A járványokat tekintve van egy jó és egy rossz hírünk. A jó az, hogy emelkedik az egészségügyi ellátás színvonala a fejletlen és a fejlődő országokban is. A rossz pedig az, hogy ennek köszönhetően ott még gyorsabban nő a népszaporulat.

A sertésinfluenza néven elhíresült vírus eleinte nem terjedt olyan gyorsan, mint gondolták, és a megbetegedettek általában szövődmény nélkül gyógyultak. A tiltakozások hatására a vírus nevét is megváltoztatták „újinfluenza” névre. Ezt a nevet április 29-e óta használják a WHO honlapján.

A WHO június 11-én elrendelte a legmagasabb szintű, hatos fokozatú riasztást és világjárványnak nyilvánította az A(H1N1) vírus okozta megbetegedéseket, mivel az új típusú influenzavírus szakértők szerint ravasz, és lehet, hogy csak akkor mutatja ki a foga fehérét, ha együtt támad majd az őszi-téli, szezonális influenzajárvánnyal.

Az új influenzavírus elleni oltóanyag gyártásához is minta kellett, amit egy brit laboratóriumban állítottak elő és május végén hazánk is kapott az aktuális vírustörzsből, így megindulhatott az oltóanyag gyártása. Egyetlen vakcinagyártó cég, az Omninvest Kft. rendelkezik ezzel a monopóliummal, ami számára óriási bevételt jelent. Egy lehetséges oltóanyag gyártásához hibridvírust készítenek a konkrétan fenyegető vírus és a már kipróbált, tesztelt laboratóriumi törzsek kombinációjával (ezt végezték el a britek). Ugyanakkor többször írtunk már arról, hogy a szezonális influenzaoltások nem hatékonyak az új influenzavírus ellen.

Hogy mennyire kiszámíthatatlan egy-egy vírus terjedése, arra jellemző Bujdosó Lászlónak, a Pandémiás Bizottság elnökének júniusi megjegyzése: „Most semmi sem mutat arra, hogy az északi féltekén folyamatos vírusterjedéssel van dolgunk.”

Bujdosó szerint szó sincs arról, hogy a vakcinát nagy mennyiségben külföldön akarnák eladni, célunk a magyar lakosság megvédése. Pedig Magyarország korábban komoly bevételt remélt a vakcinafejlesztéstől még a – nemzetközi beharangozással ellentétben simán elmaradt – madárinfluenza idején.

Az Omninvest Kft. kétmilliárd forintot kapott az államtól fejlesztésre a jövőbeni üzletekben való részesedésért cserébe: Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter 2005-ben azt mondta, az állam azért szállt be a vakcinafejlesztésbe, mert abból akár 500 milliárd forint haszna lehet a költségvetésnek. A remények azonban szertefoszlottak, a nagy bevétel a madárinfluenza elleni oltások kifejlesztésénél elmaradt; a vakcinát csupán Egyiptomnak és talán Üzbegisztánnak sikerült eladni. Az Egészségügyi Minisztérium máig sem árulta el, hogy a befektetett kétmilliárd forint mennyi bevételt hozott a költségvetésnek. Az Omninvest Kft. szóvivője most – ismét erőteljesen bizakodva – elmondta, hogy számos külföldi érdeklődő van az általuk kifejlesztett oltóanyag iránt. Hozzátette, hogy a cégnek elsődleges ellátási kötelezettsége van Magyarország felé és csak ezután léphetnek ki külföldi piacokra.

Az Omninvest már a kezdetektől fogva elég furcsa módon indult és kapott monopólhelyzetet az oltóanyaggyártás terén. Még az évekkel ezelőtti riadalom, a szórványosan előforduló madárinfluenza idején alakította meg az intézetet két közgazdász 1991-ben, Laczkó Tamás és Vajó Péter. Mindketten a klinikai kutatás-fejlesztés elkötelezettjei voltak, ám hamarosan másoknak is leesett a tantusz, hogy egy világjárvány, vagy egy nemzetközi tömeghisztéria óriási üzletet jelenthet egy oltóanyagot megfelelő módon előállító cégnek.

Az üzlet alapja az a médiapánik lett, ami az eddig minden alkalommal szerencsésen elmaradt pandémia kitörését prognosztizálta. Közben persze kiderült, hogy a madárinfluenza vírusa csak olyan körökben okozott megbetegedéseket, ahol az emberek napi érintkezésbe kerültek a madarakkal, ráadásul ez a betegség korábban is előfordult az állatok között. A mesterségesen keltett félelemből, hogy esetleg kialakul egy olyan mutáns, amit már emberek terjesztenek emberre, gigantikus nemzetközi pánikot kavartak. Fölöslegesen.

