Miért közölt hamisított eredményeket Hvang Vu Szuk?

Napjainkban, amikor a különböző tudományos eredmények gazdasági felhasználásáról késhegyig menő harc dúl, egyre gyakoribbak a tudatos csalások, hamisítások, mások eredményeinek eltulajdonításai. Korábban is előfordultak hasonló esetek, de lényegesen ritkábban. Nemrég érdekes felmérést tett közzé a New Scientist című tudományos lap: egy körkérdésre 3247 kutató válaszolt, harmaduk bevallotta, hogy a legfőbb tíz kutatási bűnből egyet már elkövetett. Igaz, az eseteknek csak mintegy két százalékát lehet csalásnak, hamisításnak minősíteni, de ez is sokat árt a tudomány hitelességének. Az egyik legnagyobb nemzetközi botránytól máig hangos a sajtó: Hvang Vu Szuk dél-koreai őssejtkutató meghamisította az általa vezetett kutatólaboratórium tudományos eredményeit.

Alig múlt el két éve, hogy a média világgá röpített: személyre szabott őssejteket sikerült előállítania egy dél-koreai kutatónak, Hvang Vu Szuknak. Az őssejtkutatásban mérföldkőnek számító esemény nagy reményekre jogosította föl a terápiás klónozással foglalkozó kutatókat, akiknek célja, hogy klónozással embrionális őssejteket hozzanak létre, amelyet sejtterápiás kutatásra, majd később gyógyításra használnának föl. Az eljárás lényege, hogy egy felnőtt ember testi sejtjének magját bejuttatják egy magjától megfosztott emberi petesejtbe. Az így klónozott embriót hagyják továbbfejlődni a néhány száz sejtes, úgynevezett hólyagcsíra-állapotig, melyből aztán elkülöníthetők az embrionális őssejtek. Az őssejtekből megfelelő differenciáltatás után elő lehet majd állítani olyan sejteket, szöveteket, amelyeket szervátültetésekhez vagy szövetátültetéshez lehet használni. A vélt eredmény azért lett volna óriásidolog, mert a testi sejt magából a betegből származik, nem fenyegetett volna a kilökődés veszélye, mivel a sejtek genetikai anyaga megegyezett annak a személynek a genetikai anyagával, akinek a sejtjeit a klónozáshoz használták.

Hvang és kutatócsoportja egyre újabb eredményekkel állt elő, ezért érthető, hogy a figyelem középpontjába kerültek. 2004 májusában az első, klónozott emberi embrióból nyert őssejtvonal előállításáról számoltak be. Előttük még senkinek sem sikerült klónozott emberi hólyagcsírából őssejteket izolálnia, és ezt azóta sem tudta senki megismételni. A sikeren fölbuzdulva 2005-ben Hvang kutatócsoportja 11 olyan embrionális őssejtvonal-előállításáról adott hírt, amelyeket különféle genetikai rendellenességgel élő betegek testi sejtjeiből hoztak létre klónozással. Eredményeiket az egyik legtekintélyesebb természettudományos lapban, a Science-ben is közölték. 2005. december elején egy magát megnevezni nem akaró kutató véleménye jelent meg egy koreai internetes oldalon, amely szerint a Science-ben leközölt cikkben látható képekkel valami gond van. Néhány órával később Hvang értesítette a magazint, hogy egy „hiba” folytán a sejtvonalról közölt fotókban ismétlések vannak, azaz több fotó is ugyanazt a sejtvonalat ábrázolja. Néhány szakértőnek az is feltűnt, hogy olyan DNS-mintázat látható egyes képeken, amely megkérdőjelezi a bőrsejtek adományozóinak – a donoroknak – a személyazonosságát.

December közepére még rosszabbra fordultak a dolgok: a tanulmány másik társszerzője, Sung Il Ron azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Hvang egymás közötti beszélgetésükben elismerte: a 11 sejtvonal közül kilencnél hamis adatokat közölt. Ezután a Szöuli Nemzeti Egyetem egy bizottságot állított fel, amely három, egymástól független egyetemi laboratóriumot kért fel arra, hogy hasonlítsák össze a Hvang által klónozott őssejtvonalak DNS-ét azoknak a betegeknek a DNS-ével, akiktől a sejtek elvileg származtak. A vizsgálat eredménye megdöbbentő volt: a 2005-ben a Science-ben publikált eredmények mindössze két sejtvonalból származnak, a Hvang által leírt 11 sejtvonal helyett. Az is kiderült, hogy a két őssejtvonal sem a Hvang által megadott betegektől származik, hanem mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriókból. Tehát a kutatócsoport nem klónozással létrehozott embriókból nyerte ki az őssejteket – ami valóban úttörő eredmény lett volna -, hanem egy már bevált módszert alkalmaztak és az adatokat hamisították meg.

