Tudományos és erkölcsi mérföldkő: száz éve nem volt példa ilyen felajánlásra
Az Akadémia történetében száz éve nem volt példa olyan értékes felajánlásra, amelyet a Rozsondai házaspár tett az Akadémia és könyvtára alapításának 200. évfordulója alkalmából.
Rozsondai Marianne és Rozsondai Béla 64 kötetből álló, XV. századi ősnyomtatványokat és XVI. század eleji nyomtatott könyveket tartalmazó egyedülálló magángyűjteményüket ajándékozták az MTA könyvtárának, köztük 18 olyan példánnyal, amely egyetlenként ismert egész Magyarországon.
Az adomány szellemi és anyagi értéke hatalmas, a mögötte rejlő emberi történet megindító.
A Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia könyvtára 1826-ban jött létre, amikor gróf Teleki József március 17-én családja harmincezer kötetes gyűjteményét az Akadémiának és a haza polgárainak használatára adományozta. A könyvtár azóta a magyar tudományosság egyik legfontosabb szellemi központjává vált, amelyet két évszázad mecénási gesztusai formáltak. Az MTA Könyvtár és Információs Központ a 200. évfordulón olyan kivételes ajándékkal gazdagodott, amelyhez hasonlóra legutóbb Vigyázó Sándor hagyatéka idején volt példa.
A Rozsondai házaspár felajánlása
A Rozsondai házaspár adománya nemcsak anyagi és szellemi értelemben jelent kiemelkedő értéket, hanem lelki értelemben is különleges és megindító cselekedet. Rozsondai Marianne CSc a magyar és európai könyvtörténet nemzetközileg elismert kutatója. Tudományos és szakmai életpályája az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményéhez kötődik, amelynek évtizedeken át könyvtárosa volt. Életük férjével, Rozsondai Bélával, az elméleti kémia professzorával szakmailag is összefonódott: évtizedeken átívelő munkával ugyanis együtt készítették el a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára ősnyomtatványainak katalógusát, amely egy szerte a világon használt kézikönyv (Rozsondai Béla – Rozsondai Marianne: Catalogue of the Incunables in the Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest, Argumentum, 2013).
A házaspár az évtizedek alatt kialakított szakmai kapcsolatok révén ismerte meg Lőrincze Péter és Kovács Katalin gondosan őrzött antik gyűjteményét, amely XV. századi ősnyomtatványokat és kora XVI. századi kiadványokat tartalmaz – köztük ritkaságszámba menő Mátyás király korabeli budai kötéseket is.
Amikor a Lőrincze–Kovács bibliotéka eladása felmerült, a Rozsondai házaspár vásárolta meg a gyűjteményt.
Rozsondai Marianne és Rozsondai Béla már akkor tudták, hogy a különleges könyvgyűjteményt szeretett könyvtáruknak ajándékozzák majd az Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Központ alapításának 200. jubileumára.
Az ajándékot az MTA Könyvtára örök emlékezetül a Collectio Rozsondaiana névvel illeti.
A gyűjtemény tartalma és jelentősége
A kollekció 64 önálló kiadású művet foglal magában, amelyek Itáliában, Franciaországban, Németországban és Svájcban készültek, olyan városok nyomdáiban, mint Velence, Róma, Lyon, Strassburg, Basel, Nürnberg vagy Köln. A szerzők között megtalálhatók ókori klasszikusok (Arisztotelész, Seneca, Suetonius, Plautus, Ovidius, Josephus Flavius; egyházatyák és középkori mesterek (Szent Ágoston, Aquinói Tamás, Kempis Tamás); reneszánsz humanisták (Petrarca); valamint kiemelten: Temesvári Pelbárt, akinek négy műve is a gyűjtemény része.
A 64 kötetből 55 ősnyomtatvány (1501 előtti), 9 pedig korai antikva (1501–1510). A művek közül 46 először kerül az MTA könytárának tulajdonába, és 18 olyan kötet is van, amely egyetlen más magyarországi könyvtárban sem lelhető fel. Ezzel a magyar kulturális örökség jelentős mértékben gazdagodott.
A gyűjteményben szereplő Marcantonio Sabellico (1436–1506) velencei tudós és történész könyvének magyar vonatkozása is van, hiszen a magyar királyság folyamatosan (olykor baráti, olykor ellenséges) kapcsolatban állt Velencével. Utalhatunk itt a Velencéből jött Szt. Gellértre, vagy Szt. István királyunk utódjára, Orseolo Péterre.
