Nemzetközi egyezmény tiltja a genetikai manipulációt

A szülő sok mindenbe beleszólhat, de nem döntheti el előre, hogy fia vagy lánya szülessen. Törvény mondja ki, hogy nem választható meg a nem. Aki a születendő gyermek nemének megválasztására irányuló beavatkozást végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Szankcionálják az embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályainak megszegését is. Aki emberi embrión, ivarsejten az egészségügyről szóló törvényben meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően orvostudományi kutatást végez, esetleg emberi embriókutatási célból hoz létre, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője határozati javaslatot adott be, amelynek lényege egyrészt az, hogy a genetikailag öröklődő, nemhez kötött veszélyeztetettségű betegségek esetében lehetséges legyen az, hogy a születendő gyermek ne a veszélyeztetett nemhez tartozzon. Így csökkenhetne a beteg gyerekek száma, ám a javaslatban a képviselő arra is kéri a kormányt, hogy vizsgálja meg, érdemes lenne-e megteremteni annak a lehetőségét, hogy az első közös gyermek után a következő utód neme is megválasztható legyen.

Dr. Falus András, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgató professzora többször is nemtetszésének adott hangot a nemváltással kapcsolatban.

– Biztos nem-meghatározást ígérni biológiailag blöff, etikailag nonszensz, jogilag tiltott. A spermium X vagy Y kromoszómát tartalmaz, és az X-es petesejtet termékenyíti meg. Mivel az X néhány gént másként kódol, mint az Y, ezért a spermiumoknak a töltése, felszíni fehérje összetétele és a mérete kicsit változik. Ezen alapul az a ma még csak kipróbálás alatt álló költséges eljárás, amit Amerikában fejlesztettek ki, miszerint a felszíni töltés alapján szétválasztják a spermiumokat egy csőben, melynek az elején inkább az Y-osok, a közepén inkább az X-esek vannak. Ettől még szó sincs róla, hogy ezeket valóban biztonsággal el lehet választani, kizárólag a dúsítás irányában lehet próbálkozásokat tenni – hangsúlyozta a professzor.

Tehát nincs szétválasztás, csak dúsítás, mindössze azt lehet megpróbálni, hogy ne ötven-ötven legyen az X-es és Yos hímivarsejtek aránya, hanem a legjobb esetben hetven-harminc. Azonban a spermiumokat a sejtfelszíni kis különbségek alapján sem lehet százszázalékosan szétválasztani.

A professzor egyszerű példával szemlélteti az eljárást. Képzeljük el, hogy sok százmillió borsószemet akarnák szétválogatni kisebb és nagyobb szeműek szerint úgy, hogy a kisebb csak kevéssel tér el a nagyobbtól. Óhatatlan, hogy a nagyobb szemű közé is kerül kisebb, és fordítva. A genetikus szerint az ügyben létezik még egy csúsztatás, amiről nem nagyon esett szó. A petesejt válogat a kétféle spermium között. Előfordulhat, hogy a petesejt inkább választja az X-eset vagy az Y-osat. Egy olyan családban például, ahol már a negyedik kislány születik, valószínűleg nem véletlen ez: olyan genetikai probléma állhat a hátterében, ami miatt nem a fiú embrió tud kifejlődni, és így nem születik meg egy beteg gyerek.

A professzor igazát a valószínűségekről, illetve az eljárásról csak részben osztja Czeizel Endre orvos-genetikus.

– A dúsítás után mesterségesen juttatnánk be az ondót inszeminációval, ami egy teljesen veszélytelen módszer, viszont azt el kell mondani, hogy valószínűleg nem elég egyszer próbálkozni, és hozzá tartozik az igazsághoz, hogy a lánybiztonság kilencvenegy, kilencvenegy, a fiú- hetvenegy százalék. Ezeket természetesen mind el kell mondani, alaposan fel kell világosítani a párokat, de ha ezekkel ők mind tisztában vannak, és ezek után is akarják, akkor szerintem engedni kéne.

Czeizel doktor arra hivatkozik, hogy hozzá évente ezer új pár jelentkezik. Létező és intenzív társadalmi igény van erre, a szülők igenis választani szeretnének. Szerinte néhány éven belül tízezerrel több gyerek születhetne meg, ha ezt a módszert engedélyeznék. Mint mondta, ma Magyarországon a gyerekek ötvennégy százaléka egyke. A családonkénti 1,3 gyermek nagyon kevés. Az egyke elkényeztetett, önzőbb, mert nem tanulja meg azt, hogy a testvérével meg kell osztania a dolgokat, nem tanulja meg azt, hogy ha összevesznek, ki kell békülni, vagyis nincs szocializációs tréningje. Ezért aztán minden stresszbetegség, a depresszió, a gyomorfekély, de még az allergia is komolyabb százalékban van jelen náluk.

A depresszió és szorongás vezethet öngyilkossághoz is.

– Így is fogyó, szorongó nemzet vagyunk, de ha elképzelem, hogy 2030-ra kilencmillióan leszünk, és ebből négy és fél millió egyke lesz, nem csoda, ha pesszimista vagyok – véli Czeizel, aki szerint a módszert Ausztráliától kezdve, Kanadától, Belgiumig sok országban is alkalmazzák.

Falus professzor azonban azt mondja, hogy egyedül Angliában létezik olyan kiskapu, de csakis a friss spermiumoknál, hogy dúsítással lehetséges próbálkozni olyan családnál, ahol fennáll az örökölhető genetikai betegség. Véleménye szerint azokban az esetekben, ahol ezek a betegségek előfordulhatnak, mint például a csak fiúkat sújtó vérzékenység, ott teljesen indokolt, hogy megpróbálják csökkenteni annak a lehetőségét, hogy fiú szülessen.

A két genetikus között etikai, morális és jogi értelmezésben is van nézeteltérés. Falus doktor azt mondja, hogy etikai szempontból nincs jogunk beleszólni abba, hogy a gyerek milyen nemű legyen, mert a születendő gyerek nem a szülő tulajdona.

Dr. Szűcs Andrea családjogi ügyvéd véleménye szerint a nemzetközi egyezményt nem lehet egyoldalúan felbontani, mert az kétoldalú, ugyanúgy, mint a szerződés. A régi római jog is úgy szabályoz, hogy a szerződés a felek számára törvény, attól eltérni nem lehet. Miután egy ilyen nemzetközi egyezmény létrejön, utána az adott országon belül törvényt hoznak létre, ami az országgyűlés joga. Az pedig nem alkot egy, az egyezménnyel ellentétes magyar törvényt, hiszen annak nemzetközi következményei lehetnek. Az egyezmény olyan szent és sérthetetlen legmagasabb rendű jogszabály, amiből csak úgy nem lehet kilépni. Egy újabb nemzetközi egyezmény kellene arra nézve, ami kimondja, hogy az eddigiektől eltérően a jövőben így és így lesz. Ez azonban irreálisnak tűnik. A jogász szerint természetes, hogy az emberek részéről létezik olyan vágy, hogy az egyik gyerek lány, a másik pedig fiú legyen. Ám e vágyakra nem lehet törvényt alkotni, mert ki döntse el, hogy a szülőknek az akarata jó vagy rossz. Ki fogja meghatározni, hogy a rosszul hozott döntésnek mi legyen a következménye?

R. Papp Ágnes