Nem csak a homoszexuálisok betegsége

Leginkább az Egyesült Államok, Spanyolország, Anglia, Németország érintett a májusban kezdődött járványban. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) július 23-án hirdetett globális egészségügyi veszélyhelyzetet a majomhimlő kapcsán.

A vírus eddig csak helyi, kisebb járványokat okozott Nyugat- és Közép-Afrikában. Zoonózisról van szó, tehát a fertőzési láncok egy-egy állatból indulnak ki, emberről emberre nehezen terjed a betegség. 1958-ban fedezték fel, akkor laboratóriumi majmok betegedtek meg, innen a neve, az első emberi esetet 1970-ben azonosították. Jellemzően rágcsálók adják tovább. Az állatok között sokszor tünetmentesen terjed a vírus, emberre pedig karmolás, harapás útján vagy majmok esetében a kiütésekkel történő érintkezés során kerül át.

Az eddig legnagyobb dokumentált járvány 2017-ben, Nigériában zajlott le, ahol több százan betegedtek meg. Afrikán kívül csak kihurcolt esetek fordultak elő eddig. A legnagyobb ilyen ügy 2003-ban, az USA-ban volt, és egy házi kedvencként tartott prérikutya-állományhoz vezethető vissza, az állatok egy Ghánából importált egyedtől kapták el a vírust.

Két, genetikailag elkülönülő variáns létezik, az egyik a Kongó-medencében, a másik Nyugat-Afrikában. Az előbbi súlyosabb lefolyású, az utóbbi enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed jól. Ez a második felelős most a járványért világszerte. A halálozási ráta az enyhébb változatnál egy, a súlyosabbnál tíz százalék körül van, de mivel ezt Afrikában mérték, egyelőre nem lehet megmondani, hogy a jobb egészségi állapotnak örvendő európaiaknál milyen lenne az arány.

Hogyan fertőz?

Himlő, tehát hólyagok, kiütések keletkeznek a bőrön megbetegedéskor, amelyek feltelnek, majd kifakadnak és leszáradnak. A fertőzés elsősorban ezeken keresztül zajlik le, vagyis akár egy kézfogással is átadható a vírus, hiszen a hólyagok a kezeken, a lábakon és az arcon is megjelenhetnek. Elsősorban ott, ahol a fertőződés lezajlik, ezért is gyakori a férfi nemi szervek érintettsége: ez azonban nem jelenti azt, hogy szexuális úton terjedő betegségről volna szó, miután nem ondóval és hüvelyváladékkal terjed. Hólyagok a nyálkahártyán, vagyis a száj- és az orrüregben is megjelenhetnek, tehát ebben az esetben nagyobb nyálcseppekkel is továbbadható, például csókkal.

A hólyagok váladéka beszennyezhet tárgyakat, például ruhát, ágyneműt, törülközőt is. Ezért van az, hogy Afrikában általában az egy háztartásban élők fertőződnek meg, ugyanolyan arányban nők és férfiak, illetve gyerekek. De értelemszerűen leginkább az egymással közeli, fizikai kapcsolatba kerülő emberek között adható át a vírus: a nyugati világban most úgy alakult, hogy egy olyan szuperterjesztő esemény zajlott le a járvány kezdetén, amelyen különböző nemzetiségű homoszexuális férfiak vettek részt. Ezután átterjedt a következő, hasonló tematikájú helyszínre, onnan aztán szerte a világba.

– A vírust bárki elkaphatja, csak a meleg férfiközösségekben voltak az első gócpontok – magyarázza Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa és a Nemzeti Virológiai Laboratórium kutatója. – Ebben a körben gyakran lépnek közeli testi kontaktusba az emberek anonim partnerekkel, ami tökéletes helyzet a himlő típusú vírus terjedésének. De ettől függetlenül azonos háztartásban élők is elkaphatják, mint ahogy most látunk erre példát Európában is.

Németországban nemrég egy négyéves kislánynál mutatták ki a vírust, miután két fertőzött felnőttel él egy háztartásban. Az országban közel háromezer érintett között hét nő és három gyerek van, a többiek férfiak, akik jobbára a meleg közösséghez tartozónak vallják magukat.