Szent Ágoston Szentháromságról írott művének első lapján több kézírásos tulajdonbejegyzés is olvasható, például Jonas Simonides, nyitrai kanonoké 1573-ból, mivel egymás után hárman is tovább ajándékozták e példányt. Az ilyen tulajdonbejegyzések fontos magyar művelődéstörténeti emlékek. Az is fontos, hogy a könyv kódexlapba van kötve, amelynek mibenléte, eredete még megfejtésre vár.
A könyvek eredeti kötései, kézírásos bejegyzései és korabeli tulajdonosi jelzései egyedülálló forrásértéket képviselnek:
új ismereteket nyújtanak a Hunyadi Mátyás-kori budai könyvkultúráról,
valamint több történeti személyiség – köztük Eszterházy Miklós és Ráday Gedeon – könyvtárainak rekonstruálásához.
Történelmi távlat és erkölcsi példa
Az ajándék jelentősen gazdagítja a magyar kulturális örökséget, és új kutatási lehetőségeket nyit a hazai és nemzetközi tudományosság számára.
Rozsondai Marianne és Rozsondai Béla gesztusa túlmutat a tudományos támogatáson:
Széchenyi és a felajánlásához csatlakozó kortársak adományozó szellemiségét elevenítik fel,
amely az egyéni felelősségvállalást a közjó szolgálatába állítja. Tettük egyszerre tudománytörténeti és erkölcsi mérföldkő.
A Collectio Rozsondaiana létrejötte két kiemelkedő tudós akaratának és elhivatottságának köszönhető. Az Akadémia e gesztust – Freund Tamás elnök Horatiust idéző szavaival – „aere perennius”, az ércnél is maradandóbban őrzi meg.
Rozsondai Marianne: „Életem egyik legszebb napja”
A felajánlás alkalmából ünnepséget rendeztek a Magyar Tudományos Akadémián.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében kiemelte: a Rozsondai házaspár adományozói gesztusa túlmutat a tudományos támogatáson.
„Minden műnek, kötetnek, könyvgyűjteménynek sajátos története van, mostantól kutatók, igényes érdeklődők csodálhatják meg és tárhatják fel a kollekció titkait, mindez két nagyszerű embernek, kiváló tudósnak köszönthetően vált lehetségessé. Isten áldja meg őket és találjanak követőkre. Amíg az Akadémia áll, tettük nem merülhet feledésbe” – mondta az MTA elnöke, aki köszönete jeléül emlékérmet adományozott a házaspárnak.
Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója elmondta, hogy az Akadémia történetében száz éve nem volt példa olyan értékes felajánlásra, mint amilyet a Rozsondai házaspár tett az Akadémia és könyvtára alapításának 200. évfordulója alkalmából.
Mint mondta, az MTA Könyvtár és Információs Központ a 200. évfordulón olyan kivételes ajándékkal gazdagodott, amelyhez hasonlóra legutóbb Vigyázó Sándor hagyatéka idején volt példa.
Hozzátette: annak megállapítása, hogy ez a közel hetven műből álló gyűjtemény milyen értékű, még hosszú hónapokat, éveket fog igénybe venni. A könyvek leírásából szakszerű katalógus készül.
Rozsondai Marianne az eseményen felidézte, hogy 1969 óta dolgozik az Akadémia könyvtárában, és már gyakornokként csodálattal töltötték el azok a felajánlások, amelyekkel hozzájárultak az Akadémia létrejöttéhez.
Felidézte, hogy A Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia könyvtára 1826-ban jött létre, amikor gróf Teleki József március 17-én családja harmincezer kötetes gyűjteményét az Akadémiának adta. Ebben több mint 400 ősnyomtatvány volt. Ráth György, Vigyázó Ferenc, Pulszky Ferenc és Madách Imre is adományozott könyveket, köztük számos magyar vonatkozású ősnyomtatványt az Akadémiának.
Rozsondai Marianne elmondta: idén nyáron határozták el, hogy eddigi nyugdíj-előtakarékosságukból felvásárolják a gyűjteményt, amelyet egyben tartva az MTA-nak ajánlanak fel. Mint kiemelte, életének egyik legszebb napja volt, amikor felajánlották a gyűjteményt, hiszen felnőtt életéből több mint négy évtizedet az Akadémia Könyvtárában dolgozott.
MTI
