A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében először 2011-ben hirdette meg Tanyafejlesztési Programját, 930 millió forintos kerettel.

A „tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére” tavaly tizennégy pályázó nyert összesen 483 millió forint támogatást. Az összeget nem csak piacok létrehozására lehetett fordítani. Például Fülöpháza Község Önkormányzata, és Nagyhalász Város Önkormányzata a tanyai termékek feldolgozására – vágópont létesítése, pálinkafőzde felújítása – vagy védjegy kidolgozására használta fel a támogatást.

Védjegyoltalom

A VM tanyafejlesztési pályázatán a kiskunmajsai önkormányzat a „Kiskunmajsai helyi piactér megújítása és a helyi termékek piacra jutásának elősegítése” című projekttel tavaly negyvenkilencmillió forintos támogatást nyert. A pályázat rendkívül gyors lebonyolítású volt: a miniszteri rendelet augusztusban jelent meg, a pályázatokat szeptemberben kellett benyújtani, december elején pedig már ki is hirdették a győzteseket.

A pályázat három tartalmi elemből állt: a város szívében található helyi piac egy részének lefedése, felújítása, a helyi termékek népszerűsítése védjegyrendszer kialakításával, valamint egy ingyenes kistermelői gazdaképzés megszervezése.

A pályázat benyújtása előtt az önkormányzat piackutatást végzett a helyiek vásárlói szokásairól, ami visszaigazolta a program létjogosultságát. A felmérés azt állapította meg, hogy a város lakossága vásárláskor előnyben részesíti a hazai és a helyi terméket, fontosnak tartja az áru eredetét, megbízhatóságát. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy a Kiskunmajsa és térségében előállított termékek megkülönböztetésének céljából védjegyrendszert dolgoz ki.

Németh Péter, a pályázat lebonyolításával megbízott Kiskunmajsai Projekt Iroda vezetője a Demokratának elmondta, azzal, hogy a város vezetése a helyi termékeknek kíván előnyt biztosítani, hozzájárul ahhoz, hogy a település, és közvetlen környezete gazdaságilag fejlődjön. Ugyanis a majsai piacon sem minden termék majsai. A nepperek – akik a nagybani piacokról szerzik áruikat, és településről településre vándorolva dömpingáron kínálják ismeretlen eredetű termékeiket – háttérbe szorítása a helyi termelők egyik legfontosabb érdeke.

A nepperek tevékenysége nem törvénytelen: a piacon bárki árulhat, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, mindegy, honnan hozta az áruját. Ráadásul az önkormányzat jól felfogott érdeke, hogy a piacon minél nagyobb kínálat legyen, az asztalokat minél több gazda vegye bérbe.

Magyarországon egyre több térség, önkormányzat ismeri fel, hogy a védjeggyel ellátott helyi termékek előnyben részesítése életképességük egyik legfontosabb feltétele. Például Nyugat-Dunántúlon a Pannon Helyi Termék, az Alföldön a Homokháti Portéka a legismertebb. A Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület pedig őstermelői kitűzőket gyártatott, hogy a valódi őstermelőket meg lehessen különböztetni az őstermelői igazolvánnyal áruló viszonteladóktól.

A kiskunmajsai helyi termékek védjegyoltalmának kidolgozását a Bács Agrárház Nonprofit Kft., a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara munkaszervezete végezte. A Kamara először felmérte a tanyai gazdaságok által előállított termékek körét, majd meghatározta, hogy ezekből melyek kerüljenek védjegyoltalom alá. Öt nagyobb védjegycsoportot állítottak fel, negyvenhét különféle mezőgazdasági termékkel. A „Kiskunmajsai Helyi Termék” feliratra öt különböző grafikai tervet is készítettek, a végleges változatról a helyiek szavazással döntöttek.

Elsöprő többséget kapott a tartós szegfűt ábrázoló rajz. Ezt a kihalófélben lévő védett növényt a Kiskunsági Nemzeti Park két éve újratenyésztette és visszatelepítette Kiskunmajsa külterületére. A szegfű így a pusztulás szélén álló tanyavilág életre keltését is szimbolizálja. Elkészült a védjegyarculati kézikönyv is, amely a logó különféle megjelenési formáit tartalmazza: hogyan kell kinéznie öntapadó matricán, gazdakártyán, ládacsíkon és reklámtáskán.

A védjegyoltalmi eljárást júniusban indították el a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, és bár a védjegy csak 2013-ra lesz bejegyezve, de visszamenőleges hatályú, így a gazdák már idén júniustól jelentkezhetnek a védjegyhasználatra. A gazdáknak a védjegyhasználati kérelemben nyilatkozniuk kell a kiskunmajsai önkormányzatnak arról, hogy a majsai kistérséghez tartozó településen gazdálkodik, és szeretne védjegyfelhasználóvá válni.

