Több ezer galaxis egyetlen felvételen: a teremtés hajnala tárul fel előttünk
A NASA James Webb űrteleszkópjának legújabb, lenyűgöző felvétele minden eddiginél mélyebb bepillantást enged az univerzum őstörténetébe. A COSMOS-Web elnevezésű program keretében készült infravörös képen egyetlen mezőben több ezer galaxist láthatunk, köztük olyanokat is, amelyek a világegyetem születése utáni első néhány százmillió évből származnak.
A NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség együttműködésében üzemeltetett Webb-teleszkóp ezúttal is bebizonyította, hogy a Hubble által megkezdett univerzum-térképezés nemcsak folytatható, hanem új dimenziókat is képes megnyitni.
A COSMOS-Web célja az eddigi legátfogóbb galaxisvizsgálat elvégzése az infravörös tartományban. A jelenlegi kép az égbolt 0,54 négyzetfokos területét fedi le – ez nagyjából három teliholdnyi felületnek felel meg.
A felvételen több ezer galaxis látható, amelyek a kozmikus történelem különböző korszakaiból származnak. A közeli, kékes színű galaxisok fiatal, aktív csillagképző zónákat jeleznek, míg
a távolabbi, vöröses színű objektumok a világegyetem korai időszakából származnak, amikor a galaxisok még alig néhány százmillió évesek voltak.
A galaxisok több mint felét különböző mértékben gravitáció által kötött rendszerek – úgynevezett halmazok – alkotják, ahol azok sűrű közegben fejlődnek, összeolvadnak, egymásból gázt vonnak el, vagy csillagrobbanásokat váltanak ki. Ezek a komplex kölcsönhatások kulcsszerepet játszanak a galaxisfejlődés megértésében, beleértve a csillagképződési ciklusokat, a fekete lyukak kialakulását és a galaxisok szerkezetének átalakulását.
A Webb infravörös tartományban való kiemelkedő érzékenysége révén lehetőség nyílik arra, hogy áthatoljon a galaxisokat körülvevő porfelhőkön, és feltárja azokat a struktúrákat is, amelyek a Hubble számára rejtve maradtak. Mindez új szintre emeli a csillagászati megfigyeléseket: nem csupán látványos képekről van szó, hanem olyan tudományos adatokról, amelyek révén pontosan meghatározható az egyes galaxisok távolsága, tömege, kora, csillagképződési rátája és kémiai összetétele.
A kutatás részeként a szakemberek azt is vizsgálják, hogyan függ össze egy galaxis csillagokból álló tömege a rendkívül kicsi csillagsűrűségű, porból és gázokból álló galaktikus burok tömegével.
A képet a nemzetközi kutatócsoport azonnal nyilvánosságra hozta, és a hozzá tartozó, feldolgozott adatokat is elérhetővé tette. A részletes elemzést vezető csapatban finn, francia, amerikai és japán asztrofizikusok dolgoznak együtt. Dr. Ghassem Gozaliasl, a Helsinki Egyetem kutatója hangsúlyozta: a felfedezett galaxisok száma többszörösen meghaladja a várakozásokat, és több olyan aktív galaxismagot – azaz szupernagy tömegű fekete lyukakat tartalmazó rendszert – is sikerült azonosítaniuk, amelyeket a Hubble korábban nem látott.
A COSMOS-Web felvételei nem csupán a múltat tárják fel, hanem a jövő csillagászati kutatásait is megalapozzák. A James Webb űrtávcső által szolgáltatott adatok a következő években olyan mértékű részletességgel térképezhetik fel a világegyetem történetét, amelyre korábban még nem volt példa. A galaxisok fejlődése, a csillagképződés dinamikája, a sötét anyag szerkezete és a korai világegyetem reionizációs folyamatai mind olyan területek, amelyeken az új adatok döntő jelentőségűek lehetnek.
A Webb újabb eredményei ismét megerősítik: az univerzum kutatása nem csupán tudományos kíváncsiságot szolgál, de hozzájárul az emberi lét kozmikus összefüggéseinek megértéséhez is. A technológiai fejlődés és a nemzetközi együttműködés révén most már valóban képesek vagyunk meglátni azt, amit eddig csak sejtettünk: a teremtés hajnalát.
