Orrba fújva
Magyar fejlesztésű orrspray-k kínálhatnak részleges megoldást a koronavírusra. A Pécsi Tudományegyetemen jelenleg két olyan spray-t vizsgálnak, amelyek hatásosak lehetnek a fertőzés korai szakaszában. Az egyik teljes egészében magyar fejlesztés, ráadásul a mohácsi Prophyl Kft. már most Európa egyik legnagyobb beszállítója az oltóanyaggyártás egy bizonyos területén.
Már most látszik, hogy a koronavírus örökre velünk marad, és meg kell tanulnunk együtt élni vele. Vannak olyan oltottak, akikben nem születik elég hatékony immunválasz; sokan nem olthatóak; mások visszautasítják vakcinát; végül az oltás mellett is meg lehet fertőződni, habár a betegség lefolyása ebben az esetben a tapasztalatok szerint kevésbé súlyos. Szükség van hát gyógyszerek fejlesztésére is, a megelőzés és a terápia ugyanis egyaránt fontos.
Nem csak allergiára
A kezdő biotechnológiai cégeket pályára állító, bécsi székhelyű, de a magyar Nagy Eszter orvoskutató által alapított Cebina (Közép-európai Biotech Inkubátor és Akcelerátor) jelentette be korábban, hogy a már harminc éve használt allergiaellenes, azelasztint tartalmazó orrspray-k hatékonyak lehetnek a Covid ellen. Több szert végigfuttattak egy algoritmuson, amely kiválasztotta azokat, amelyek hatásosak lehetnek a koronavírus terápiájában is. Ezeket aztán a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó Szentágothai János Kutatóközpontban kezdték el vizsgálni. Kiderült, hogy valóban, az azelasztin-hidrokloriddal kezelt sejtekben nem sokszorozódott a vírus. Már lefolytatták az első klinikai, vagyis SARS-CoV-2-pozitív embereken végzett vizsgálataikat is, német és osztrák kórházakban, ezek az előzetes elemzések alapján sikerrel zárultak. Tehát a szer hatékonyan csökkentette a vírusfertőzöttséget a kontrollcsoporthoz képest, de még további vizsgálatokra van szükség.
A Cebina a német Ursapharm gyógyszergyártóval közösen folytatja a klinikai fázisokat. A cégnek szintén vannak azelasztintartalmú allergiaellenes szerei. Ez forgalomban lévő hatóanyag, tehát az engedélyeztetési eljárást nem kell újra lefolytatni, a hatékonyságot viszont igazolni kell a koronavírus ellen, ezután lehet majd kiterjeszteni a szer alkalmazási körét erre is.
Az orrspray-t értelemszerűen a kezdeti fázisban lehet majd a leghatékonyabban alkalmazni, amikor a vírus még csak a felső légutakban van. A későbbi stádiumban, amikor a tüdőbe jut, más terápiára van szükség. De még további vizsgálatok tárgya, mekkora adag hatékony; rögtön azután kell-e majd használni, ha korai tüneteket tapasztalunk; ha gyanakszunk a fertőzésre; vagy már akkor is, ha például kontaktszeméllyel találkoztunk, esetleg egy kórház koronavírus-osztályán jártunk. Ez nem csak a betegség megelőzésében fontos: akinek kevesebb vírus van az orrában, kevesebb embert fog megfertőzni. Csökkenteni lehetne így a vírusvariánsok képződésének a valószínűségét is. Egyébként az azelasztint letesztelték az összes főbb változatra, és úgy tűnik, a mutációk nem befolyásolják a hatékonyságát.
A sokoldalú tojás
A másik, Pécsett vizsgált és ígéretesnek tűnő, orrspray-ként használható szer teljes mértékben hazai fejlesztés, az egyetem és Prophyl Kft. együttműködésének eredménye. Maga az eljárás nem teljesen új, használják már különböző fertőző betegségek ellen, de a koronavírusra vonatkozóan még világszerte csak kutatási fázisban tart a kidolgozása.
Ehhez a szerhez csirkékre van szükség. Az állatokat beoltják, vagyis ellenanyagot termeltetnek velük koronavírus-antigének ellen. A szárnyasoknál ez nemcsak a vérben jelenik meg, hanem kiválasztódik a tojásba is, onnan pedig ki lehet vonni és felhasználni. Az ember számára ez nem oltóanyag, hiszen nem az történik, hogy kiváltja az ellenanyag-termelést a szervezetben, hanem eleve tartalmazza az állatban termelt ellenanyagot, amely szerkezetében és funkciójában hasonló az emberi változathoz. Egy kicsit ahhoz hasonlóan, mint amikor úgy kezelnek koronavírusos betegeket, hogy gyógyultak vérplazmáját juttatják a szervezetükbe. Csakhogy ez nem humán antitest, ezért csak lokálisan, a légúti nyálkahártyán lehet felhasználni, ugyanis az immunrendszerünk testidegen anyagként ismerné fel a szervezeten belül.
