Rekonstruálták a kínai űrszonda landolását
Kínai kutatók rekonstruálták a Hold távoli oldalán a világon elsőként landoló Csang'o-4 űrszonda leereszkedését az égitestre.
A 2018 decemberében útnak indított Csang’o-4 januárban landolt a Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterben, amely a 2300 kilométer széles Déli-sark-Aitken-medencében fekszik a Hold távoli oldalán. A landolást követően az űrszonda útnak indította a Jáde Nyúl 2 (Yutu-2) elnevezésű holdjárót.
A szakemberek a Csang’o-2 űrszonda által szolgáltatott nagy felbontású topográfiai adatokat és a Csang’o-4 által készített felvételeket felhasználva rekonstruálták a landolási folyamatot, többek között azt is, hogy az űrszonda miként kerülte ki az útjába kerülő akadályokat.
„A Csang’o-4 egy porladó becsapódási kráter enyhe lejtőjén landolt, és öt másik becsapódási kráter veszi körül. Mindössze 8,35 méterre van egy tőle északra lévő, 25 méter átmérőjű kráter peremétől” – mondta Li Csunlaj, a Kínai Tudományos Akadémia Állami Csillagvizsgáló Intézetének (NAOC) vezető munkatársa, a kutatás vezetője.
A kutatók számításai szerint a Csang’o-4 a keleti hosszúság 177,6 fokán és a déli szélesség 45,5 fokán landolt.
A szakemberek a Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták részletes tanulmányukat a sikeres landolásról.