Magyarországon 60 ezer az asztmások száma, s mintegy kétmillióan szenvednek légúti allergiában. Utóbbiak száma az elmúlt tíz év alatt megduplázódott. Bár az allergiát évszázadok óta szokványos tényezők: pollenek, illatszerek, gombaspórák, poratkák váltják ki, kialakulását alapvetően a szervezet túlzott terhelése okozza. Vagyis ha csökkentjük a levegő szennyezőanyag-telítettségét, az közvetlenül és közvetve is mérsékli a légúti betegségben szenvedők tüneteit.

A legapróbbat is elkapja

Mindezt már jócskán megtapasztalhatta Schlemmer László, a Supair-Lux Kft. ügyvezetője. A társaság által évtizede fejlesztett SupAir márkájú légtisztítók már több súlyos beteg életét könnyítették meg. Egyelőre még csak tesztüzemben, a készülékek már mulasztották el súlyos asztmás emberek tüneteit, de használták szívátültetés után kialakítandó otthoni sterilszoba légtisztítására is. Legújabban pedig a gépek továbbfejlesztett változatai két kórházi műtő levegőjének sterilizálását biztosítják.

A termékcsalád teljesen új működési elvét két magyar szakember, egykori honvédségi kutatók fejlesztették ki. A jelenleg alkalmazott levegőtisztító berendezésekben szűrőket és ventilátorokat használnak – utóbbiak hajtják a levegőt, a szűrők pedig megfogják az így megmozgatott szennyeződéseket.

A kémiai-fizikai szűrés elvét Földi Tivadar, több NASA-fejlesztésben is részt vevő kutató dolgozta ki. A módszer a szűrőkre alapozott légtisztításnak azt a problémáját küszöbölte ki, amely szerint a szűrő rácsozatánál kisebb szennyeződések áthaladhatnak a berendezésen, a nagyobbak pedig egy idő után eldugítják azt.

A Földi által kifejlesztett módszer változó polaritású (pozitív, majd negatív) elektródák fölött tereli át a levegőt. Közben a szennyező molekulák elektromos töltést kapnak, felgyorsulnak, az azonos töltésűek összetapadnak, s végül valamelyik ellentétes töltésű elektródán csapódnak le. Mindez a gépet alkalmassá teszi fél mikronnál kisebb szennyeződések (például a dízelkorom) kiszűrésére is, amire az eddig használt légtisztítók nem voltak képesek. Ami azért jelentős, mert a 2,5 mikrométernél kisebb ultrafinom szennyeződések soha nem távoznak a légzőszervek mélyéről – ezért ijesztő a városi környezetben hosszabb időt eltöltött ember tüdőképe. A változó töltésű elektródarendszer egyúttal a levegő megmozgatására is képes, a SupAir gépekben ezért nincs szükség a szűrők mellett ventilátorokra sem. Mindez azért is előnyös, mert így a berendezések minimális áramfogyasztással képesek működni. Nem mellékesen: a gép mindeközben ionizáló hatást is elér, vagyis a szervezet számára előnyös negatív ionokkal sűríti a levegőt.

Miután Földi Tivadar 2006-ban elhunyt, a fejlesztés folytatása teljes mértékben korábbi gépészmérnök társára, Schlemmer Lászlóra hárult. Aki a hadseregben szintén komoly tudományos karriert futott be. Foglalkozott atom-, biológiai és vegyi védelemmel, tábori műtők kiépítésével. A Haditechnikai Intézet fejlesztési igazgatójaként, ezredesi rendfokozatban ment nyugdíjba, s számos jármű- és repülőgép-fejlesztésben is részt vett.

– A mérések szerint a SupAir gépek alaptípusa szobakörnyezetben egy óra alatt a gombaspórák 75, a baktériumok 40 százalékát kiszűri a levegőből. Néhány óra alatt pedig steril levegőt produkál – sorolja az eredményeket Schlemmer. Ma már azonban többféle típus létezik: az SA-50, SA-100, SA-200 típusokon látható számok azt jelzik, hogy az adott berendezés egy óra alatt hány légköbméter levegőt képes megtisztítani. Egy városi nagyszoba körülbelül 40-50 légköbméternek felel meg.

