Magyar mérnökök megoldása az akkumulátorgyár vízigényének problémájára
Szürkevízzel hűtött kedélyek
A kormányzati vízió szerint a Debrecenbe és Nyíregyházára települő távol-keleti akkumulátorgyárak és azok mellé érkező beszállítók felhelyezik hazánkat a világ elektromosautó-iparának térképére. Sokan azonban a vélelmezett környezeti károk, elsősorban a veszélybe kerülő ivóvízbázisok miatt aggódnak. A nyíregyházi beruházás közműtervezésével altervezőként megbízott Water4All Zrt. mérnökei hazánkban egyedülálló megoldást találtak a problémára.
A jelentős kormánytámogatással hazánkba települő akkumulátorgyárakkal szemben felmerülő lakossági aggodalmak elsősorban az üzemek számottevő hűtővíz igénye miatt keletkeznek. Ez így van Nyíregyházán is, amióta a jelentősen kibővített Déli Ipari Park területére a dél-koreai W-Scope és a német Boysen akkumulátoripari beszállítók mellé az elektromos járművek akkumulátortechnológiájában világszinten is élvonalbeli gyártót, a kínai Sunwoda Mobility Energy Technology-t várják. A Sunwoda első európai lítium-ion akkumulátorgyárát tervezi itt felépíteni az európai autógyártók kiszolgálására.
Ivóvíz helyett szürkevíz
Tény, hogy ha a zöldmezős beruházásban épülő gyárak vízigényét kizárólag a felszín alatti ivóvízbázisra támaszkodó városi ivóvízellátó rendszernek kellene kielégítenie, akkor a helyi vízbázist érintő félelmek jogosak lennének.
Csakhogy az ipari park szennyvíztisztító és ipari vízellátó létesítményeinek tervezését altervezőként megvalósító Water4All Zrt. mérnök csapata egy hazánkban ma még új, de a jövőt előre vetítő megoldással állt elő. A Magyarországnál jóval szárazabb dél-európai országokban gyakorlattá vált megoldás meghonosítását, a tisztított kommunális szennyvíz (más néven szürkevíz) hűtőközegként való felhasználását javasolták, ami elnyerte a döntéshozók tetszését. A nyíregyházi II. számú kommunális szennyvíztelepről kikerülő tisztított szennyvíz mennyisége ugyanis alkalmas a felmerülő ipari vízigények jelentős részének a kielégítésére. Ez azt jelenti, hogy az akkumulátorgyár és a többi új üzem annyival kevesebb ivóvizet vásárol az ivóvízhálózatból, amennyi szürkevizet produkálni képes a városi II. számú szennyvíztelep. Az, hogy ez pontosan mennyi, attól is függ, hogy a vízmű mekkorára tudja feltornászni a II. számú szennyvíztelepének tisztítási teljesítményét a városi szennyvizek odakormányzásával. A napi 10 ezer köbméter tisztítására méretezett telep 4 ezer köbméter szennyvizet fog tisztítani naponta, bőven van tehát többletkapacitás a rendszerben.
A városi szennyvíztelepen keletkező szürkevíz esetében olyan vízforrásról van szó, amelyet eddig tisztított szennyvízként közvetlenül beengedtek a Tiszába torkolló Simai belvízelvezető csatornába. Itt maximum annyi a haszna a betáplált szürkevíznek, hogy hozzájárul a talaj vízháztartásához, illetve amennyiben öntöztek belőle, az agrárium gazdálkodásához. A Simai főfolyás a későbbiekben sem fogja nélkülözni a belé bocsátott tisztított szennyvizet, mivel az ipari parki tisztított szennyvíz is ugyanide kerül majd.
Bármilyen szennyvízből bármilyen vizet?
Ezen a ponton azonban joggal vetődhet fel egy további kérdés, hogy az ipari, technológiai vízként hasznosuló szürkevizet mekkora és milyen szennyezés érheti a gyárakban, illetve azt hogyan kezelik, mielőtt a belvízcsatornába engednék. Erről a Water4All Zrt. vezérigazgatóját, Eszes Zsoltot kérdeztük. A szakmai körökben elismert szakember emblematikus alakja a környezetvédelem és a műszaki innovációk iránti egyszerre elkötelezett hazai vízmérnökök társadalmának.
