Őszi fáradtság

Az esős, borongós, enyhén hűvös idő kifejezetten kedvez a vírusoknak. Különösen a nem kimondottan veszélyes, náthát okozó rhinovírusok, illetve a súlyosabb pszeudokruppot – a gyerekek ugató köhögését – kiváltó parainfluenza-, a hörghurutért, illetve tüdőgyulladásért felelős RSV- (respiratory syncytial vírus) vírusok terjednek, valamint a lázzal, hasmenéssel járó fertőzés mögött álló entero-, továbbá az adenovírusok. Ezek tavaly visszaszorultak a koronavírus-járvány elleni védekezés okán, az influenza pedig 2020 áprilisa óta Európa sok országából szinte el is tűnt. Egy átlagos budapesti iskolában az alsósok a gyakori karantén és az óvatosabb közösségbe engedés ellenére is kevesebbet hiányoztak tavaly, mint általában. Mára viszont a helyzet rosszabb, mint korábban.

– Most világszerte erősebbek a szokásos őszi légúti járványok – mondja dr. Mészner Zsófia gyermekinfektológus szakorvos, védőoltási tanácsadó. – Ezek a vírusok elég változékonyak, ezért az új szezonok mindig egy kicsit más variánsokat hoznak, de az előző évben kialakult védettségnek köszönhetően könnyebben küzdünk meg az újabbakkal.

Tavaly azonban kimaradtak az életünkből ezek a fertőzések, ráadásul az ellenük védő antitestek száma csökken idővel. Vagyis a két évvel ezelőtt megszerzett védettség mára megkopott.

– A szakemberek jobban aggódnak az influenza miatt, ami ugyanezen okból várhatóan súlyosabb lesz idén; márpedig ez eleve veszélyesebb betegség, főként hatvanöt év felett. Ezért idén még fontosabb beoltatni magunkat ellene, mint korábban. Nyilvánvalóan segítene az is, ha újra erőteljesen védekeznénk, maszkot hordanánk, tartanánk a távolságot, otthon maradnánk, ha betegek vagyunk, de úgy tűnik, makacsul ragaszkodunk a régi életünkhöz, a többség nem vett fel új egészségvédelmi szokásokat – figyelmeztet Mészner Zsófia.

Szerinte az immunerősítőktől nem lehet csodákat várni. Szakmai szempontból nem tartja megalapozottnak, amikor nagy arányban költenek ilyesmire az emberek, az immunrendszert ugyanis nem lehet erősíteni, csak optimalizálni a működését, ha korábban legyengült valamiért.

A gyerekek körében szintén láthatóan tovább tart egy-egy betegség, jellemzően arról panaszkodnak a szülők, hogy nem úgy zajlanak le, ahogy korábban, a gyógyszerek sem hatnak úgy. Ennek oka pedig ugyanaz, mint a felnőtteknél.

– Most védtelenek a gyerekek, és amikor visszamennek a közösségbe, egy-két nap után újra elkapnak valamit – mondja dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. – Ennek például az az oka, hogy egy légúti fertőzés után fellazul az orrnyálkahártya, elveszíti védekezőképességét a teljes gyógyulásig.

Az orvos szerint érdemes visszatérni a nagymamák módszeréhez: a gyerek maradjon ágyban, ne menjen ki a boltba se, pihenjen akkor is, ha látszatra nincs annyira rosszul.

– Az immunrendszer erősítésével kapcsolatban sok a tévhit – szögezi le Havasi Katalin. – A vitaminok és nyomelemek normális szinten tartására, hiányos bevitel esetén pótlására feltétlenül szükség van, de kétszáz milligramm C- és ezer egység D-vitamin fedezi a napi szükségletet, ennél többet nem fog felvenni a gyerek szervezete. A kutatásokból kiderült, hogy a túlzott vitaminbevitel már nem javít az immunrendszer állapotán, sőt bizonyos esetekben kifejezetten káros. Sok természetes gyógymód, gyógynövény esetében pedig nehéz eldönteni, hogy valóban hatásos-e. Ha gyorsabb volt a betegség lefolyása a gyógymód mellett, akkor sincs összehasonlítási alapunk, hogy mi történt volna nélküle. Amennyiben jó tapasztalata volt korábban valakinek a kasvirággal, a borostyánnal vagy a kamillával, használhatja őket, nem ártanak. De az úgynevezett gyógyhatású készítményekkel és táplálékkiegészítőkkel kapcsolatban soha nem zajlott le alapos kutatás, hiszen csak a gyógyszerekre érvényesek a hatékonyság bizonyítására vonatkozó előírások.