– A terjedési láncolatok alapvetően továbbra is ezt a csoportot érintik, az átlag populáció esetében minimális a fertőzési kockázat. A legtöbb fertőzöttre jellemző, hogy meleg férfi és nagy számú szexpartnere van. Ez nyilván statisztika, ezt látjuk az adatokból, de ennek a homoszexualitáshoz nincs köze, csak a gócpontokhoz és az adott csoporthoz. Furcsa példa, viszont rendesen szemlélteti a különbséget: ha az első szuperterjesztő esemény egy heteró swingerklubban lett volna, akkor abban a közegben ugyanígy fertőzne a vírus nőket és férfiakat, mert idegen emberek között, közeli testi érintkezéssel és anonimitással jobban terjed. Ez nem a szexuális orientációtól függ – magyarázza a virológus.

Az anonimitás epidemiológiai szempontból megnehezíti a terjedési láncolat elemeinek felkutatását, ezért egyelőre nehéz lezárni ezt a járványt. A korábbi esetekben ugyanis könnyen meg tudták fogni a vírust, elzárni az útját. Most éljük az eddigi legnagyobb majomhimlőjárványt a világon. És minél tovább tart, annál nagyobb az esélye, hogy kitör az elsődleges közegből az átlagpopulációba, ugyanakkor ott nehezebben fog tudni terjedni, mivel várhatóan nem lesznek ilyen szuperterjesztő események, és megszűnik az anonimitás. Tehát ha egy családba bejut, akkor le lehet zárni a lehetséges fertőzöttek körét.

Tünetek és gyógymód

A betegség teljesen általános tünet­együttessel kezdődik: láz, fejfájás, gyengeség, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat. Néhány napra rá jelentkeznek kiütések, akár egészen kevés, de már egy hólyag is fertőz.

A tünetek 2-4 hétig is eltarthatnak, a kiütések lehetnek nagyon fájdalmasak is, a kórházban ápoltak nagy része ezért szorul orvosi segítségre. A gyógyulás után maradhatnak vissza hegek, nyomok, mint minden himlőnél. Az esetek nagyjából húsz százalékában alakulnak ki a bőrt érintő felülfertőződések, gyulladások. A ritkább szövődmények közé tartoznak a kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás, a tüdőgyulladás, illetve a legritkább esetben agyvelőgyulladás.

A vírus e változata ritkán vezet halálhoz, eddig tizenegyen vesztették életüket világszerte, Európában ketten, Spanyolországban. Az afrikai tapasztalatok alapján a halál oka bakteriális felülfertőződés, a tüdőt vagy az emésztőrendszert érintő komplikáció. Elsősorban ott öt év alatti gyerekek és várandós nők érintettek a halálozásban, illetve akiknél immunszupresszív állapot áll fenn, például kezeletlen HIV-fertőzés. De kockázatos lehet az is, ha valakinek immunrendszert csendesítő gyógyszereket kell szednie.

Európában van engedélyezett, célzott gyógyszeres terápia, amelyet több himlővírusra (fekete himlő, majomhimlő, tehénhimlő) fejlesztettek ki, de nem lehet hozzájutni széles körben. Felülfertőződés esetén szükség lehet antibiotikumra, és a fekete himlő elleni oltás enyhíti a már zajló betegség tüneteit is, tehát a megfertőződés után, utólag is beadható (vannak ilyen betegségek, például a veszettség is ezek közé tartozik).

A majomhimlő az orthopoxvírus nemzetségébe tartozik, ezekre jellemző, hogy ha az egyik ellen kapunk oltást, az a többi ellen is hatni fog bizonyos mértékben. Edward Jenner angol orvos fedezte fel a XVIII. század végén, hogy az enyhébb tehénhimlővel való tudatos megfertőződés véd a súlyosabb fekete himlő ellen. Ez lett a világ első védőoltása. A hatóanyagot később lecserélték a vakcíniavírusra, ami szintén az orthopoxvírusok közé tartozik, bár érdekes módon eredete nem tisztázott. Miután a fekete himlő 1980-ban eltűnt az oltásoknak köszönhetően, utoljára az 1979 előtt születettek kaptak ilyen vakcinát.

