Orbán Balázs: a kiharcolt szabadság újra veszélyben van

Orbán Balázs, aki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumának elnöke is, az MCC Budapest Summit elnevezésű kétnapos konferencia megnyitóján a Moszkva tér című filmet felidézve úgy fogalmazott, hogy „a marxista oktatás nem százszázalékos valóságtartalmú”.

A kommunizmus négy évtizede alatt nemcsak a humántudományokban volt jelen az ideológiai oktatás, hanem a földrajzban, fizikában, matematikában is – mondta az államtitkár.

Azt hangoztatta: „amikor harminc éve visszaszereztük a szabadságunkat, akkor ezzel a rossz gyakorlattal is le akartunk számolni és visszatérni ahhoz a világhoz, amely a vélemények, nézetek, tudományos elméletek, gazdasági vállalkozások szabad versenyére épül”. Orbán Balázs az – újmarxista, újbaloldali – úgynevezett woke-ideológiára utalva hangsúlyozta, hogy „a kiharcolt szabadság újra veszélyben van”.

Kiemelte, a kereszténység és a felvilágosodás vívmányai, a nemzet fontossága és a család tisztelete „tették sikeressé civilizációnkat”, és ezeket az értékeket a szülők „szövetségben az iskolával” adták át gyerekeiknek generációról generációra.

Orbán Balázs úgy véli: egyes nyugati intézményeket olyan progresszív-szélsőliberális gondolkodás ejtette foglyul, amely tartalmában és módszereiben nagyon hasonló „a mögöttünk hagyott időszak nem jó emlékű képeihez”.

„Akkor osztályharc volt, most a rasszok harca van, egykor a történelem az elnyomók és az elnyomottak története volt, ma a nemek harcának története, egykor a vörös zászlót kellett magasba emelni, ma a szivárványos zászló lobog a mozgalmárok kezében” – mondta, hozzátéve, hogy ennek nevében a másképpen gondolkodókat ellehetetlenítik és megbélyegzik.

A kormánypárti politikus szavai szerint a tanulság ismét a régi, nem várhatjuk mástól a megoldást, „nekünk, magyaroknak kell kitalálnunk, hogy merre van az előre és nem hátra”.

Közölte: ha mi, magyarok nem adunk választ arra, hogy milyen értékek mentén neveljük a gyerekeinket, „akkor mások teszik meg helyettünk”. Az átvehető minták nem éppen kecsegtetőek – értékelt.

Orbán Balázs a tehetséggondozás fontosságára kitérve hitet tett amellett, hogy mivel „mi, magyarok kevesen vagyunk, mindenkiből a lehető legtöbbet kell tudnunk kihozni”. A tehetséggondozás, az egyéni hang megtalálása, a kibontakoztatás képessége „nekünk nemzetstratégiai kérdés” – mutatott rá.

Az MCC konferenciájának céljának az arról való diskurzust nevezte, hogy miként őrizhető meg a szülők és az iskola szövetsége és érdekazonossága, hogy mi a helyes és helytelen, értékes és értéktelen, illetve, miként tanítsanak érdemben kritikai gondolkodást. „Nincs ma ennél fontosabb kérdés Magyarország jövője szempontjából” – emelte ki.

Megfogalmazása szerint „meg kell gyermekeinket tanítani arra, hogy gondolkodásukban legyenek önállóak, alkotómunkában kreatívak, vitában felkészültek”, ami csak akkor lehetséges, ha ők nem elvetik, eltörlik, hanem „szívből magukénak vallják a nyugati keresztény civilizációs és a sajátos magyar alapértékeket”.

Orbán Balázs ezen a ponton azt hangsúlyozta, hogy Magyarország ezeket az értékeket alkotmányosan is védi, továbbá azt is, hogy a gyermekeknek joguk van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemre és gondoskodásra, és a szülőknek joguk van megválasztani a gyermekeknek adandó nevelést.

Jelezte továbbá, hogy az országgyűlési választásokkal egy időben a gyermekvédelmi népszavazás keretében erről is megkérdezik a magyarokat, ahogy tették azt korábban a migrációval kapcsolatban.

„Magyarország az egyetlen olyan nyugati ország, ahol ezekről a kérdésekről (.) valóban megkérdezték az embereket” – mondta.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a zsidó-keresztény értékek, gyökerek megőrzése az oktatás egyik legfontosabb feladata.

Álláspontja szerint új szintet lépett a „woke-nyomulás”, amely megszállta az egyetemek világát és nyugaton mára fősodorrá vált.

Szalai Zoltán azt is fontosnak nevezte, hogy az oktatás egyik értéke legyen a nemzeti identitás megerősítése.

Hozzátette, hogy az MCC 25 éve ezen az értékek mellett küzd; olyan diákokat kívánnak nevelni, akik patrióta gondolkodásukkal képesek tenni a nemzetükért, ugyanakkor nemzetközi kitekintésük van és nyitottak a világra. Programjaikat 10 éves kortól a doktori képzés végéig kínálják diákjainak, jelenleg a régió 23 pontján 5300 diákot képeznek. A következő öt év terveiről szólja elmondta, hogy 35 településen szeretnének képzéseket indítani és a hallgatói létszámot pedig szeretnék 10 ezerre emelni.