A tojásból kivont ellenanyag megdöbbentően jó hatásfokkal semlegesítette a vírust a pécsi beszámolók szerint. Most az állatkísérletek zajlanak, ezután kerülhet sor a humán klinikai fázisokra. Ez a szer az elméleti kidolgozástól egészen a gyártásig hazai fejlesztés lehet; az elmúlt másfél évben láttuk, mekkora a jelentősége, ha nem szorulunk valamilyen téren külföldi termékre.
Családi vállalkozás
A Prophyl Állategészségügyi Diagnosztikai Szolgáltató Kft. egy második generációs családi vállalkozás Mohácson. Egy állatorvos házaspár alapította, akik egyetemi-kutatóintézeti, valamint nagyüzemi baromfitartásban tevékenykedtek a rendszerváltás előtt. A cég nemcsak országosan, hanem egy szegmensben európai szinten is egyedülálló állategészségügyi tevékenységet folytat, és mára a térség egyik meghatározó munkáltatójává vált, immár 220 főt foglalkoztatva. Az apa, a 2019-ben elhunyt dr. Benyeda János munkáját számos szakmai és társadalmi elismeréssel díjazták élete során, többek között a Magyar Arany Érdemkereszttel. A céget ma lányuk, dr. Benyeda Zsófia vezeti.
– A legelső megbízatásuk olyan tyúktojások előállítása volt, amelyeket vakcinatermelésre használtak – meséli az állatorvosként végzett ügyvezető igazgató. – Mára több mint 130 ezer ilyen típusú, előkeltetett tojást állítunk elő hetente. Ezenfelül az oltóanyag fejlesztéséhez, regisztrációjához és minőség-ellenőrzéséhez kapcsolódó vizsgálatokat is végzünk. A hazai állatgyógyászatban a legnagyobb integrált haszonállat-vizsgálati telephelyet hoztuk létre, amely az EU-n belül is jelentős vizsgálati bázisként ismert.
Vizsgálati telephelyeik GLP (good laboratory practice) minősítésűek, amely nagyon szigorú, gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó követelményrendszer. Magyarországon egyedülálló módon 3-as biológiai biztonsági (BSL-3) besorolású egységeik is vannak, ezekben olyan veszélyes, nagy kórokozó képességű patogénekkel dolgoznak, mint a madárinfluenza, a baromfipestis vagy az afrikai sertéspestis vírusa.
Néhány éve saját fejlesztésű állategészségügyi vakcinákat termelnek, valamint igény szerint biológiai alapanyagokat gyártanak, állategészségügyi diagnosztikai szolgáltatást nyújtanak.
2020-ban a Pénzügyminisztérium által kiírt Egészségipari támogatási program pályázatát megnyerve létesítettek egy olyan üzemet, ahol vírusszaporítás, sejttenyészetek előállítása és az előállított antigének inaktiválása folyik. A támogatás fennmaradó részét fordították a tojásból kivonható, koronavírus-specifikus ellenanyagok gyártására. A Pécsi Tudományegyetemen kívül a fejlesztésben Palya Vilmos címzetes egyetemi docenssel, víruskutatóval működnek együtt.
– Nem vagyunk egyedülállóak, maga a technológia nem előzmények nélküli, több helyen folyik próbálkozás ilyen elven működő koronavírus elleni szer fejlesztésével is – mondja Benyeda Zsófia. – Ez azonban olyan versenyhelyzet, amiből mindenképp nyertesként lehet kikerülni, hiszen látjuk, hogy többféle készítményre is szükség lehet a jövőben. A technológia előnye, hogy viszonylag egyszerűen adaptálható a különböző variánsokra, kutatása pedig azért hasznos, mert más fertőző betegségek ellen is alkalmazni lehet. Nagy jelentősége lehet mind a humán, mind az állatgyógyászat területén, miután fertőző betegségek ellen bevetve jóval kevesebb antibiotikumra lenne szükség. És az antibiotikum-rezisztencia okán ennek egyre nagyobb tere lesz.
