Szevasz, maszk, újra!

Itthon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) bejelentése szerint zömmel az omikron BA.2-es altípusa fertőz, de 4-5 százalékban már megjelent a BA.4-es, a BA.5-ös és az X variáns is, amelyek egész Európában uralkodóvá váltak. Jó hír viszont, hogy legalább nem okoznak súlyosabb megbetegedést az előző altípusoknál, és az oltások is hatnak ilyen szempontból: Portugáliában rendkívül magas az átoltottság, és ott a mostani hullámmal járó halálozások 93 százaléka 80 év feletti betegek körében történt.

A védelem vonalai

– Jelentős mértékben hagyjuk terjedni a világban a kórokozót, az átoltottság húsz százalék alatt van számos fejlődő országban, ezért jóval gyorsabban képes újabb és újabb mutációk kitermelésére, mint vártuk – summázza az eseményeket Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa – Az a változat tud jobban terjedni, amelyik kikerüli a korábbi fertőzések és oltások nyújtotta védelmet. Az újabb hullám szépen mutatja, hogy közel sem alakult ki az a stabil állapot, amit várunk. Még nem tudjuk kiszámítani, mikor érkeznek a hullámok, hogyan alakul a vírus evolúciója, mint az influenza esetében. Vagyis érdemes óvatosnak lenni, ez még nem a vége a pandémiának.

A virológus szerint az új változatok az immunrendszer első vonalát tudják hatékonyabban kikerülni, ez az antitestes immunitás, ami – egyszerűen fogalmazva – egyfajta pajzsként véd a fertőzés ellen. De a második védvonalat, a sejtes immunitást nem tudják hatékonyabban kicselezni, mint elődeik, ezért működnek az oltások olyan értelemben jól, hogy megóvnak a súlyosabb tünetek jelentkezésétől. A megbetegedés ellen ugyanis a sejtes immunitás véd inkább, és a vírusnak azon részei, amiket a sejtes immunitásnak feladata felismerni, aránylag stabilak, nem változnak annyira.

– Az idősebbek és a krónikus betegek sajnos továbbra is veszélyben vannak, ezt tisztán láthatjuk a mostani adatokból is, ezzel összhangban jött ki az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) legújabb ajánlása is a negyedik dózisra. Ők a bokszzsákok, ők szenvedik meg a legjobban a fertőzés hatását és jelennek meg a kórházakban, tehát az ő védelmük abszolút prioritás – szögezi le Kemenesi Gábor. – Nem lehet megjósolni, mennyire lesz súlyos ez a hullám, hányan kerülnek majd kórházba, mert attól is függ, melyik korcsoportban terjed majd jobban a fertőzés, ki mennyire van beoltva, mennyire hajlandó védekezni maszkkal, távolságtartással stb. Az biztos, hogy nem kell mindig megvárni a nagyobb bajt, senkinek nem kerül semmibe az óvatosság, minimum a maszk használata. Lassan beépülhetne a gondolkodásmódunkba, életmódunkba, hogy ha bármilyen légúti járvány van, maszkot hordunk, kérdés nélkül, sőt, biztatás és kötelezettség nélkül is. Nyilván szeretnénk elkerülni a korlátozásokat, a társadalom már nem is működne együtt benne, a gazdaság biztosan nem bírná el, politikai akarat sincs rá szinte sehol, tehát a megelőzésre kellene nagyobb súlyt fektetni. Itt az ideje beadatni a harmadik oltást is, ha valaki még nem tette meg.

Müller Cecília országos tiszti főorvos is arra hívta fel a figyelmet, hogy aki tüneteket észlel magán, például torokkaparást, tüsszögést, forduljon háziorvosához és ne menjen közösségbe, mert könnyebben átadhatja másoknak a fertőzést, mint eddig valaha. Egyébként elég valószínű, hogy a latencia jóval magasabb most, mint a korábbi hullámokban, az emberek többsége igyekszik inkább nem venni róla tudomást, ha megfertőződhetett, tartva a következményektől. Illetve kevésbé vagyunk hajlandók pénzt és időt áldozni a tesztelésre. Ezért érdemes fokozottabban védeni önmagunkat is.