Az önkormányzat által meghirdetett kistermelői gazdaképzésen harminchat gazda vett részt. Az ingyenes képzésre várakozáson felüli volt az érdeklődés: a gazdák fele a hosszabb, négy napos képzést választotta, amelynek keretében ismereteket szereztek a kistermelői élelmiszertermelésről – értékesítésről, a védjegyoltalom használatáról és gazdasági hasznáról, élelmiszer-biztonságról, minőségbiztosításról.

Faludi Tamástól, Kiskunmajsa polgármesterétől megtudtuk, a rendszerváltás óta mindegyik választási kampányban központi téma volt a helyi piac rendbetételének ígérete, de ez sosem valósult meg. Igaz, a VM tanyafejlesztési pályázata előtt nem létezett Magyarországon olyan pályázati lehetőség, amely kifejezetten a helyi piacokra irányult volna.

A majsai piac egy térségközponti piac a város szívében, ahol döntő többségben őstermelők árulnak. A vásárlók száma átlag háromezer, az állandó bérlőké kétszáz. A gazdák fele vidékről jön, főleg a majsai térséghez tartozó öt településről.

Egy több mint harminc éve a majsai piacon áruló gazda elmondta, már a nyolcvanas években is áldatlan állapotok uralkodtak itt. A hőségben elfonnyadt a gyümölcs, az esőben, a hidegben elmaradtak a vásárlók. A töredezett betonjárda szinte életveszélyes volt, a lepusztult vasbeton asztalok visszataszító látványt nyújtottak. A beruházás keretében a piactér mintegy ezer négyzetméternyi területét fedték le.

Az önkormányzat azért döntött a lefedés, és nem egy teljesen zárt építmény mellett, mert a pályázati pénzből csak egy maximum kétszáz négyzetméteres csarnokot tudtak volna építeni. A tető alatti részen elbontották a vasbeton asztalokat, kicserélték a térburkolatot. A főbejárat napelemes térvilágítást kapott. A jobb megközelíthetőség érdekében rokkantparkolókat jelöltek ki, az új piacteret akadálymentesítették.

A Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás a tavalyi Tanyafejlesztési Program keretében kilencszázezer forint vissza nem térítendő támogatást nyert kistérségi tanyafejlesztési program kidolgozására. A hetvenoldalas tanulmány minden részletre kiterjedő, a kormányzati döntéshozók számára is értékes adatot tartalmaz a kiskunmajsai kistérség tanyavilágáról: mennyi van lakható állapotban, milyen a tanyasiak demográfiai összetétele, hol folyik gazdálkodás, és mi a főtevékenység.

A friss adatokat a 2005-ben mértekkel vetették össze, így nemcsak a tendenciákat elemezték ki, hanem felvázolták a térség jövőképét is.

A kiskunmajsai kistérség kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, a hat településen több mint háromezer tanyaépület található. Az utóbbi tíz-tizenöt évben sok tanyasi költözött be a városba, akik a tanyákra már csak gazdálkodni járnak. Az adatokból kiderült, hogy az őstermelők száma közel egyharmadára esett vissza hét év alatt. A tanyák hatvan százaléka tanyagazdaságként működik, de a tanyáknak mindössze csak tizennégy százaléka termel értékesítésre. A gazdálkodó tanyák fele kizárólag saját fogyasztásra termel, másik felénél a gazdálkodás csak kiegészítő tevékenység, a megélhetést nem biztosítja.

Van mit megmenteni

A népességszámmal kapcsolatban azt állapították meg, hogy míg a város belterületén a lakosságszám stagnál, a közigazgatási terület lakossága fogy, a tanyavilág népességfogyása miatt. Hét év alatt tizenhat százalékkal lett kevesebb a külterületi lakosok száma. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden tízedik tanyasi lakos felhagyott a tanyasi életformával, és beköltözött a városba.

– A tanyasi világ jövője a lokális termelésen fog múlni, azaz el kell érni, hogy annyi élelmiszer termelődjön, amivel a lakosság igényeit ki lehet elégíteni – magyarázza Németh Péter, aki fontosnak tartja, hogy több intézkedés is történt a kormányzat részéről a fenntartható gazdaságok megszervezése érdekében, például a közétkeztetésben a helyi termékek előnyben részesítése.

Az irodavezető szerint az állami ösztönző intézkedések mellett a fennmaradás további feltétele a lokálpatriotizmus: hogy a vásárló előnyben részesítse a helyi terméket.

– Ilyen energiaárak mellett a jövő elképzelhetetlen a jelenlegi energiafelhasználási módokkal. Sok tanyán még mindig nincs bevezetve az áram, és a dízelolajú aggregátorral történő áramfejlesztés fenntarthatatlanná teszi az adott gazdaságot – mondja Németh Péter, aki szerint a megújuló energiahasználat térnyerése nélkül nincs tanyasi felemelkedés.

Bár a tanyaprogramban megújuló energiatermelő berendezések vásárlására is lehet pályázni, sok tanyán, ahol még nincs villany sem, ez csak évek múlva jöhet szóba. A kiskunmajsai kistérségben található tanyák átlagéletkora meghaladja a száz évet, közülük minden tízedik összedőlt romos tanya. A tanyaprogram egyébként lehetőséget ad lakóépületek korszerűsítésére, felújítására is.

