Új ipari forradalom

A világ második legnagyobb munkáltatója, az Amazon több tízezer embert bocsát el. Az indoklás szerint az MI-alapú kódolóasszisztens tavaly 4500 évnyi munkát spórolt meg az Amazon programozóinak azáltal, hogy felgyorsította a szoftverfrissítési folyamatokat. A világ egyik legnagyobb befektetési bankja, a Goldman Sachs közgazdászai szerint akár 300 millió teljes munkaidős állást is automatizálhat világszerte a mesterséges intelligencia legújabb hulláma, amely például olyan platformokon is megtalálható, mint a ChatGPT.

Eközben itthon, Magyarországon, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége nem teljesen pesszimista. Szerintük jelentős részben az új technológiák – így például a mesterséges intelligencia, a big data és a felhőszolgáltatások – adaptálása, illetve a fenntarthatósági törekvések nyomán már néhány éven belül strukturális átalakulások várhatók a munkaerőpiacon. A várható hatások régiónként és szektoronként is eltérőek, de például az e-kereskedelmi, digitálismarketing- és digitális transzformációs szakemberek körében 25-35 százalékkal nőhet az állások száma a következő öt évben. Mind a Goldman Sachs, mind az IVSZ véleménye 2023-ban született, így lássuk, hol tartunk most, 2025-ben!

Rombol és épít

A Demokrata megkeresésére az IVSZ főtitkára elmondta: nincs egyetlen egyszerű válasz arra a kérdésre, hogy az MI munkahelyeket teremt-e, vagy megszünteti őket. Mindkettő egyszerre igaz, és a hatás iparáganként, régiónként és konkrét munkakörönként is eltérő lehet. Tajthy Krisztina szerint a pesszimista jóslatok mellett legalább ugyanannyi optimista is megfogalmazódik.

A történelem során minden ipari forradalom törölt el munkaköröket, de egyúttal újakat is teremtett. Az MI forradalma sem kivétel. Nem egyszerűen munkahelyek megszűnéséről, hanem a munkaerőpiac szerkezetének átalakulásáról van szó, ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a digitális szakemberek átképzésének és továbbképzésének is. Az elmúlt két évben már megfigyelhető ez a trend, a Világgazdasági Fórum (WEF) Future of Jobs Report 2025 jelentése szerint a világszerte működő vállalkozások 86 százaléka úgy véli, hogy a következő öt év során a mesterséges intelligencia és az információ-feldolgozó technológiák át fogják alakítani működésüket.

Persze lesznek olyan területek, amelyeket rosszul érint majd az automatizáció. A leginkább veszélyeztetett területek azok, ahol a feladatok rutinszerűek, ismétlődőek és szabályalapúak (adminisztráció és adatrögzítés, első körös ügyfélszolgálat, alapfokú tartalomgyártás, közlekedés és logisztika).

Más területeken viszont pótolhatatlannak tűnnek az emberi készségek, legalábbis a belátható jövőben. Az egészségügy és a szociális ellátás tökéletes példa erre. Az egészségügyben az MI elsősorban kiegészítő, támogató szerepet játszik (augmentáció). Egy radiológus munkáját például óriási mértékben segítheti, amely előre megjelölve a gyanús elváltozásokat egy felvételen. Ez növeli a diagnózis pontosságát és gyorsaságát, ám a végső döntés meghozatala, a pácienssel való kommunikáció és a komplex kezelési terv kidolgozása az orvos feladata marad.

Ahogy azt a WEF munkaerőpiaci kutatása is kiemeli, a digitalizáció különböző területei (például BI, azaz „üzleti intelligencia”; automatizáció) eltérő hatást gyakorolnak majd a munkahelyekre, egyszerre ösztönözve a változást a leggyorsabban növekvő és a leggyorsabban csökkenő keresletű munkaköröknél. A technológiával kapcsolatos készségek, de az általános műszaki műveltség iránt is jelentősen nőni fog az igény a munkáltatók részéről.

A kritikus gondolkodás, a kreativitás, a problémamegoldás és a szociális készségek (kommunikáció, empátia, vezetés, együttműködés) felértékelődnek. Ezek azok a területek, ahol az MI jelenleg – és valószínűleg még sokáig – nem tudja helyettesíteni az embert annak ellenére sem, hogy a felületes szemlélő empátiát, egyetértést, támogatást lát bele az LLM- („nagy nyelvi modell”) alapú szoftverek működésébe. Valójában ezek működése valószínűségszámításon alapul, igazi kapcsolódásra nem képesek.