A fekete himlő elleni oltás egy 80-as évekbeli tudományos publikáció szerint körülbelül 85 százalékos védelmet nyújt a majomhimlő ellen; az még vizsgálat tárgya, hogy ma a nyugati világban hogyan fog teljesíteni. Valamilyen fokú védelmet biztosan ad. Így aztán több európai országban el is kezdtek vele oltani a terjedési láncolat fékezésére, igazoltan fertőzött és velük érintkezett személyeket, illetve néhány országban preventív jelleggel is.

– Nagyon szomorúnak tartom, hogy a vakcinák megint Európába és az Egyesült Államokba mennek, Afrikába senki nem küldött, hogy az ottani járványokat, a forrást elfojtsák. Pedig ez nem jótékonykodás volna; értsük meg, a világjárvány az világjárvány, csak akkor lehet megszüntetni, ha a világon mindenhol be van oltva mindenki, aki érintett lehet – hívja fel rá a figyelmet a virológus.

Nem szép kilátások

A nagyobb probléma akkor van, ha a vírus átterjed az emberről az európai állatvilágra: eddig Afrikában fertőztek meg állatok embereket, és onnan kihurcolva terjedt emberről emberre. Ha az említett helyzet előáll, már nem ez történik majd, hanem bármikor felüthetik a fejüket új, európai helyszínről kiinduló, szórványos esetek vagy akár járványok.

– Madridban van már néhány ezer fertőzött. Ha elképzelem, mi lehet ott a szennyvízben és azon keresztül a csatornában, akkor nem nehéz kiszámolni, hogy a városi patkányok, ha fogékonyak rá, előbb-utóbb megfertőződhetnek. Akkor hosszú távon itt marad ez a vírus velünk, és minél tovább tart ez a járvány, annál nagyobb rá az esély – mondja Kemenesi Gábor.

Ezenfelül minél több lehetőséget kap egy vírus, minél nagyobb számban van jelen, annál több mutáció jöhet létre, segítve a jobb alkalmazkodását, hatékonyabbá téve a fertőzési képességét – ezt az evolúciós folyamatot már nem kell ragozni a koronavírus óta.

A másik probléma, hogy a majomhimlős esetek és járványok száma, intenzitása folyamatos növekedésben van az 1970-es évek óta. Kemenesei Gábor szerint erre már régóta figyelmeztetnek a tudósok, és összefüggésben lehet azzal, hogy már nem oltunk fekete himlő ellen, illetve el is tűnt a kór: kialakult a helyén egy űr, amit be fog tölteni egy másik orthopoxvírus.

Az embert is megfertőző majomhimlővírust először 1970-ben azonosították egy kilenc hónapos kisfiúban a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol 1968-ra sikerült teljesen felszámolni a himlőt. Az azóta lezajlott afrikai esetek zöme fekete himlő ellen be nem oltott páciensekben alakult ki, az oltottak rizikófaktora körülbelül ötször alacsonyabb. Nem véletlenül gyanakodnak összefüggésre a kutatók.

Ha már a vakcinák és összefüggések: ez a teória sokkal valószínűbb, mint a mostanában felmerült konteó, miszerint ott terjed a majomhimlő, ahol Pfizerrel oltottak. Csak a rend kedvéért hívnánk fel a figyelmet arra, hogy több olyan országból – köztük Indiából, Oroszországból és Venezuelából – is jelentettek majomhimlős eseteket, ahol a Pfizer–BioNTech vakcinát nem alkalmazták. Ráadásul tudományosan is értelmezhetetlen ez az összeesküvés-elmélet. 180 országban használják a Pfizert, és ezek többségében nem fordult elő a majomhimlő. Elkapják ugyanakkor olyanok is, akiket nem oltottak be semmivel sem a koronavírus ellen, például az említett négyéves kislány Németországban.

A másik terjedő elmélet arra vonatkozik, hogy ez a vírus is egy laborszökevény: ez már tényleg nevetséges egy évtizedek óta létező, a természetben többször leírt, járványok formájában is többször megmutatkozó vírus esetében. Sajnos a járványok korát éljük, mert terjedésüknek kedvez az ide-oda utazgató, fél világot bejáró életformánk. Nyilván ezzel nehezebb szembenézni, és nehezebb változtatni rajta, mintha csak Bill Gatesre fogjuk az egészet. Viszont megoldáshoz nem vezet, ha letagadjuk a problémát.