– Szinte bármilyen szennyvízből szinte bármilyen minőségű vizet elő lehet és elő is tudunk állítani, ennek műszaki akadályát nem látom. A kérdés mindenkor az, hogy hol van a technológiai racionalitás, illetve a megfizethetőség által megrajzolt határ – mondta Eszes Zsolt.
Aki leszögezte: más paraméterek jellemzik a tisztított kommunális szennyvizet és az ipari vagy technológiai vizet. Az itteni esetben a kommunális szennyvíztelepen keletkező tisztított szennyvizet tovább fogják tisztítani szürkevízzé, ami bizonyos speciális részvízigényeket közvetlenül is kielégíthet egy gyárban. Mivel ezt a vizet az üzemek technológiai vízként, tehát nem kizárólag hűtési célra használják, számítani kell rá, hogy a gyártási folyamat végén a szennyezőanyagok meghatározott köre változó koncentrációban lesz benne, amit ipari szennyvízként kell majd tisztítani. Ezt az üzemek a saját területükön működtetett tisztítóikban előtisztítják, majd ez az előtisztított szennyvíz bekerül az ipari park közös közműudvari szennyvíztisztítójába, ahol eléri azt a tisztasági szintet, amivel megfelel a kibocsátható szürkevíz paraméter-követelményeinek. Hozzátette: a havária helyzetek kockázatának csökkentése érdekében a tervezők egy folyamatosan működő, két szintű monitoring rendszert is beiktattak az ipari szennyvízkezelési folyamatba.
A vizek ökoszisztémája
– Mivel mégiscsak Európa második legnagyobb akkumulátorgyára települ Nyíregyházára, ezért mérnöki szemmel izgalmas szakmai feladat elérni azt a szennyvíztisztítási hatásfokot, amit elvár a megbízó és elvárunk eleve önmagunktól is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minden felszíni víz egyben felszín alatti vizeket is táplál, tehát fontos tudni, hogy a felszíni vizek és a felszíni alatti vizek miként kapcsolódnak egymáshoz. Ez az ökoszisztéma dönti el azt is, hogy a felszín alatti védettebb vízbázisok milyen minőségűek lesznek hosszú távon. Emiatt támogatandó az Európai Unió azon törekvése, hogy a tisztított szennyvizeket csak még a mainál is szigorúbb határértékekkel lehessen kibocsátani. Olyan határértékekkel, hogy a rétegvizek – amelyek sok esetben ivóvízbázisok is – veszélyeztetése mérséklődjön rövid és hosszú távon egyaránt. – foglalta össze Eszes Zsolt, rámutatva, hogy a jövőben a gyógyszermaradványok és mikroműanyagok szennyvízből történő kivonását is napirendre kellene venni, mert műszaki korlátja már ennek sincsen, legfeljebb a megfizethetősége – és az érte fizetendő díj – kérdéses.
Környezetbarát megoldások
A világ top 10 akkumulátorgyártója közt szereplő Sunwoda nyíregyházi üzeme lesz a kínai óriásvállalat első európai gyára, amely lítiumion-akkumulátorokat állít elő európai autóipari szereplők számára. A beruházási projekt teljes értéke mintegy 580 milliárd forint, amely több ütemben valósul meg. Az üzem felépültével több ezer munkahely létesül a kelet-magyarországi térségben.
Vízhasználat: a termelés teljes vízigényének 90%-át tisztított szennyvízből fedezik.
Megújuló energia: az üzem energiaellátása 100%-ban zöldenergiából történik – napelempark és eredetigazolt zöldáram vásárlásával.
Környezeti monitoring: önként csatlakoznak a helyi önkormányzati monitoring rendszerhez, amely nyilvánosan is követhetővé teszi a levegő-, talaj- és vízminőségi adatokat.
Alacsony kibocsátási szint: bizonyos vegyi anyagokra, például az EU-ban veszélyesnek minősített, emiatt sok aggályt felvető oldószer, az NMP-re rendkívül alacsony emissziós határértékeket vállalnak, jócskán a hazai és nemzetközi előírások alatt.
Zajvédelem: a gyártósorok és gépek elhelyezése, valamint extra zajvédő falak révén minimalizálják a zajterhelést, még akkor is, ha a lakott területektől viszonylag távol helyezkedik el az üzem.
