Az elmúlt évben és a 2003. esztendő első felében sokszor tapasztaltunk az átlagostól eltérő időjárási viszonyokat. Elég, ha az elmúlt nyár hosszan tartó kánikulájára gondolunk, amely június közepén kezdődött és az ország nagy részén aszály alakult ki. A fővárosban és az ország déli részein a maximum hőmérséklet 30 Celsius-fok fölött volt, aztán három napon át a 35 fokot is meghaladta; Békéscsabán június 24-én 38,4 Celsius-fokot mértek. A szokatlanul meleg idő júliusban és augusztusban is tartott; a melegrekord Budapesten július 10-én dőlt meg, amikor 34,9 fokot mértek. Július közepétől egy-egy helyen bőséges eső esett, Mátraszentlászlón például egy hónap alatt 328 milliméter (!) csapadékot regisztráltak. Ugyanakkor a szeptemberi középhőmérséklet elmaradt a szokásostól, hűvös, csapadékos idő köszöntött be, amely folytatódott októberben is. Novemberben leesett az első hó, és rá alig több mint egy hét múlva novemberi nyárnak örülhettünk. A nappali csúcshőmérséklet meghaladta a 15 C-ot, néhány napon a 20 Celsius-fokot. Aztán december megmutatta, hogy a „kutya nem eszi meg a telet”. A hideg kitartóan itt időzött, fehér karácsonyunk volt (és majdnem fehér húsvétunk áprilisban). Januárban, februárban bőven kijutott a fehér áldásból, és mivel a hideg makacsul tartotta magát, alig akart elolvadni. Március végén volt néhány kellemes nap, már-már elfelejtettük a kemény hidegeket, amikor április elején szokatlanul zord idő köszöntött ránk. A hideg két hullámban érkezett: április 4-én jött az első hidegfront, majd két nappal később a második. Hózáporok, kisebb havazások fordultak elő, szinte az egész országot vékony hótakaró borította be. A hideg levegő nem állt meg a Kárpát-medencében, elérte a Balkánt is: Thesszalonikiben például fél napig havazott, ami egyenesen példátlan. Az áprilisi tél rosszul érintette a gyümölcsösöket, mivel a márciusi enyhe idő kezdte kicsalogatni a rügyeket. Szerencsére a természet még csak „fél szemét” nyitotta ki, így a gazdák talán megúszták a fagykárt.

Sokan mosolyogva kérték számon hideg tavaszi napokon az utóbbi években emlegetett globális fölmelegedést. Klimatológusok szerint a kettő nem ellentétes egymással, hiszen az éghajlat például hazánkban a szubmediterrán irányba tolódik el, ami szélsőséges időjárási eseményekkel is járhat; hideg téllel, száraz, forró nyárral.

Májusban ránkszakadt a legforróbb nyár. A hőmérő higanyszála 28-34 Celsius-fokot mutatott, és ez tart ma is. Csapadék szinte semmi, egyes helyeken már aszályról beszélnek. Különösen rosszul érinti a szárazság a magok csírázását (cukorrépa, mák, lucerna), lehet, hogy kétszer kell vetni. A korai aszály a cukorrépában okozhat nagy kárt, de gondban vannak a kukorica és a napraforgó miatt is. A gabonapiac időjárásfüggő, ezért a piacon szélsőséges ármozgások is elképzelhetők. Hasonló gondokkal küzd Franciaország, Németország, Ukrajna, ahol a szárazság már a vetés 10-15 százalékát károsította. A nagy meleg hatására megmozdult a Budapesti Árutőzsde is és a gabona, valamint a kukorica árai emelkedtek.

A klímaváltozás mára senki előtt sem kétséges, hiszen az emberek nap mint nap szenvedő alanyai a melegedésnek. Éhező emberek, elpusztult növények és állatok, ivóvízhiánytól szenvedő gyermekek, következményes járványok és egyéb betegségek sújtják a melegebb éghajlaton élő embertársainkat. Ugyanakkor a rövid idő alatt lezúduló csapadék árvizeket okoz; például Argentína Santa Fe nevű városában, 1573-as alapítása óta nem volt olyan súlyos áradás, mint most május elején. Százezrek menekültek el lakóhelyükről és emberéleteket is követelt az ár. A napokig zuhogó esőt a meteorológia sem jelezte előre, így föl sem készülhettek. Az Egyesült Államokban és Bangladesben tornádók söpörtek végig; Oklahoma City külvárosában az elemi erejű vihar 300 házat tett a földdel egyenlővé; sok a sebesült, és halálos áldozatok is vannak.

A fentiek alapján jogos kérdés: mit tud tenni a meteorológiai előrejelzés a károk enyhítése érdekében? A 2002. év mintha csak az előrejelzések szerint alakult volna, bár a decemberi nagy hideg (és a folytatása) nem éppen úgy alakult, ahogy várták. Mivel az időjárás alakulását igen sok tényező befolyásolja, így mindig akad olyan ismeretlen hatás, amely erősebben beleszól a hosszú távú előrejelzésekbe. Korábban az emberiség tapasztalatai alapján magyarázták az ismétlődő meteorológiai jelenségeket. Igazi tudománnyá csak mintegy 150 éve vált. Az időben egymást követő időjárási térképek elemzésével már képesek voltak a meteorológusok követni a változásokat. A matematikai modellezést a századforduló után, 1904-ben kezdték alkalmazni. A számítástechnika fejlődésével párhuzamosan a prognózis készítése is egyre pontosabb lett. Vissy Károly meteorológus elmondása szerint 1990-ben megközelítőleg 5 napra tudtak biztonsággal prognosztizálni. Ma ugyanilyen biztonsággal tíz napra látják előre az időjárás alakulását, 2010-re pedig már 20 napra „jósolhatják meg”, hogy miként alakul az időjárás. Ez nem azt jelenti, hogy bármikor is 100 százalékos lehet az előrejelzés, mivel a modellek számára leírt kiindulási időjárás, vagyis a kezdeti feltételek hibáit nem lehet kiküszöbölni.

Az éghajlati modellek eredményei a globális átlaghőmérséklet további gyorsuló ütemű növekedését mutatják. Az 1990. évhez képest 2010-re 1,4-5,8 Celsius-fokos átlagos hőmérséklet-emelkedést jósolnak. A tengerszint 0,09-0,88 méterrel emelkedhet 2010-re, a tengeri jégtakaró csökken, visszahúzódnak a szárazföldi hómezők, az Alpok gleccserei 95 százalékban eltűnnek. Megváltozik az óceánok áramlási rendszere, és ahol például a Golf-áramlat melegítette az éghajlatot, ott az általános tendenciával szemben lehűlés várható.

Mindent összevetve: a klímaváltozás már tény, Európában különösen Dél-Európa szenvedhet a fölmelegedés, a szeszélyes csapadékeloszlás és a gyakori aszályok miatt. Ezért már most alaposan átgondolt tervet kell készíteni, hogy miként lehetne kivédeni a károkat. Árvizek idején – amelyek szintén gyakoribbá válnak – a fölösleges vízmennyiséget tárolni kellene a szárazabb hónapokra (tározók, fokgazdálkodás stb.). Növénynemesítéssel szárazságtűrő fajokat nemesíteni, gondoskodni az öntözőrendszer kiépítéséről, mert lassan már késő lesz. Megoldásra vár a Balaton vizének pótlása, mivel már most alacsonyabb a vízszint, mint ahogy elégséges volna.

Az idei nyár az előrejelzések szerint meleg lesz, júniusban-júliusban csapadék is várható, de júliusban-augusztusban a kánikula sem marad el.