Parlagfű, az átkozott

A népbetegségnek számító allergia túlzott immunválasz olyan anyagokra, amelyek egészséges embereknél semmilyen reakciót nem váltanak ki. A tünetek sokfélék lehetnek: tüsszögés, köhögés, szemviszketés, kötőhártya-gyulladás, csalánkiütés, ingerlékenység, fáradékonyság, alvászavar, asztma, duzzanat, hasmenés, hányás, szélsőséges esetekben ájulás, akár halál. Szerencsére legtöbb honfitársunk allergiája a közvetlen életfolyamatokat nem befolyásolja, de a hónapokig tartó orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás is épp elég kín számukra.

Civilizációs betegség

Figyelemre méltó, hogy az allergia bármely korosztályban kialakulhat, de érzékelhetően egyre gyakoribb a fiataloknál. Ennek egyik oka, hogy a túlzó higiéniai elvárásokkal sokan túlféltik a gyerekeket, akiknek immunrendszere így nem tanul meg védekezni. Az anyatejről való korai leválasztás és tápszerezés is ártalmas. Emellett ma jóval több vegyszert használnak a háztartások, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt, és az élelmiszeriparban is megsokszorozódott az adalékok, tartósítószerek és ételszínezékek száma és mennyisége.

Egy nemzetközi felmérés szerint a következő húsz évben Európában 33-ról 77 millióra, vagyis több mint duplájára emelkedhet a parlagfű-allergiások száma. Ennek fő oka a klímaváltozás, az emelkedő átlaghőmérséklet, vagyis hogy az egyre gyakoribbá váló, egyre hosszabb és egyre forróbb száraz időszakok a parlagfű tenyészidejét is meghosszabbítják.

Amerikai betolakodó

Hazánkban ma nagyjából 2,5 millió allergiás ember él, közülük körülbelül egymillióan a parlagfűtől, hivatalos nevén ürömlevelű parlagfűtől szenvednek.

Ez az agresszívan terjeszkedő gyomnövényfaj a krumplibogárhoz, a filoxérához és az influenzához hasonlóan Amerikából terjedt át Európára az 1860-as években. Először Franciaországban jelent meg, hazánkban az 1920-as években bukkant fel, majd 1945 után robbanásszerűen kezdett terjedni főleg a legjelentősebb gabonaszállítási útvonalak mentén. Ma már az egész országban jelen van; mint azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) megtudtuk, főleg táblaszéleken, táblaszegélyeken, kiritkult vagy sikertelenül gyomtalanított táblarészeken, parlagon hagyott, mezőgazdasági szempontból nem művelt területeken, gyomosokban, utak szélén, árokparton, elhanyagolt zártkertekben és beruházási területeken.

Mivel rendkívül életképes, így az év jelentős részében megkeseríti az allergiások életét. Már áprilisban csírázik, igaz, a bolygatatlan területeken a honos gyomnövények 3-4 év alatt kiszorítják ezt az özönfajt. Ezt a szempontot is érdemes mérlegelni az agrártechnológiák megválasztásakor, annál inkább, mert ahol nő, ott óriási mennyiségben szórja szét rendkívül allergén virágporát. Még szeptember elején is teljes erővel virágzott, mivel az időjárás kedvezett neki.

Az általa okozott tünetek ellen szerencsére van orvosság, de magunk is tehetünk elhatalmasodásuk ellen. Legelőször érdemes például célzott kivizsgáláson részt venni, és hasznos figyelemmel kísérni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ pollenjelentéseit, illetve az intézmény Parlagfű Pollen Riasztási Rendszerét. Természetesen el kell kerülni a parlagfüves területeket, a szabadtéri programokat reggelre és estére érdemes szervezni, gyakrabban porszívózni és hajat mosni.

Kötelező védekezni

A legfontosabb azonban a megelőzés; e téren bizony sok telektulajdonos nem tesz meg minden tőle telhetőt. Pedig mivel a parlagfű magja akár 50 évig is csírázóképes, létfontosságú a védekezés. Már a virágzás előtt gyomlálni és kapálni kell, még jobb a többszöri kaszálás és a legeltetés. A parlagfüvet a szárán, néhány centiméterrel a talaj fölött kell elvágni. A gyomirtó is hatékony ellenszer, de alaposan meg kell gondolni, milyet vetünk be, és az milyen hatással van a haszonnövényekre – rajtuk keresztül pedig a haszonállatokra vagy az emberre.

Mivel a védekezés mindannyiunk érdeke, 2013-ban az állam létrehozta a Nébih világhálós oldaláról nyíló Parlagfű Bejelentő Rendszert. Segítségével bárki értesítheti a felügyeletet, igény esetén visszajelzést is kap a fejleményekről. Természetesen hagyományos módon, személyesen vagy telefonon is lehet bejelentést tenni külterület esetén a vármegyei kormányhivatalok járási földhivatalainál, belterületnél az illetékes önkormányzatnál, illetve bármely esetben a kormány­ablakoknál, a vármegyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályainál, valamint a Nébihnél.

A védekezés több mint lehetőség. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény értelmében „a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani”. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy amennyiben a földhasználó az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz eleget a védekezési kötelezettségének, akkor közérdekű védekezés rendelhető el, ennek keretében a hatóság, illetve a beavatkozást végző szakember az érintett területre beléphet, a költségeket pedig a mulasztónak kell állnia. A közérdekű védekezést szükség esetén kultúrnövényt termesztő területre is ki kell terjeszteni, amennyiben ott a terület legalább 30 százalékát parlagfű borítja. Ebben az esetben a kultúrnövényt érő károkat a hatóság nem téríti meg. Emellett növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki nem teljesíti a törvényben előírt védekezési kötelezettségét. A bírság minimum 15 ezer, maximum 150 millió forint, figyelembe véve az érintett terület méretét és parlagfű-borítottságát.