Lézermutatók, monitorok, baktériumok, UV-sugár hatása a látásra

Érzékszerveink mind egyformán fontosak, de talán szemünk világát óvjuk a legjobban, hogy az életben ránk leselkedő veszélyeket minél biztosabban el tudjuk kerülni, a szépségeket pedig magunkévá tudjuk tenni. A szemnek rendkívül sokféle feladata van, nem csak élettani szempontból. Az egymás közti, szavak nélküli értekezés, üzenetközvetítés, eligazodás szerve is a szem. Ezért vigyázzuk, különösen napjainkban, amikor különböző sugarak, elektronikai eszközök, divathóbortok már gyermekkorban veszélynek teszik ki a látást. Az időskori elbizonytalanodást és életminőség-romlást – minden egyéb betegség mellett – a látás gyengülése vagy elvesztése okozza. Az orvostudomány fejlődésével a látás mibenlétéről, a szem épségének megtartásáról számos új információ született.

Sejtek olyan csoportját fedezték föl amerikai kutatók a szemben, amelyek már jóval a látásért felelős idegsejtek – az úgynevezett pálcikák és csapok – megjelenése előtt működésbe lépnek. A most fölfedezett sejtek egy, a látástól független rendszert alkotnak a szem ideghártyájában. A sejteket egerek szemének ideghártyájában fedezték föl, már a születésük előtt. Ez azért is érdekes, mert az egerek nagyon fejletlenül jönnek világra és látásuk csak a születést követő három hét után fejlődik ki teljesen. Ezek a korai fényérzékeny sejtek elősegítik a látásért felelős idegsejtek kifejlődését és hozzájárulnak a szervezet belső biológiai órájának működéséhez. Gyermekeink látásának megvédését már a magzati korban el kell kezdeni. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a magzati korban elszenvedett alkohol káros hatással lehet a gyermek látásélességére. Dél-Afrikában egy kutatócsoport 6 hónapos csecsemők látását vizsgálta meg és az anyákat megkérdezték a terhesség alatti alkoholfogyasztási szokásaikról. A szeszesital a méhlepényen keresztül ugyanis eljut a magzatba is, de a kicsi mája még képtelen az alkohol lebontására, így visszafordíthatatlan károsodást indít meg. A vizsgált 131 csecsemő közül 22-nél írtak le magzati alkoholszindrómát, az ő látásélességük jelentősen gyengébb volt, mint alkoholhatásnak ki nem tett társaiké. Különösen igaz volt ez a 30 évesnél idősebb anyák gyermekei esetében. Magyarországon csakúgy, mint világszerte, az iskoláskor eléréséig körülbelül minden negyedik kisgyermek szemészeti kezelésre szorul valamilyen, a szemét vagy látását érintő probléma miatt. A gyermekek látásukon keresztül szerzik meg a tanult információk mintegy 80 százalékát. Ez a magas érték azt igazolja, hogy a szemészeti problémák – még az enyhébbek is – a látásélesség romlásán túl nehézséget okozhatnak a gyermek tanulásában, személyiségfejlődésében és iskolai teljesítményében. Ezért a gyermekkori szembetegségek korai felfedezés és szakszerű kezelése – legyen az szemüveg, gyógyszer, műtét vagy látásfejlesztés – rendkívül fontos feladat. A leggyakoribb gyermekkori szembetegségek a fénytörési hibák (rövidlátás, távollátás, szemtengelyferdülés), a kancsalság, a tompalátás, a gyulladásos betegségek és a sérülések. Fénytörési hibák már korai gyermekkorban is jelentkezhetnek, felismerésük gyakran csak az iskolakezdéskor következik be, bár figyelemre méltó jelek korábban is vannak. A kancsalság – a két szem párhuzamos együttállásának és mozgásának hibája – három-négy hónapos kor előtt még egészséges esetben is előfordul. Nem pusztán esztétikai kérdés, súlyos következménye tompalátás kialakulásához vezet. Fontos tudni, hogy a kancsalság nem nőhető ki, magától nem javul, nincs „még elfogadható”, enyhe formája, tehát kezelni kell. A tompalátás szemüveggel nem javítható, végleges látásélesség csökkenést jelent. Hazánkban ez sajnos nagyobb arányban fordul elő, mint a fejlett nyugati államokban. Leggyakrabban kezeletlen kancsalság, vagy a két szem jelentősen eltérő fénytörése közben alakul ki. Napjaink monitordömpingje