Több infrastruktúrát kell terveznünk, mint az elmúlt 2000 évben

Az elmúlt 200 évben, amikor korábban soha nem látott mértékű városiasodás zajlott le Európában, az építőmérnöki teljesítmény volt a fejlődés motorja, az urbanizáció üteme pedig tovább gyorsul, 2050-re négyből három ember városlakó lesz – mondta Áder János köztársasági elnök az Építőmérnök 200 című konferencia megnyitóján hétfőn Budapesten.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) a brit Építőmérnökök Intézetének 200 éves fennállása alkalmából szervezte konferencián az államfő hangsúlyozta, az építőmérnökök előtt álló feladat nagyságát mutatja, hogy „a következő évtizedekben több infrastruktúrát kell tervezniük, mint az elmúlt 2000 évben”. Fejlesztéseiknél pedig a környezet védelmére és a fenntarthatóságra is tekintettel kell lenniük – mondta.

Áder János reményét fejezte ki, hogy a kétnapos szakmai konferenciából és egy köztéri plakátkiállításból álló Építőmérnök 200 elnevezésű rendezvénysorozat szélesíti a szakma látószögét, és segít vonzóvá tenni az építőmérnöki pályát.

A köztársasági elnök az esemény helyszínéről megjegyezte, „a Magyar Tudományos Akadémia a Lánchídhoz hasonlóan egy kiváló magyarnak, a modern, polgári Magyarország megteremtésén munkálkodó gróf Széchenyi Istvánnak köszönheti létezését”.    

A Lánchíd építészeti jelentőségét mutatja, hogy elkészültekor a Duna 2400 kilométeres, Regensburg alatti szakaszának első állandó hídja volt – tette hozzá.    

Széchenyi István gondolatait idézve Áder János azt mondta, „egy híd többet jelent kőnél és acélnál, kifejezi az emberiség alkotó törekvését, szoros kapcsolatot hoz létre nemzetek közt, átvezeti az utakat, hogy megkönnyítse az emberek életét”.

Kiemelte, hogy a Lánchíd, ami lassan 170 éve köti össze Pestet és Budát, „nemzedékek hosszú sorának tanítja majd, hogy építeni annyit jelent, mint alkotni, törekedni, kapcsolatot teremteni és felelősséggel szolgálni”.    

A köztársasági elnök a konferencián részt vevő szakembereknek, angoloknak és magyaroknak azt kívánta, hogy egyre korszerűbb tudásuk mellett a régi szakemberek, például a Lánchíd építését vezető skót mérnök, Clark Ádám alkotókedvével szolgálják, szeressék a hivatásukat.

(A képen András yorki herceg, II. Erzsébet brit királynő harmadik gyermeke és Áder János köztársasági elnök a Lánchíd makettjeivel a kezükben, amelyeket ajándékba kaptak az Építőmérnök 200 konferencia megnyitóján a Magyar Tudományos Akadémián.)

Modern civilizáció nem létezik innovatív és felelősen gondolkodó mérnökök nélkül

Modern civilizáció nem létezik innovatív és felelősen gondolkodó építőmérnökök nélkül, munkájukban ötvöződnie kell a korszerű technológiának, a modernitásnak és a fejlődésnek éppúgy, mint a hagyományoknak és a kultúrának – mondta az innovációs és technológiai miniszter hétfőn az Építőmérnök 200 elnevezésű nemzetközi konferencián, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

Palkovics László a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) által a brit Építőmérnökök Intézete (Institution of Civil Engineers, ICE) fennállásának 200. évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen a mérnökök felelősségéről és feladatáról beszélt.        

Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy míg a tudós a gondolatok, a mérnök a tettek embere. Míg a mérnökök, ugyanúgy, mint az orvosok vagy a katonák nem hibázhatnak, a tudósok és a kutatók munkájába, annak természetéből adódóan, időként belefér az eredménytelenség. Az építőmérnököknek biztonságos és élhető fizikai világot kell létrehozniuk – fogalmazott a miniszter.    

A tárcavezető elmondta, hogy társadalmi cél a vonzó, takarékos, egészséges, jól tervezett és megfizethető otthonok, illetve munkahelyi környezet, összességében a minőségi, fenntartható és élhető épített környezet kialakítása, amely a gazdaságfejlesztést támogató infrastrukturális feltételeket is biztosítja.    

Hozzátette, hogy az energetikai korszerűsítések, a környezettudatos anyagok használatának ösztönzése a környezetvédelmi szempontok mellett jelentős költségmegtakarítást is jelent az állam és a lakosság számára egyaránt.    

András yorki herceg köszöntő beszédében elmondta, hogy a mérnöki tudományok képviselik a legfontosabb ipari tevékenységet a világon, ezt bizonyítja, hogy ma olyan éghajlati, társadalmi jellegű kérdésekre kell választ adni, amik megkövetelik a mérnökök, többek között az építőmérnökök segítségét.    

Kiemelte, ösztönözni kell a fiatalokat, hogy felismerjék az építőmérnöki szakma fontosságát, szükségességét. A hétfői konferencia és az azt követő Tierney Clark-díj átadása is ezt a célt szolgálja.    

Nagy Gyula, az MMK elnöke ismertette, hogy az Építőmérnökök Európai Tanácsa (ECCE) a 2018-as évet az Építőmérnökök évének nyilvánította, abból az alkalomból, hogy 200 évvel ezelőtt alakult meg az angol ICE. Ehhez a jubileumhoz csatlakozott az MMK is az Építőmérnök 200 rendezvénysorozattal.     Hozzátette, hogy az ICE és az MMK vezetősége megújítja a két szervezet korábban kötött együttműködési megállapodását, amelynek keretében közösen ítélik oda a Tierney Clark-díjat.    

A konferencia megnyitását követően Áder János köztársasági elnök és András yorki herceg, az ICE fővédnöke közösen adták át a Tierney Clark-díjat. Az elismerést idén Mátyássy László okleveles építőmérnök a mosoni Duna-híd szerkezeti tervezője vehette át, a projekt felelőse a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., kivitelezője a Hodút Kft. volt.   

A zsűri különdíjaként elismerő oklevélben részesültek a szombathelyi Haladás Sportkomplexum tervezését és kivitelezését végző szakemberek. A projekt tervezője a Vision Építésziroda Kft. volt, a mérnöki szerkezetek kialakítását a néhai Volkai János végezte, a kiviteli terveket Dezső Zsigmond dolgozta ki, aki az elismerő oklevelet is átvette.    

A helyszínen kiadott közlemény szerint a magyar építőmérnöki teljesítményeket honoráló Tierney Clark-díjat 2000-ben közösen alapította a brit Építőmérnökök Intézetének (ICE) midlandi szervezete, a Magyar Mérnöki Kamara (MKK) és a magyar Tanácsadó Mérnökök Építészek Szövetsége.