Ősrégi galaxisra bukkantak
Az eddig megfigyelt legöregebb, több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkant tudósok egy nemzetközi csoportja. A felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.
A szakemberek 12 galaxisból álló protohalmazt figyeltek meg, ez a legkorábbi ismert protohalmaz a The Astronomical Journal című folyóiratban pénteken megjelent tanulmány szerint.
Az eddigi legöregebb protohalmaz felfedezése arra utal, hogy a már akkor is léteztek hasonló képződmények, amikor a világegyetem még csak „gyermekkorát” élte, 800 millió éves volt. Ez jelenlegi korának hat százaléka.
Az univerzum mostani korában a galaxishalmazok több száz tagból is állhatnak, létrejöttük azonban nagy kérdés a csillagászat számára – írta a ScienceDaily tudományos portál. Kialakulásuk megértéséhez a tudósok a lehetséges őseiket vizsgálják az korai világegyetemben. A protohalmazok tucatnyi galaxis sűrű rendszerei voltak, amelyek aztán halmazzá fejlődtek.
Harikane Juicsi japán tudós, akinek vezetésével a kutatók dolgoztak, rámutatott, hogy a protohalmazok ritka és különleges, rendkívül sűrű szövésű rendszerek, amelyekre nem könnyű rátalálni. A Szubaru teleszkóp segítségével felfedeztek egy lehetséges jelöltet, a z66OD katalógusjelűt, amelyben tizenötször koncentráltabban helyezkedtek el a galaxisok, mint ahogy a világegyetemnek azon a táján általános. A Keck Obszervatórium távcsövei és a Gemini North távcső segítségével aztán megerősítették, hogy 12 galaxis – amely 13 milliárd évvel ezelőtt létezett – alkotja a legkorábbi ismert protohalmazt.
A 12 galaxis egyik, Himiko nevű óriási tagját már egy évtizede felfedezték a Szubaruval. Harikane Juicsi szerint észszerű, hogy protohalmazra bukkantak egy olyan masszív objektum közelében, mint a Himiko. Az azonban meglepte őket, hogy az ősi japán királynőről elnevezett galaxis nem a protohalmaz központi, hanem a peremvidékén helyezkedett el, 500 millió fényévre a centrumtól – fogalmazott Oucsi Maszami, a tudóscsoport egyik tagja. Hozzátette, még mindig nem értik, hogy a Himiko miért nem a központban van. Ennek megfejtése kulcsfontosságú lesz a halmazok és a masszív galaxisok kapcsolatának megértésében.
