Tisztább fényviszonyok
A globális klímavédelmi célok érdekében a villamosenergia-termelésben a fosszilis hordozók használatának radikális csökkentésére és ezzel párhuzamosan az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának növelésére van szükség. Magyarország ebben a tekintetben példaértékű, hiszen az atomenergia mellett a naperőművek fejlesztésében látja a klímabarát áramtermelés megteremtésének zálogát. Ugyanakkor a naperőművi kapacitások fejlesztése rendszerszintű kérdéseket is felvet a támogatási igényekkel, az időjárás-függőséggel, valamint a villamosenergia-rendszerre gyakorolt negatív hatásokkal összefüggésben. Ezekkel kapcsolatban született most biztató szabályozás.
Hazánkban a kormányzati ösztönzők hatására folyamatosan nő a villamosenergia-rendszerbe betápláló naperőművek száma. Tavaly decemberi adatok szerint a leggyakrabban földre telepített napelemparkok beépített kapacitása már csaknem 1830, a háztartási méretű napelemeké pedig mintegy 1125 megawatt volt. Mindezek hatására az ipari méretű naperőművek a tavalyi éves hazai termelésből már közel 7 százalékkal részesedtek. A fejlesztések tovább folytatódnak, hatásukra hazánk már 2025–26-ra elérheti a 2030-ra tervezett naperőművi kapacitások nagyságát.
Fontos azt is kiemelni, hogy bizonyos időszakokban – többek között a jelentős naperőművi kapacitásoknak és a Paksi Atomerőműnek köszönhetően – Magyarország nettó exportőr pozícióban van, azaz a hazai termelés nagyobb, mint a fogyasztás.
Cél a stabilitás
Július eleji adatok szerint a hálózati (2081 MW) és a háztartási méretű (1195 MW) napelemek együttes kapacitása már meghaladta a 3000 MW-ot. A hazai rendszerirányító Mavir éppen ezen a szinten, vagyis 3000 MW értéken határozta meg azt a naperőművi korlátot, amely mellett a jelenlegi villamosenergia-rendszer még stabil, és a folyamatos működést nem veszélyezteti a napenergiából termelt áram időjárásból adódó hullámzása. E hullámzást még fokozhatja a szintén időjárásfüggő szélerőművek mintegy 320 MW-os kapacitása is.
A kormányzat és a Mavir felmérte, hogy a nap- és szélerőművek alkalmazásának megvannak a fizikai korlátai, ezért az ellátásbiztonság garantálása, valamint a szabályozási költségek mérséklése érdekében az időjárásfüggő megújulók jövőbeli telepítésével és üzemeltetésével kapcsolatban egy nagyon fontos jogszabályi változás jelent meg. A tavasszal életbe lépő rendelet a jelenlegi nap- és szélerőművek meglévő, épülő vagy már engedélyekkel rendelkező kapacitásait nem érinti.
Az új szabályozás szerint az átviteli rendszerirányító a jövőben félévente meghatározza a villamosenergia-rendszer üzembiztonsága szempontjából a rendszerbe frissen befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképesség korlátját. A szabályozás a háztartási méretű naperőműveket nem érinti. A döntés szerint a nap- és szélerőművekre vonatkozó csatlakozási igény elutasítható, ha a beruházók a rendszer stabilitását garantáló műszaki követelménynek nem tesznek eleget. A változásokból az is következik, hogy az új naperőművek üzemeltetői vállalják, hogy szükség esetén a rendszerirányító lekapcsolja őket a hálózatról. Egészen pontosan a Mavir üzemi szabályzata értelmében az időjárásfüggő termelői egységek kötelesek olyan rendszert kiépíteni, amelyben azok leállíthatók, valamint a hálózatra kiadott teljesítményük szabályozható. Ráadásul az üzemidő 100 százalékában képesnek kell lenniük a csökkentett termelésre. Továbbá ezek az egységek önállóan vagy aggregátoron keresztül kötelesek teljesítményszabályozási képességet felajánlani és biztosítani a rendszerirányítónak.