Három a magyar igazság

Kemenesi Gábor szerint az omikron megjelenése óta a harmadik dózisra már úgy kell tekintenünk, mint az alap oltási sor végére, mert az képes annyira megemelni a szervezetünk védelmi szintjét, hogy megóvjon a súlyos állapotba kerüléstől is. Az omikron feltűnése igazi ugrás volt a vírus evolúciójában, ezt pedig követni kell. A negyedik dózis a hatvan év felettieknek és korhatár nélkül a krónikus betegeknek alapvető szükséglet.

– Ne várjunk a második generációs oltásokra, amelyeket az újabb variánsok megjelenése miatt fejlesztettek ki, mert a kórházba kerülés ellen a mostani oltóanyag is nagy eséllyel véd, persze megfelelő dózisban. Az újabb vakcinák fejlesztése azért lényeges, hogy majd felvegyük a versenyt az új variánsok védelmet kikerülő képességei ellen, tehát csökkentsük a terjedést, megakadályozzuk az újabb hullámok kialakulását. De egyelőre sürgősebb szempont a komolyabb megbetegedés elleni hatás, ezt pedig hozzák az eredeti oltások. A kutatók dolgoznak már olyan vakcinákon is, amelyek univerzálisabb jellegüknél fogva hosszabb távon is megoldást nyújthatnak a mutációkra. De minél később kezdünk el védekezni, annál magasabbra fut fel a jelenlegi hullám. Nem reaktívnak kellene lennünk, hanem preventívnek, tehát nem a helyzetre reagálva kezdeni el védekezni, hanem megelőzésképpen. Ráadásul még nem tudjuk, mit hoz az ősz, vagyis kifejezetten érdemes felkészülni, és ne felejtsük el azt se, hogy sokan nem betegszenek meg súlyosan, de hónapokig szenvednek a poszt-Covid tüneteitől. E kórképről még mindig keveset tudunk, és nagy arányban érinti a fertőzötteket, tehát nem érdemes játszani az oroszlán bajuszával – szögezi le Kemenesi Gábor.

De sokakat biztatni sem kell, bőven van érdeklődés az oltás iránt. Regisztrálni nehéz, de nem lehetetlen, mi például a jelentkezésünktől számítva húsz napra kaptunk időpontot, illetve péntekenként a kórházi oltópontokon regisztráció nélkül is vakcinához lehet jutni. Ebben az esetben átlagosan kétórás sorban állásra kell felkészülni. Remélhetőleg az érdeklődést látva újranyílnak a korábban bezárt oltópontok.

2.0

A második generációs Covid–19-vakcinák már klinikai fázisban vannak. A Moderna nemrég tette közzé mRNA-1273.214 kódjelű, kísérleti oltásának klinikai eredményeit a BA.4 és BA.5 variánsokkal szemben. Ez kétkomponensű vakcina, ami azt jelenti, hogy fele-fele arányban tartalmaz az eredeti vuhani variánssal szemben kifejlesztett hatóanyagból és a BA.1 omikron-specifikus mRNS-ből. Az eredmények alapján ez hatásos neutralizációs antitestválaszt vált ki az omikron BA.4 és BA.5 variánsaival, illetve minden korábbi Covid-változattal szemben. Habár a BA.4 és BA.5 ellen kifejlődött neutralizáció mérőszáma háromszor alacsonyabb volt az oltottak szervezetében, mint a BA.1 ellen termelt esetében. A vállalat vezérigazgatója, Stephane Bancel szerint az új oltóanyag augusztusban szállításra kész lesz, az engedélyezés a hatóságoktól függ.

A Moderna után a Pfizer–BioNTech is kiadta az új generációs oltásainak klinikai eredményeit. Az egyik csak egykomponensű, omikronspecifikus emlékeztető, tehát negyedik dózisnak szánják, a másik pedig a Modernáéhoz hasonlóan kétkomponensű vakcina, vagyis elsőként is beadható. Az előbbi negyedik oltásként 56 év felett 13,5–19,6-szorosára növelte a neutralizáció szintjét a BA.1 omikron ellen, míg a kétkomponensű változat 9,1–10,9-szeresére. A Pfizer–BioN­Tech szerint is neutralizálják az oltások a BA.4-et és a BA.5-öt is, de 3-szor gyengébb hatásossággal. Eredményeik megosztása az amerikai és európai hatóságokkal folyamatban van, összességében az ősz elejétől lehet hozzájutni majd az oltásaikhoz.