Szenzációs lelet: őstojás a múltból
Pár milliméteres, 85 millió éves tojáshéjtöredékek sokoldalú vizsgálatával sikerült azonosítani az első magyar dinoszaurusztojást. A nemzetközi hírű tudományos eredményekről a Magyar Természettudományi Múzeumban számoltak be a kutatók.
Különleges éve a magyar paleontológiának 2020, hiszen épp 125 éve találták meg a Déli-Kárpátok előterében az első dinoszauruszcsontokat. A leletegyüttest Báró Nopcsa Ferenc – a magyar Indiana Jones, aki paleontológus, geológus, albán trónaspiráns és hírszerző volt egy személyben – dolgozta fel egy élet munkájával, e csontok ma jobbára a British Múzeumot gazdagítják.
A közelmúlt is tartogatott izgalmas leleteket, hiszen épp húsz évvel ezelőtt Ősi Attila paleontológus találta meg az első magyarországi dinoszaurusz csontokat a Bakonyban, Iharkúton.
Nem gyík, hanem raptor
Öt évvel ezelőtt, egy főként magyar kutatókból álló csapat hozzálátott a késő kréta kori, iharkúti gerinces lelőhelyről származó több ezer fosszilis tojáshéjtöredék morfológiai, mikroszerkezeti és elem-összetételi vizsgálatához. A Prondvai Edina, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának tagja által vezetett vizsgálatról 2017-ben tanulmányt publikáltak, amelyben felvetették, hogy a tojáshéjleletek nagy többségét adó héjtípus kistermetű ragadozó dinoszauruszoktól, a dinoszaurusz-madár átmenetet képviselő úgynevezett maniraptoráktól származott. Ilyen héjtöredékek egyébként Európa számos más lelőhelyéről is előkerültek.
A magyar tanulmány azonban következtetéseivel egyenesen szembement az akkoriban széles körben elfogadott nézettel, miszerint az ilyen típusú tojáshéjak a már kihalt gekkószerű gyíkokhoz tartoztak. E magyarázatnak az alapja szerint a mai gekkók tojáshéjához hasonló díszítettségűek és vastagságúak voltak az iharkúti tojáshéjtöredékek is.
Az eredményeket végül mégis sikerült publikálni, ez a tanulmány pedig eljutott egy dél-koreai kutatócsoporthoz, akik megkeresték a kutatást végző szakembert, küldjön számukra mintát, hogy további kristályszerkezeti vizsgálatoknak vethessék alá az iharkúti tojáshéjakat. Úgy vélték ugyanis, hogy azok nem a dinoszauruszok, hanem a mai gekkók tojáshéjának szerkezetével mutatnak majd hasonlóságot.
Azonban már az első eredmények a magyar kutatók felvetését igazolták: eszerint az iharkúti tojáshéjak raptor tojások maradványai.
– A koreai kollégáink kissé meglepődtek, mi azonban nagyon örültünk az eredményeknek – meséli Prondvai Edina, majd hozzáteszi, az előzetes vizsgálatok izgalmas eredményei arra ösztönözték őket, hogy kutatásukat egyéb európai lelőhelyek hasonló fosszilis tojáshéjleleteire is kiterjesszék. Ezzel meg is alakult egy új, nemzetközi csapat.
Rücskök és rejtélyek
A 2020 elején megjelent publikációban kristályszerkezeti vizsgálatokkal végül minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy nemcsak az iharkúti, de az egész késő kréta kori európai szigetvilágban elterjedt – és gekkó tojáshéjnak gondolt – leletek is madárszerű dinoszauruszok, vagy akár már valódi madarak tojásaihoz tartoztak. Az ilyen jellegű fosszilis tojáshéjakat ezért a Pseudogeckoolithusként (értsd „ál-gekkó-tojás-kő”) ismert tojáshéj típusba sorolták.
Miközben e vizsgálatok zajlottak, az Ősi Attila által vezetett iharkúti ásatásokon a kutatók egy hihetetlenül izgalmas leletre bukkantak: egy pár centiméter hosszú, rendkívül töredékes, ovális alakú maradványra, amelyről kiderült, hogy a felületén látható rücskök és kiemelkedések megegyeznek a Pseudogeckoolithus tojáshéj töredékeken látható felület plasztikus mintázatával.
– Ez az elsőre talán jelentéktelennek tűnő lelet nem volt más, mint az első, Magyarországról előkerült fosszilis dinoszaurusz tojás – magyarázza Prondvai Edina. A maradvánnyal kapcsolatos további vizsgálatok – microCT felvételek – kiderítették, nincsenek benne embrionális csontmaradványok, és javát a belsejét kitöltő üledékes kőzet alkotja, így csak a felületén tapadó, repedezett héjmaradványok igazolják az eredetét.
Nem a méret a lényeg
Igaz, a dinotojás szó hallatán sokan egy gigantikus méretű leletre asszociálnak, a varjútojás nagyságú első magyar dinotojás azonban mégsem okoz csalódást a kutatóknak.
– A tény, hogy egy ennyire pici tojás maniraptora dinoszaurusztól származott, és hogy mérete ellenére megőrződött, már önmagában is rendkívül érdekes. A héjtöredékek gyakoriságával együtt ez arra utal, hogy ezek az állatok az egykori folyópart közelében, talán telepesen fészkeltek – magyarázza a szakember, aki elmondja azt is, hogy az apró leleteket az úgynevezett iszapolás technikájával nyerik ki: az üledéket egy különféle lyukméretű szitasoron mossák át, ez a technika lehetőséget ad arra, hogy a különféle frakciójú üledékeket át lehessen vizsgálni. Az üledékszemcséket aztán mikroszkóppal is tüzetesen átnézték, így bukkantak a kulcsfontosságú lelettöredékekre.
A kutató szerint a dinotojások, a tojáshéjtöredékek és a velük kapcsolatos eredmények nem csupán új megvilágításba helyezik a madárszerű dinoszauruszok késő kréta kori európai elterjedéséről alkotott nézeteket, de felhívják a figyelmet az ilyen apró, töredékes leletek tudományos jelentőségére is.
A sajtóbemutatón látható volt az első magyar dinotojás, valamint nagyító alatt apró tojáshéj-maradványok is. Az első magyar dinoszaurusz tojás a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításának részeként lesz megtekinthető.
