Szürkevízzel hűtött kedélyek

A jelentős kormánytámogatással hazánkba települő akkumulátorgyárakkal szemben felmerülő lakossági aggodalmak elsősorban az üzemek számottevő hűtővíz igénye miatt keletkeznek. Ez így van Nyíregyházán is, amióta a jelentősen kibővített Déli Ipari Park területére a dél-koreai W-Scope és a német Boysen akkumulátoripari beszállítók mellé az elektromos járművek akkumulátortechnológiájában világszinten is élvonalbeli gyártót, a kínai Sunwoda Mobility Energy Technology-t várják. A Sunwoda első európai lítium-ion akkumulátorgyárát tervezi itt felépíteni az európai autógyártók kiszolgálására.

Ivóvíz helyett szürkevíz

Tény, hogy ha a zöldmezős beruházásban épülő gyárak vízigényét kizárólag a felszín alatti ivóvízbázisra támaszkodó városi ivóvízellátó rendszernek kellene kielégítenie, akkor a helyi vízbázist érintő félelmek jogosak lennének.

Csakhogy az ipari park szennyvíztisztító és ipari vízellátó létesítményeinek tervezését altervezőként megvalósító Water4All Zrt. mérnök csapata egy hazánkban ma még új, de a jövőt előre vetítő megoldással állt elő. A Magyarországnál jóval szárazabb dél-európai országokban gyakorlattá vált megoldás meghonosítását, a tisztított kommunális szennyvíz (más néven szürkevíz) hűtőközegként való felhasználását javasolták, ami elnyerte a döntéshozók tetszését. A nyíregyházi II. számú kommunális szennyvíztelepről kikerülő tisztított szennyvíz mennyisége ugyanis alkalmas a felmerülő ipari vízigények jelentős részének a kielégítésére. Ez azt jelenti, hogy az akkumulátorgyár és a többi új üzem annyival kevesebb ivóvizet vásárol az ivóvízhálózatból, amennyi szürkevizet produkálni képes a városi II. számú szennyvíztelep. Az, hogy ez pontosan mennyi, attól is függ, hogy a vízmű mekkorára tudja feltornászni a II. számú szennyvíztelepének tisztítási teljesítményét a városi szennyvizek odakormányzásával. A napi 10 ezer köbméter tisztítására méretezett telep 4 ezer köbméter szennyvizet fog tisztítani naponta, bőven van tehát többletkapacitás a rendszerben.

A városi szennyvíztelepen keletkező szürkevíz esetében olyan vízforrásról van szó, amelyet eddig tisztított szennyvízként közvetlenül beengedtek a Tiszába torkolló Simai belvízelvezető csatornába. Itt maximum annyi a haszna a betáplált szürkevíznek, hogy hozzájárul a talaj vízháztartásához, illetve amennyiben öntöztek belőle, az agrárium gazdálkodásához. A Simai főfolyás a későbbiekben sem fogja nélkülözni a belé bocsátott tisztított szenny­vizet, mivel az ipari parki tisztított szennyvíz is ugyanide kerül majd.

Bármilyen szennyvízből bármilyen vizet?

Ezen a ponton azonban joggal vetődhet fel egy további kérdés, hogy az ipari, technológiai vízként hasznosuló szürkevizet mekkora és milyen szennyezés érheti a gyárakban, illetve azt hogyan kezelik, mielőtt a belvízcsatornába engednék. Erről a Water4All Zrt. vezérigazgatóját, Eszes Zsoltot kérdeztük. A szakmai körökben elismert szakember emblematikus alakja a környezetvédelem és a műszaki innovációk iránti egyszerre elkötelezett hazai vízmérnökök társadalmának.

– Szinte bármilyen szenny­vízből szinte bármilyen minőségű vizet elő lehet és elő is tudunk állítani, ennek műszaki akadályát nem látom. A kérdés mindenkor az, hogy hol van a technológiai racionalitás, illetve a megfizethetőség által megrajzolt határ – mondta Eszes Zsolt.

Aki leszögezte: más paraméterek jellemzik a tisztított kommunális szenny­vizet és az ipari vagy technológiai vizet. Az itteni esetben a kommunális szennyvíztelepen keletkező tisztított szennyvizet tovább fogják tisztítani szürkevízzé, ami bizonyos speciális részvízigényeket közvetlenül is kielégíthet egy gyárban. Mivel ezt a vizet az üzemek technológiai vízként, tehát nem kizárólag hűtési célra használják, számítani kell rá, hogy a gyártási folyamat végén a szennyezőanyagok meghatározott köre változó koncentrációban lesz benne, amit ipari szennyvízként kell majd tisztítani. Ezt az üzemek a saját területükön működtetett tisztítóikban előtisztítják, majd ez az előtisztított szennyvíz bekerül az ipari park közös közműudvari szennyvíztisztítójába, ahol eléri azt a tisztasági szintet, amivel megfelel a kibocsátható szürkevíz paraméter-követelményeinek. Hozzátette: a havária helyzetek kockázatának csökkentése érdekében a tervezők egy folyamatosan működő, két szintű monitoring rendszert is beiktattak az ipari szennyvízkezelési folyamatba.

A vizek ökoszisztémája

– Mivel mégiscsak Európa második legnagyobb akkumulátorgyára települ Nyíregyházára, ezért mérnöki szemmel izgalmas szakmai feladat elérni azt a szennyvíztisztítási hatásfokot, amit elvár a megbízó és elvárunk eleve önmagunktól is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minden felszíni víz egyben felszín alatti vizeket is táplál, tehát fontos tudni, hogy a felszíni vizek és a felszíni alatti vizek miként kapcsolódnak egymáshoz. Ez az ökoszisztéma dönti el azt is, hogy a felszín alatti védettebb vízbázisok milyen minőségűek lesznek hosszú távon. Emiatt támogatandó az Európai Unió azon törekvése, hogy a tisztított szennyvizeket csak még a mainál is szigorúbb határértékekkel lehessen kibocsátani. Olyan határértékekkel, hogy a rétegvizek – amelyek sok esetben ivóvízbázisok is – veszélyeztetése mérséklődjön rövid és hosszú távon egyaránt. – foglalta össze Eszes Zsolt, rámutatva, hogy a jövőben a gyógyszermaradványok és mikroműanyagok szennyvízből történő kivonását is napirendre kellene venni, mert műszaki korlátja már ennek sincsen, legfeljebb a megfizethetősége – és az érte fizetendő díj – kérdéses.