Az új égitest a csillagát 1,56 nap alatt kerüli meg olyan távolságban, amely a Nap-Föld távolság (150 millió km) két százaléka.

Máig megoldatlan rejtélye a csillagászatnak, hogy mikor és milyen módon jöttek létre galaxisok és hogyan változtak fejlődésük során. A jelenlegi elmélet szerint már az univerzum korai időszakában kialakultak, mert csak így jöhetett létre a köztük lévő jelentős távolság. Fejlődésük során egy vagy több másik galaxissal ütköztek, ami heves csillagászati folyamatot indított be. A fiatal galaxisok még a Hubble számára is túl messze vannak ahhoz, hogy csillagpopulációjukat alaposan tanulmányozzák. Szerencsére a közeli galaxisokban is vannak olyan területek, amelyek hasonlítanak a távoli galaxisokra. Az NGC 1569 jelű törpegalaxis különösen jó példa erre, mert egyike a legközelebbi csillagvárosoknak, amelyben heves csillagkeletkezés mutatható ki; ütközések hatására. Az NGC 1569 még a közelmúltban is „csillaggyárként” működött, amelyre ragyogó kék csillagok halmazai utalnak. A galaxis két fiatal, nagy tömegű csillaghalmaznak ad otthont, amelyek a tejútrendszerben is megfigyelhető gömbhalmazokkal mérhetők össze. A fiatal csillagok magas száma arra utal, hogy a közelmúltban volt egy hirtelen csillagkeletkezési roham, ami pár millió évvel ezelőtt kissé lecsillapodott.

Minden idők legdrágább, mintegy 1,5 milliárd dollárból épített bolygókutató űrszondája – a Cassini – közeledik célpontja, a Szaturnusz felé. Az érkezési időpontot 2004. július 1-jére várják, amikor a Cassini pályára áll a Szaturnusz körül. Hat hónap múlva leválik róla a Huygens nevű leszállóegység és leereszkedik a bolygó legnagyobb holdjára, a Titánra. Ez év február 9-én a Cassini egyik kamerája felvételsorozatot készített a bolygóról és környezetéről; ekkor a szonda 69,4 millió kilométerre volt a Szaturnusztól. A képeken jól látható a bolygó korongjának sávozottsága, a gyűrűben lévő rések, közülük a legszélesebb, a Cassini-rés. A bolygótól balra látható a Titán. A legizgalmasabb feladat a Titán vizsgálata lesz. Ez a hatalmas hold barnás-narancssárgás színű, metánból, nitrogénből és más szerves vegyületekből álló légköre fagyott felszínt rejt. A Cassini-szonda és -rés nevét a XVII. században élt Jean Dominique Cassini, francia-olasz csillagászról kapta. Ő fedezte föl a Szaturnusz többi holdját is, a Lapetust, a Rheát, a Dionet és a Tethyst.

Nagy érdeklődésre tarthatnak számot azok az égitestek, amelyeknek megfelelőjét a mi naprendszerünkből már jól ismerjük. A Föld élete függ a Naptól, ezért érthető, hogy központi csillagunkhoz hasonló égitestek mindig is vonzották a csillagászokat. A Földről szabad szemmel is megpillantható a Skorpió csillagkép egyik „ollója” mellett elhelyezkedő 18Scorpii csillag, csak a 46 fényévnyi távolság miatt halványnak látszik. Mivel a Naphoz minden lényeges tulajdonságában hasonlít, tanulmányozásával sok mindent megtudunk a Nap kialakulásáról és fejlődéséről. Az új Nap-testvér kozmikus ikertestvére Napunknak: a felszíni hőmérséklete 6000 Celsius-fok, átmérője 1,2 millió kilométer, a tömeg, a fényerő mindkét égitestnél azonos és hasonló a koruk is. A Nap 4,56, a 18Scorpii 4,2 milliárd éves; tehát valószínűleg az öccse Napunknak.

Jelen összeállításunkban is többször előfordult a Hubble-űrtávcső neve, amely megnyitotta a kutatók számára a kozmoszt. Olyan sok fölfedezés kapcsolódik hozzá, hogy talán a számukat sem ismerik. Éppen ezért nem okos döntés a NASA-tól, hogy új űrterveiben a Hubble már nem szerepel megtartandó eszközként. Sorsára hagyják, nem indítanak újabb szervizjáratot a teleszkóphoz. A csillagászok szomorúan vették tudomásul a Hubble végítéletét; még talán három évig működni fog az utolsó szervizeléssel.