A fenti vizsgálatot a tiszaalpári tanyavilág vonatozásában is elvégezték. Bár ez a vidék csak hatvan kilométerre van Kiskunmajsától, a felmérés eredménye mégis eltérő. Itt nem csökkent drámai mértékben a tanyán lakók száma, viszont már évtizedek óta nem jellemző a tanyasi életforma, szinte minden tanyasinak van háza a faluban.

A felmérés nagyon tanulságos volt, mert kiderült, hogy Tiszaalpáron a fiatalok és az idősek aránya azonos: húsz százalék a tizennyolc év alattiak, és szintén húsz százalék a hatvan év felettiek száma, azaz nem veszett el a falu eltartó képessége, még van mit megmenteni.

– Ha javítunk a gazdálkodás feltételein, ha megteremtjük azt az életminőséget, amit a faluban megszoktak, akkor fenntarthatóvá válik a tanyavilág – állítja Németh Péter, aki kérdésünkre elmondja, Tiszaalpáron a legsúlyosabb probléma az, hogy a tanyasi nem jut elegendő földterülethez. A külterület döntő többsége ugyanis egy tucat magánszemély birtokában van, a több száz tanyasi család a mezőgazdasági területek csak kicsiny hányadát birtokolja. A birtokhasználatot befolyásolja még a Nemzeti Park jelenléte, amely pont a legtermékenyebb földeket birtokolja, és nem engedi át mezőgazdasági hasznosításra.

A tiszaalpári felmérés választ adott arra a fontos kérdésre is, hogy a tanyai gazdaság milyen mértékben termel a helyi piacra. Az adatok azt mutatták, hogy csak tíz százaléknyi árutömeget értékesítenek a helyi piacon, azaz a gazdáknak csak két százaléka termel értékesítésre, pedig egy ötezres lakosú községben a lokális gazdaság fenntarthatóan tudna működni.

A Tiszaalpáron megtermelt zöldség, gyümölcs a száz kilométerre lévő fővárosba utazik, ahol néhány nagykereskedő felvásárolja, majd a termény egy része újra visszakerül a térségbe, talán éppen a tiszaalpári élelmiszerboltba.

Dr. Vancsura István, Tiszaalpár polgármestere ezen szeretett volna változtatni azzal, hogy a VM tanyafejlesztési pályázatán elnyert negyvenkilencmillió forintból egy új piacot létesített a falu központjában. Dr. Vancsura István a Demokratának elmondta, a tiszaalpári piac évtizedekkel ezelőtt még a térség legjobb piaca volt. A település központjától messze lévő szabadtéri piac azonban folyamatosan veszített látogatottságából, az utóbbi években már csak hozzávetőlegesen tíz árus árulta portékáját tíz-húsz vásárlónak. Amikor a falu óvodája uniós forrásból új épületet kapott, a régi kihasználatlanul maradt, akkor jött az ötlet, hogy a régi épület helyére egy új piaccsarnokot létesítsenek, amit idén júniusban adták át. Nemcsak egy százötven négyzetméteres fedettcsarnok-rész, hanem egy száztíz négyzetméteres belső udvar is várja a piacra látogatókat.

Ugyanúgy, ahogy Kiskunmajsán, Tiszaalpáron is lesz helyi védjegy. A Tiszaalpári Helyi Termék logóját szintén a helyiek választották ki. A védjegyoltalmazást biztosan kevesebben fogják kérni, mint Majsán, hiszen itt csak a falusi gazdák kérhetik, szemben a térségközpont városival, ahol az egész járás termelői felsorakozhatnak a védjegy mögé. A polgármester bizakodó, mert a helyiek nagy lelkesedéssel fogadták az új piacot.

– Sajnos az idei aszályos év tönkretette a termés nagy részét, de a nagyobb baj, hogy az alpáriak elszoktak attól, hogy amit termelnek, azt el is tudják adni – panaszolja a polgármester.

A VM idén is meghirdette a Tanyafejlesztési Programot, a pályázatok beadási határideje augusztus végén zárult. A tanyás térségek fejlesztésére idén már másfél milliárd forint, jövőre pedig a tervek szerint kétmilliárd forint áll majd rendelkezésre.

Kiskunmajsa városa idén is pályázott a tanyaprogramra. Az elnyert pályázati pénzt a logók nyomdai költségére szeretnék fordítani, hogy minél több gazda jelentkezzen a védjegyhasználatra. A tervek szerint molinókat és transzparenseket is készíttetnének, hogy a „Kiskunmajsai Helyi Terméket” helyben és a városon kívüli rendezvényeken, kiállításokon is tudják reklámozni. Szeretnék folytatni a gazdaképzést, olyan speciális témakörökben is, mint a megújuló energiák, szárazságtűrő növények termesztése.

Lass Gábor