számos vizsgálatot indított el annak tisztázására, hogy a képernyőnek milyen hatása van a szemre. Egyre többen és többet használnak felnőttek (és gyermekek) számítógépet. Vannak, akiket munkájuk, míg másokat szórakozás vagy kapcsolattartás köt a monitor elé. A gyermeket súlyosabban érintik a káros hatások, mivel közülük is sokan ülnek hoszszabb időn keresztül számítógép előtt. Miután finom szemmozgásuk nem alakult még ki tökéletesen, emellett hiányzik náluk a tudatosság, így órák hosszat képesek megszakítás nélkül nézni a képernyőt. Emellett a szék és a monitor a felnőttek igényeire van beállítva, nem a gyermek tűrőképességéhez. Egyes kutatók szerint mindez hozzájárulhat a rövidlátás korai kialakulásához. A szülők feladata, hogy figyeljék a gyereken a szem kifáradásának jeleit, mivel a gyereket kevésbé zavarja az esetleg már kialakult látásprobléma. Érdemes korlátozni a képernyő előtt töltött időt, és iskolakezdés előtt megvizsgáltatni a gyereket szemészorvossal. A monitort és a széket érdemes a gyerek méreteihez beállítani. Bár mai tudásunk szerint felnőtteknél a képernyő előtt végzett munka nem okoz tartós károsodást a szemben és a látásban, mégis jelentkezhetnek kellemetlenségek, amelyek rontják a komfortérzetet. Ilyenek: fáradt, égő szem, időnként vagy tartósan elhomályosuló látás, fókuszálási nehézségek és egyebek. Mindezek a szem túlterhelésére vezethetők vissza. Jelentkezhet még szemszárazságérzés, vagy éppen könnyezés, viszketés, esetleg a szem kivörösödése. A szemen kívül a tartós számítógépes munka gyakran okoz fejfájást, nyak-, váll- és/vagy hátfájdalmat, pszichés fáradtságot. A szakirodalomban a fenti tüneteket együtt a „computer vision syndrome” (CVS), számítógépes látási tünetegyüttes néven foglalják össze. Ez a tünetcsoport az irodai munkával járó leggyakoribb egészségügyi panasz, ami már napi két óra monitornézés után jelentkezhet. Különböző felmérések szerint a számítógép előtt dolgozók 50-80 százalékát érintik időnként az említett panaszok. Akiknek eleve van valamilyen látási hibája, és szemüveget hord, azoknál fokozottabban jelentkeznek az említett problémák, sőt néha a képernyő nézése hozza elő az addig rejtett hibát. A kontaktlencsét viselők még inkább ki vannak téve a káros hatásnak, mivel az ő szemük könnyebben kiszárad. A ma már általánosan elterjedt lézermutatók képesek nagymértékben károsítani a látást, ha a szemünkbe világítanak vele – ezt bizonyították a neves Mayo Clinic orvosai. Kísérleteik során azt találták, hogy a zöld lézerfény elpusztítja a retina fényérzékeny sejtjeit, méghozzá akár már egy percig tartó kitettség során is. A lézerfény nagyjából ugyanolyan mértékben károsíthatja a látást, mintha hosszú időn keresztül közvetlenül a Napba néznénk. Több olyan esetet is följegyeztek, amikor a repülőgépek pilótái felszállás, illetve leszállás közben ideiglenesen elvesztették látásukat, mert a lézerfény a szemükbe világított. A kutatók aggódnak, hogy bár elé nyilvánvalóak a lézerek használatának veszélyei, a lézermutatókat sokszor mégis inkább játékként kezelik, semmint olyan eszközként, amely károsodást okozhat. A vörös színt kibocsátó eszközöket például sokan arra használják, hogy háziállataikkal játsszanak, illetve felkeltsék vele valakinek a figyelmét. Több kutató szerint életkor szerint korlátozni kellene a lézerek eladását, hogy a gyermekek és a fiatalabb generáció ne juthasson könnyedén hozzá ezekhez az eszközökhöz, mivel a retina károsodásának veszélye elméletileg mindenképpen fennáll. Egy holland tanulmány szerint a sárgarépa – amelyben sok a karotinszármazék – valamint más, antioxidánsokat (például C- és E-vitamint, cinket) tartalmazó táplálékok fogyasztásával jelentősen csökkenthető az időskori szembetegségek kialakulásának kockázata. Egy másik tanulmány szerint az antioxidánsokban gazdag ételek fontosabbnak tűnnek a betegség megelőzése szempontjából, mint a táplálékkiegészítők. (hankó)