Patkányinvázió a városokban
Nem csak Budapestet sújtja a rágcsálók elszaporodása: több európai és tengerentúli nagyvárosban is egyre komolyabb problémát jelentenek a patkányok.
Amszterdamtól New Yorkig, Londontól Budapestig szinte mindenhol találkozhatunk velük. Megfékezésük létfontosságú, hiszen számos veszélyes betegséget hordozhatnak. De mi áll a terjedésük hátterében, és mit tehetünk a visszaszorításukért?
Budapest bármelyik kerületében sétálva hamar feltűnnek a járdák, árokpartok vagy falak mellett elhelyezett fekete patkányirtó dobozok. Míg korábban ritkábban találkozhattunk velük, ma már nemcsak a Dunához közeli házakban okoznak gondot, és a probléma nem kizárólag a fővárosra korlátozódik.
Világszerte növekvő rágcsálószám
A BBC beszámolója szerint a Brit Kártevőirtó Szövetség (BPCA) tagvállalatainak több mint fele az elmúlt öt évben ugrásszerűen megnövekedett patkánybejelentésekről számolt be. Mivel a patkányok rejtőzködve élnek, számuk felmérése szinte lehetetlen, de az Egyesült Királyságban minimum 10 millióra, de akár 120 millióra is becsülik. 2023 és 2025 első felében több mint félmillió patkányfertőzést regisztráltak a brit önkormányzatoknál.
Hasonló jelenségek tapasztalhatók Hollandiában (Amszterdam), Kanadában (Toronto) és az Egyesült Államokban (Washington DC, San Francisco, New York). A csatornákban és kukákban táplálkozó rágcsálók komoly egészségügyi kockázatot jelentenek: terjeszthetik például a vizelet útján fertőző Weil-kórt vagy a hantavírust, amely ürülékükből, nyálukból és vizeletükből is átadható.
Emellett a patkányok beszennyezik az élelmiszereket, és károkat okoznak a mezőgazdasági terményekben. Megértve terjedésük okait, hatékonyabban tudunk ellenük védekezni.
Mi vonzza a patkányokat a városokba?
Bobby Corrigan, a rágcsálók életmódját tanulmányozó brit kutató, New Yorkban kezdte pályafutását kártevőirtóként, majd tudományos vizsgálatokba kezdett, hogy megértse a patkányok viselkedését. Egy patkányokkal teli istálló padlóján aludva fedezte fel, hogy ezek a rágcsálók komplex társadalmi struktúrában élnek: a fiatalabb állatok élelmet juttatnak a legyengült vagy idős egyedeknek.
De miért tűnnek fel egyre gyakrabban városainkban? A válasz összetett, és két fő tényezőre vezethető vissza: a pazarlásra és az urbanizációra.
A nagyvárosokban rengeteg élelmiszer-hulladék halmozódik fel, amit a kukások nem tudnak elég gyakran elszállítani. A rágcsálók ráadásul kedvelik a gyorséttermi ételeket, így a táplálék könnyen hozzáférhető számukra. Az urbanizáció azonban ennél is jelentősebb hatással van: az építkezések során a föld alatti csatornarendszerek megbolydulnak, a régi menedékhelyek megszűnnek, miközben új, meleg zugok jönnek létre a városi környezetben, például a lakóházak alapjai, pincék, raktárak és alagutak. Az urbanizáció tehát nem csupán a patkányok életkörülményeit alakítja át, hanem új túlélési és szaporodási lehetőségeket is biztosít számukra.
Szédítő szaporodás
Egy nőstény patkány évente akár hat almot is világra hozhat, egyenként akár 12 kölyköt. Ezek a fiatal állatok már kilenc hét után szaporodásra képesek, így két patkány egyetlen év alatt több ezer utódot hozhat létre. A városi környezet – a házak közötti meleg zugok, csőrendszerek, lefolyók – további előnyöket biztosít számukra.
Megoldások a rágcsálók ellen
Kiirtásuk nehéz, mivel óvatosak az új dolgokkal szemben. Azonnal nem fogyasztanak el bármit, hanem először megkóstolják az újdonságot, és csak akkor esznek, ha nem történik semmi káros. A mérgek fejlesztése is bonyolult: a hagyományos gyors hatású szerekkel szemben egyes patkányok már immunissá váltak. Gyakran ezért alkalmaznak lassan ható szereket, amelyek véralvadás-gátló hatásúak, és belső vérzés révén végzik ki az állatot.
A „patkánycárnak” becézett Kathleen Corradi 2023-tól New York rágcsálóirtásáért felelős tisztviselője volt. Feladata a 3 millió városi lakos és körülbelül ugyanennyi patkány védelme volt, 3,5 millió dolláros költségvetéssel. Elindította a „patkányakadémiát”, ahol az embereket tanítják a rágcsálók elleni védekezésre.
Corradi és Dr. Corrigan szerint a legfontosabb lépés a táplálékforrások elzárása: ha a kukák, szemetesek és egyéb élelemforrások nem állnak rendelkezésre, nincs szükség mérgezésre vagy más kegyetlen módszerekre.
A budapesti patkányhelyzetről részletesen itt olvashat.