Egyes gyerekek fogékonyabbak a betegségekre, például a koraszülöttek, a veleszületetten vagy szerzetten immunhiányosak. Nekik különösen érdemes minden védőoltást beadni, amit csak lehet, és receptre, orvossal konzultálva immunerősítőt felíratni. Azt azonban el kell fogadni, hogy nem létezik olyan csodaszer, ami minden náthától megvéd.

Megelőzésképpen érdemes tudni, hogy a gyerekeknél még tünetmentesen vagy enyhe náthás tünetek esetén a hátsó garatban szaporodnak el a kórokozók. Később innen támadnak az arcüregek, a légcső vagy akár a középfül felé. Ez a rész túlságosan lent van ahhoz, hogy onnan kifújjuk a váladékot az orrunkon át, ahhoz meg túlságosan fent, hogy kiköhögjük. Tehát ez védett hely a vírusoknak, érdemes ezért tengervizes – nem gyógyszeres – oldatot használni az átmosásra és lazításra, ezután orrot fújni, a kisebbeknél pedig orrszívó porszívót alkalmazni.

Gyakori probléma, hogy a gyerekek bélflóráját tönkreteszi az antibiotikum vagy jellemzően az enterovírusok, miközben ez is olyan védelmi funkciót lát el, mint az orrban a nyálkahártya, csak az emésztőrendszerben. A bélbolyhokat aprócska ujjakként kell elképzelni, a vírus azonban nemcsak a körmöt, hanem az ujjvégeket is legyalulja róluk. Ameddig vissza nem nőnek, emésztési zavarok, hasfájás állhat fenn, habár maga az akut betegség elmúlik. Az orvos azt javasolja, iktassunk az étrendbe ilyen időszakban sok nyers zöldséget és teljes kiőrlésű gabonaféléket, könnyen emészthető ételeket és közönséges aludttejet. Ajánlott lehetőleg kerülni a többszörösen feldolgozott készételeket, a cukor- és tejcukortartalmú élelmiszereket. A bélflóra többszázféle baktériumát nem lehet ugyanis ilyen-olyan probiotikummal egy az egyben pótolni, mert ezek csak a legfontosabbakat tartalmazzák. A jó baktériumokként emlegetett laktobacillusok, bifidobaktériumok, bélvédő készítmények, élesztőgombák (Saccharomyces) segítenek, de az egészséges életmódot nem helyettesítik.

– Az immunrendszerrel úgy vagyunk, mint az izmokkal. Ha egy darabig nem jár az ember a konditerembe, akkor időbe telik, amíg újra izmokat növeszt – szögezi le Havasi Katalin. – Nem hanyagolható el a védőoltások szerepe sem: erősebb és hosszabb ideig tartó védettséget nyújtanak, mint a betegség. Edzésben tartják az immunrendszert, és lényegében többfunkciósak is. Például a hemofílusz- vagy a meningokokkuszbaktérium elleni vakcina a többi fertőzés esélyét is csökkenti, hiszen a betegség nem dönti le a gyereket a lábáról, nem gyengíti le az immunrendszerét. Hasonló eset a pneumokokkusz, amely maga is rendkívül sok légúti betegséget okozhat, de amióta kötelező ellene a védőoltás, sokkal ritkábban találkozunk igazán súlyos esettel.

A gyerekeket pedig sokan nem alaptalanul féltik a koronavírus delta variánsától, hiszen Romániában a gyerekkórházak is tele vannak. Leginkább azzal óvhatjuk őket, ha a körülöttük élő felnőttek beoltatják magukat, hiszen így tizedakkora eséllyel kapják el és adják tovább a fertőzést. Akik nem adatják be maguknak az oltást, nemcsak saját magukról döntenek, hanem a környezetükről is.