A pánik azonban felpezsdítette a világon az oltóanyaggyártás technikai feltételeinek megteremtését. Az addig átlátható tulajdonosi viszonyokkal rendelkező kis cég, az Omninvest Kft. hirtelen ködbe borult, off shore céggé alakult egy vagy több tulajdonossal (1993). Ezt követően nagy összegű beruházást hajtottak végre, hogy az intézmény bármelyik pillanatban készen álljon megindítani a vakcina tömeges gyártását.

Csakhogy a madárinfluenza-pánik kifújt és nyugalmasabb évek következtek. Ám jött a sertésinfluenza-kampány Mexikóban, amiből mára kifejlődött az elegánsan hangzó új influenza pánik. A jelentések szerint az A(H1N1) vírus ugyan nem olyan fertőzőképes, mint a szokásos őszi-tavaszi járványok kórokozói, de igen gyorsan terjed, és állítólag kialakult egy olyan mutáns, amelynek közvetítője már az ember is lehet. Mivel cseppfertőzéses úton terjed, nehéz védekezni ellene. Viszont az is igaz, hogy aki eddig megbetegedett az új influenzától, néhány nap alatt szövődménymentesen meggyógyult.

Magyarországon megszűnt az állami oltóanyaggyár, így el kellett dönteni, melyik cég tud annyira felkészülni, hogy néhány hónap alatt képes legyen a szükséges mennyiségű oltóanyagot legyártani. Ez nálunk négy-hat millió vakcinát jelent, amiből négymilliót ingyenesen adnak a veszélyeztetett csoportnak, kétmillió megvehető a kikalkulált áron. Német Zsolt, az Omninvest Kft. szóvivője szerint az új oltóanyag a mindenkori szezonális vakcina árával megegyező áron kerül az állam birtokába. Ez mintegy négy eurót jelent darabonként. A vakcinát már július óta gyártják a pilisborosjenői üzemben, hetente 500 ezer adagot, amelyet plusz +2-8 Celsius-fokon tárolnak a felhasználásig.

Az új oltóanyag kipróbálása az állatkísérletek után 400 felnőttön és 70 gyermeken történik. Mivel a vakcina elölt vírusokat tartalmaz, veszélyt nem jelent, csak a szokásos kis bőrpírfolt jelenik meg a szúrás helyén; az eredményére 3-4 hetet kell várni. A tesztelésben részt vesz egy pilisvörösvári háziorvosi rendelő és a veszprémi kórház, amelynek igazgatója az első Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere, Rácz Jenő. (Emlékszünk? A madárinfluenza-oltás tesztelésében részt vett önként jelentkezőként Rácz Jenő és Kökény Mihály. Igaz, nem volt mitől megvédje őket az oltás.)

Bujdosó László, a magyar Pandémia Bizottság elnöke bizakodónak látszik, az oltást mindkét vírus ellen – az új és a szezonális ellen – októberben kezdik. Gyógyszerre csak súlyos betegeknek van szükségük, ezért nem célszerű ok nélkül beadni vagy felhalmozni a betegségre ható gyógyszereket, mert a helytelen használat még ellenállóbbá teheti a kórokozó vírust.

Melyek a rettenetes új influenzabetegség leggyakoribb tünetei? Nem különböznek a szokásos influenzáétól. Köhögés, fáradékonyság, láz, torokfájás, fejfájás, nátha, végtagfájdalom, hasmenés, hányás. Az emésztőrendszeri panaszok azért gyakoribbak az A(H1N1) vírusfertőzéskor, mert az új influenza kórokozója megmarad (túlél) a vékonybélben, amire a szezonális influenzavírus nem képes.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Aki beteg, maradjon otthon, a tisztasági rendszabályokat tartsuk be, a zsúfolt helyeket kerüljük, zsebkendőbe köhögj, tüsszents… Vagyis nem mást, mint egyéb járványok idején. Szövődmények az oltással kapcsolatban igen ritkán alakulnak ki.

Jó hír, hogy az új influenzavírus, mint már írtuk, egészséges emberekben csak enyhe lefolyású, spontán gyógyuló betegséget okoz, krónikus alapbetegségekben szenvedőknél persze már veszélyesebb a dolog, bár rájuk egy sima nátha is veszélyes lehet.

Ha a madárinfluenzához hasonlóan a sertésinfluenza (újinfluenza) sem vált ki világjárványt, akkor két dolog látszik valószínűnek. Az első az, hogy a milliárdokért legyártott vakcinákat ismét kidobják. A második pedig az, hogy a világ valamely pontján a megfelelő időben felüti fejét a legújabb állatnevű influenza, amely még az előzőekénél is rettenetesebb hatású lehet. És a világ ismét gyakorlatozni kezd…

Hankó Ildikó