A Nap-paradoxon
A hazai rendszerirányító május elején publikálta az első, a nagy- és a középfeszültségű transzformátorállomásokhoz rendelt aktuális szabad kapacitásokat, vagyis végeredményképpen azok hiányát, ugyanis ezek aktuális értéke nulla megavoltamper. A Mavir ezzel kapcsolatos közleménye kiemeli, hogy mindezek alapján a rendszerbiztonság garantálása érdekében a befogadható időjárásfüggő erőművi kapacitás korlátja nulla megavoltamper. Mindez azt jelenti, hogy az időjárásfüggő megújulók (nap, szél) esetében új csatlakozási engedély normál eljárásrendben már nem adható ki, csak a szigorú egyedi eljárás vagy a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, a mentességi feltételek vállalása esetén.
A naperőművekkel kapcsolatban a kötelező átvételi árakon kívül van egy másik aspektus, ami tovább növeli a villamosenergia-rendszer működési költségeit. Arról van szó, hogy a megugrott piaci áramár miatt a hazai naperőművek üzemeltetői egymás után lépnek ki a számukra eddigi garantált árat (és profitot) biztosító KÁT és a Prémium támogatási rendszerekből, miután a piacon extraprofittal tudják értékesíteni az áramot. Ám most e téren is szigorítást vezettek be, hiszen a Magyar Közlönyben május 25-én megjelent új kormányrendeletből kiderül, hogy „a KÁT-termelő a KÁT-mérlegkörhöz a KÁT-mérlegkörből történő kilépést követően nem csatlakozhat újra”.
A naperőművi kapacitások jelentős bővülése ugyanakkor kihat a Paksi Atomerőmű termelésére. Arról van szó, hogy a naperőművek által termelt villamos energia kötelező átvétele bizonyos naposabb időszakokban a Mavirt arra kényszeríti, hogy csökkentse Paks teljesítményét, ami azt eredményezi, hogy jelentős veszteséget kénytelen elkönyvelni az ország legolcsóbb áramát adó atomerőmű.
Ha a csúcsra járó naperőművek termelése miatt a Paksi Atomerőművet visszaterhelik, akkor minden egyes meg nem termelt kWh villamos energia vonatkozásában rendszerszinten mintegy 26 Ft veszteség keletkezik. A KÁT naperőművi átlagár ugyanis 38 Ft/kWh, miközben 2021-ben a Paksi Atomerőmű árama csak 11,5 Ft/kWh volt. Paradox helyzet, hogy egy sokkal olcsóbban termelő erőművet kell visszafogni azért, hogy a támogatott naperőművektől a drágább villamos energia átvehető legyen.
Visszaszabályozások
A Paksi Atomerőmű visszafogása a növekvő naperőművi kapacitások miatt egyre többször fordul elő. 2022. április 10-én a paksi 1–3. blokkot összesen 150 MW-tal, április 17-én 220, április 18-án 100 MW-tal kellett visszaterhelni több órán keresztül, mert éppen erősen sütött a nap. Bizonyos esetekben a szélerőművek nagyobb áramtermelésének a kötelező átvétele is a paksi blokkok teljesítményének csökkentését eredményezi. Megfelelő, teljes körű jogi szabályozással, műszaki megoldásokkal mihamarabb el kellene érni, hogy a klímabarát és olcsó villamos energiát szolgáltató Paksi Atomerőmű folyamatosan, a lehető legnagyobb teljesítményszinten üzemelhessen, valamint a megújuló energiaforrások, például a naperőművek is a legtöbb áramot termeljék. A változások egyértelműen azt szolgálják, hogy a jövőben is garantálható legyen a hazai ellátásbiztonság, és az időjárásfüggő megújulók miatti rendszerszintű költségeket is csökkenteni lehessen. Hazánk kiváló példa lehet más országok számára is, hiszen jelentősen növekednek a naperőművi kapacitások, és tervek szerint 2030-ra elkészülhet a Paks II. Atomerőmű is. Ezeknek köszönhetően a hazai áramtermelés 90 százaléka klímabarát lehet. Fontos kiemelni azt is, hogy a magyar kormány ellátásbiztonsági, klímavédelmi és versenyképességi okokból kezdeményezi a Paksi Atomerőmű újbóli üzemidő-hosszabbítását.
