Százötven éve született Louis Blériot, a repülés egyik úttörője
Százötven éve, 1872. július 1-jén született Louis Blériot, az első francia pilóta, az első ember, aki átrepülte a La Manche-csatornát, és az első, aki a levegőben elsőként lépte át az óránkénti 100 kilométeres sebességet.
Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:
Blériot Cambrais városában született. Mérnöki diplomájának megszerzése után egy ideig a hadseregben szolgált, majd önállósította magát és elektrotechnikával kezdett foglalkozni. A születő autóipar számára tervezett és gyártott alkatrészeket, az általa konstruált acetilén fényszóró révén tisztes vagyonra tett szert.
A századforduló táján ő is az akkoriban mindenkit izgató repüléssel kezdett foglalkozni. Vitorlázógépekkel kísérletezett, majd úgynevezett ornitoptert próbált készíteni, amely a madarak módjára csapkodó szárnyakkal emelkedett volna a levegőbe. Mint előtte és utána mindenki, ő is kudarcot vallott, és az amerikai Wright-fivérek sikere után 1905-ben a merev szárnyú aeroplánok építésére tért át. Rendkívüli kitartással tíz különböző rendszerű gépet szerkesztett és próbált ki, mígnem 1907-ben felszállt, de nem sokkal később balesetben meg is semmisült a világ első monoplánja (egyfedelű repülőgépe), a Blériot-V.
A szüntelen kísérletezés és számos balesete miatt az anyagi csőd szélére sodródott Blériot képzeletét érthetően megmozgatta az az akkoriban fejedelmi összegnek számító ezer font, amelyet a Daily Mail című londoni újság ajánlott fel a La Manche-csatorna első átrepülőjének. (A csatornán léghajóval már 1785-ben átkeltek.) A díjra mások is pályáztak, köztük a Blériot előtt egy héttel útnak indult Hubert Latham is, aki azzal írta be nevét a repülés történetébe, hogy elsőként neki kellett kényszerleszállást végrehajtania a tengeren, ugyanis gépének motorja néhány kilométerrel a cél előtt meghibásodott.
Blériot 1909. július 25-én hajnali 4 óra 41 perckor, napkeltekor emelkedett a levegőbe Blériot-XI repülőgépével. A Calais melletti Les Baraques és Dover közti mintegy 45 kilométeres utat 36 perc 30 másodperc alatt tette meg, mintegy 72 méteres magasságban repülve a víz fölött, a biztonság kedvéért a vízen egy mentőhajó követte. Az iránytű nélkül repülő pilóta a tervezettnél tíz kilométerrel arrébb érte el Angliát, ezért a partvonalat követte, amíg meg nem pillantotta az őt váró, a kiszemelt leszállóhelyen francia trikolort lengető társát. A kis gépnek magasnak bizonyultak a híres doveri fehér sziklák, az erős szélben csak üggyel-bajjal sikerült földet érnie, de a pilóta sértetlenül szállt ki a megrongálódott futóművű gépből. A hírt rádión küldték meg Doverbe, ahová Blériot-t a Daily Mail riportere motorral vitte be, a kikötővárosban felesége és ünneplő tömeg várta. A világszenzáció a franciák körében ujjongást keltett, a britek örömébe azonban félelem is vegyült, nagy hirtelen sebezhetővé váltak a levegőből.
Blériot monoplánja ma a párizsi műszaki múzeumban látható. A modern egyfedeles gépek őse 8 méter hosszú, 7,8 méter szárnyfesztávolságú, 2,6 méter magas volt, a 14 négyzetméternyi hordfelület 300 kilogramm súlyt emelt a magasba. A háromhengeres, 17,7 kW teljesítményű Anzani-motor 75 kilométeres sebességet biztosított. A gépet, amellyel Blériot egy évvel később átlépte az álomhatárt, az óránkénti 100 kilométeres sebességet, 1910-től a francia és olasz hadseregben katonai gépként rendszeresítették, és az első világháború elején felderítőgépként használták.
Blériot, az 1. számú francia pilótaengedély birtokosa hosszú ideig a legnépszerűbb franciának számított. Friss hírnevét nem aprópénzre váltotta: gyára, a Blériot Aéronautique S.A. már az emlékezetes repülés után nem sokkal havonta tíz repülőgépet állított elő, és pilótaiskolát is alapított. A tulajdonos bemutató (és üzletszerző) körutakat is tett, 1909. október 17-én az Üllői út végén fekvő, a mai József Attila lakótelep helyén álló gyalogsági gyakorlótérről a magyar közönséget kápráztatta el, ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon repülőgép szállt fel. 2015-ben itt állították fel szobrát, Kontur András alkotása repülőgépében ábrázolja a pilótát. Érdekesség, hogy a La Manche-csatornát elsőként átrepülő Blériot köszöntötte Párizsban Charles Lindberghet, aki 1927-ben elsőként repülte át leszállás nélkül az Atlanti-óceánt.
Üzeme az első világháború kitörésekor a vezető francia harcirepülőgép-gyártó volt, több mint 5600 gépet szállított a hadseregnek, és sokat exportált is. Cége építette a híres kétfedelű SPAD vadászgépeket, melyek továbbfejlesztett változata az 1930-as évek végéig repült a francia légierőben. A háború után Blériot kereskedelmi gépekkel foglalkozott, gyára idővel az Airbus konzorciumban kulcsszerepet játszó Aérospatiale konszernbe olvadt be.
Louis Blériot 64 éves korában, 1936. augusztus 2-án halt meg.