Az események hatására Hvang december végén benyújtotta lemondását, de a lavinát már nem lehetett megállítani. Hvang kutatócsoportjának két további tanulmányát is ellenőrizték; az egyikben arról számoltak be, hogy a világon elsőként sikerült klónozott emberi embriókból őssejtvonalakat létrehozni, a másikban pedig a legelső klónozott kutya létrehozását jelentették be. Megállapították, hogy a klónozott őssejtvonalak hamisak, azt szűznemzéssel hozták létre, vagyis egyszeres kromoszómakészletű petesejtek felhasználásával, ahol a petesejt megtermékenyítés nélkül fejlődik tovább.

A vizsgálatok során az is kiderült, hogy Hvang igen sok petesejttel dolgozott – 2061 petesejttel, 129 nőtől -, holott a 2004-es tanulmányában csak 242, a 2005-ös publikációjában pedig 185 petesejtről tesz említést, illetve annyit használt fel. Ráadásul felmerült annak a gyanúja, hogy fiatal kutatónőket vett rá arra, hogy adjanak neki petesejteket.

Az etikai vétségek mellett rossz hír, hogy a rengeteg petesejt ellenére sem sikerült őssejteket létrehozni, így egyelőre nincs arra bizonyíték, hogy klónozott hólyagcsírából emberek esetében ez egyáltalán lehetséges lenne. Hvang és csoportja csak a klónozott hólyagcsírák létrehozásáig jutott el, körülbelül 10 százalékos hatékonysággal, és ezek a hólyagcsírák is igen rossz állapotban voltak. Eddig rajtuk kívül egyetlen más kutató volt képes hasonló eredményeket elérni, a Newcastle Egyetemen Alison Murdock.

Ezek után Hvang legnagyobb érdeme az első klónozott kutya, Snuppy létrehozása volt. A gyanúval itt is éltek, és Snuppy esetében is összehasonlították a klónozott sejt magjában található DNS-t a bőrsejtdonor örökítőanyagával, valamint a klón mitokondriális DNS-ének sejtjeit a petesejtdonoréval; mindkét esetben egyeztek a DNS-minták.

A történteket nehéz megmagyarázni, hiszen Hvang és munkatársai rendelkeztek azzal az elméleti és gyakorlati tudással, amely sikeres eredmények elérésére is képessé tette őket. Hogy mi lehetett az oka a súlyos hamisításnak, csak találgatni lehet: feltűnés, pénzszerzés a kutatásokhoz vagy valami egyéb. A dolog azért furcsa, mert Hvangnak tudnia kellett, hogy előbb-utóbb lelepleződik, elsősorban tudós kollégái által. A legfőbb baj az, hogy ezen a téren a tudomány ismét ott áll, ahol két évvel ezelőtt volt és a terápiás klónozási kísérleteket is visszaveti az ügy.

A korábban a Dolly birkát klónozó csoport vezetője, az edinburghi Ian Wilmut sajnálatosnak nevezte a történteket, mert éppen együttműködést tervezett kialakítani Hvang kutatócsoportjával. Ami történt, nem volt más, mint a tudományos közösség és a közvélemény félrevezetése – mondta a Szöuli Nemzeti Egyetemen a vizsgálatot lefolytató bizottság elnöke. Hvangot megfosztották dél-koreai állami kitüntetésétől, amely öt éven át hárommillió dollárhoz juttatta volna.

Nyilvánvaló, hogy a háttérben az az őrült hajsza áll, amit a gazdaság, a profitszerzés diktál. Hamisítások eddig is előfordultak, szerencsére ritkán. A bizalom elvesztése súlyos következményeket vonhat maga után, ami főleg a gyógyításban és a gyógyszergyártás terén üthet vissza. Így is számtalan olyan esettel találkozunk nap mint nap, ahol az emberek egészségére megy ki az etikátlan magatartás. Ennek helyreállítása pedig csak egy régi-új értékrend betartásával lehetséges.

(hankó)