Árulkodó elektródák

A gépeket átlagos szobai környezet mellett extrém körülmények között is tesztelték. Például étteremben, a kolontári vörösiszap-katasztrófa közelében működő idősek otthonában, fehérjefeldolgozóban, sőt egy csirkenevelő telepen is. Az éttermi tapasztalatok alapján a gép első elektródáin még csak a nagyobb, jellemzően porszennyeződések rakódnak le. Majd ahogy megyünk egyre hátrébb az áramlás irányában, következnek a fokozott, majd még fokozottabb sűrítést igénylő elemek: a dohányfüst, majd a legvégén az olajgőz-szennyeződések. Az idősek otthonában a széllel terjedő s egészségre rendkívül veszélyes vörösiszapport a normál porszennyezéshez képest többszörös sűrűségben fogták fel. A csirkenevelőben pedig a gép teherbírását tesztelték – ami a rendkívüli pára- és porszennyezés mellett is képes volt tíz napig telítődés nélkül működni.

Az otthoni felhasználásra tervezett SupAir gépben egyébként jellemzően tíz elektróda követi egymást. A kísérletek megmutatták: nagyobb terhelés esetén érdemes még további rudakat a gépbe telepíteni, ebben az esetben ugyanis még tovább tökéletesedik a szűrőhatás (normál esetben az utolsó elektródákon, ahol a levegő kilép, már csökkenő szennyeződést szoktak mérni).

Schemmer László mintegy félméteres fémrudat mutat. Ez egy elektróda, amelyen jól láthatók az eredeti fémfelületet besározó, a levegőből kiszűrt szennyeződések: por, zsír, fehéres színű gombapenészek. De mint mondja, aerosolos vagy bakteriális szennyezések is jócskán lehetnek rajta, ám ezek láthatatlanok.

A karbantartás során a szerelőknek nincs más dolga, mint letörölni a – nyilvánvalóan veszélyes – hulladékot az elektródákról. Kivéve az extrém terhelésnek kitett rudakat, ezek ugyanis berepedezhetnek, vagyis cserére szorulnak – átlagos szobai körülmények között azonban ez évek múltán következhet csak be. Az elektródák ugyanakkor a gép hatásfokát is szemléltetik.

A szívműtött kisfiú egyik családtagja például kételkedett abban, hogy hang nélkül működő gép tesz-e bármit a tisztább levegő érdekében – egész addig, amíg meg nem mutatták neki az elkoszosodott fémrudakat.

Ahogy Schlemmer László mondja: egy-egy fővárosi lakásban, különösen a főutak mentén, meglepő mennyiségű koszt fog meg már egy hónap alatt is a berendezés.

A SupAir légtisztítók első néhány darabját már kereskedelmi forgalomban is értékesítette a cég. Leginkább természetesen a különböző légúti betegségekben szenvedők, leginkább az asztmások érdeklődnek a készülék iránt. De jelentős számban jelentkeznek a háztartási felhasználást igénylők, például az ablaktalan konyhák tulajdonosai is.

Gyógyszert vált ki

Sok, érdektelenségben elveszett magyar találmány után meglehet, a levegőtisztító berendezések végre sikeres példái lehetnek a magyar szellemi érték hasznosulásának. Az első néhány berendezést a fejlesztők sikerrel értékesítették, és egy nagyobb gyártó céggel összeállva rövidesen elindul a légtisztítók sorozatgyártása.

A különböző igények jobb kiszolgálására szélesítik is a termékcsaládot. A háztartási használatra például kisebb, esztétikus megjelenésű műszereket fejlesztenek, a kórházba szánt berendezéseket pedig még több elektródával látják el.

Hogy a találmányt a hivatalos szervek is komolyan veszik, igazolja, hogy a fejlesztésnek nemrég uniós támogatást is megszavaztak.

– Ne pazaroljuk az emberek idejét, egészségét! – magyarázza Schlemmer László, hogy miért van szükség az ehhez hasonló berendezésekre. Bár a légtisztító nem olcsó, ennek érdekében hajlandó bérbe is adni – alacsonyabb bérleti díjért, mint amennyibe mondjuk egy asztmás havi gyógyszeradagja kerülne. Hosszabb távon egyébként azt tartaná indokoltnak, ha a berendezések felkerülhetnének az OEP támogatott listájára, hogy az igazán szegények is hozzájuthassanak – végül is a szervezetre gyakorolt jótékony hatását már az ÁNTSZ és az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet is elismerte. Ráadásul a légtisztító gyógyszert vált ki, s csökkenti az érintettek betegállományban töltött idejét is.

Kárász Andor