Hol áldás, hol átok

A Demokrata megkeresésére Benyovszky Máté, a Robotszakértő blog szerkesztője kifejtette: az Anthropic (MI-fejlesztő csúcscég) vezérigazgatója, Dario Amodei szerint az MI már az elkövetkező 1-5 évben felváltja az első éves, belépő szintű irodai munkákat. Becslése szerint ez akár az összes belépő szintű állás felének megszűnését is eredményezheti, ami 10-20 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezhet a területen. Amodei a publicitás fontosságára hívta fel a figyelmet: „Mint a technológia előállítói, kötelességünk őszintén beszélni arról, ami jön.” Kiemelte, hogy mesterséges intelligencia használatával a cégek egyszerűen „ki is dobhatják” az embereket, amint az gazdaságilag észszerű lesz – ez akár hirtelen nagy létszámleépítéseket eredményezhet.

A robotika, a mesterséges intelligencia és az automatizáció kettős szerepet játszik a munkaerőhiány kérdésében. Egyrészt enyhítheti bizonyos hiányszakmák gondjait azáltal, hogy kiváltja az emberi munka egy részét, másrészt viszont új készségeket tesz szükségessé és egyes esetekben súlyosbíthatja a hiányt, mivel speciális szakértelmet követel meg.

Lényeges megállapítás, hogy az automatizáció leginkább a rutinfeladatokat érintő, standardizálható munkakörökben jelent valódi megoldást.

Az ipari robotok és automatizált rendszerek már most is széles körben használatosak a feldolgozóiparban. Az olyan hiányszakmák, mint a gyári összeszerelő, hegesztő, festő, csomagoló, anyagmozgató esetében a robotok és automatizált gyártósorok részben vagy egészben át tudják venni a feladatokat. Például egy modern autógyárban a hegesztés jelentős részét robotok végzik, így kevesebb hegesztőre van szükség. Hasonlóképp, az anyagmozgató robotok és szortírozógépek a raktárakban pótolják a raktári dolgozók egy részét – például az Amazon raktáraiban a robotok viszik a polcokat a csomagolókhoz. Ugyanakkor az ipari automatizáció új hiányt gerjeszt: robotprogramozókra, karbantartó mérnökökre van szükség a robotok üzemeltetéséhez. Összességében viszont csökken a fizikai élőmunka igénye.

Az adminisztráció és az ügyfélszolgálat azok a területek, amelyekre a szoftveres automatizáció (RPA) és a mesterséges intelligencia a legnagyobb hatást gyakorolja. Ennek oka, hogy a chatbotok, virtuális asszisztensek egyre fejlettebbek, éjjel-nappal képesek alapszinten válaszolni az ügyfelek kérdéseire. Már most sok cég alkalmaz MI-chatbotot a telefonos ügyfélszolgálat első vonalában, így kevesebb emberi operátorra van szükség. Emiatt elképzelhető, hogy 2030-ra a könyvelői, adatrögzítői, banki ügyintézői pozíciók kínálata csökken. Fontos azonban, hogy az MI egyelőre emberi felügyeletet igényel: a bonyolultabb, empatikus készséget vagy döntést igénylő ügyfélkezelést még nem tudja teljesen átvenni. Mindazonáltal a rutinszerű irodai munkák jó része automatizálható lesz, a technológia pótolja a munkaerőt.

Benyovszky Máté szerint ami például a vendéglátóipart illeti, a takarítási feladatok részben jól automatizálhatók, de hiába igyekszik több cég felszolgálórobotokat piacra dobni (és vannak ilyenek Magyarországon is), nem biztos, hogy már ott tartunk mind technikailag, mind társadalmilag, hogy ez ma működőképes legyen.

Egy másik érdekes trend: a karbantartó kézműves szakmák. Ide sorolhatjuk az autószerelőt, cső- vagy villanyszerelőt vagy éppen a kárpitost is. Ezen tevékenységek végzéséhez tapasztalat, némi érzék, változatos eszközhasználat, kézügyesség, jó térlátás stb. szükséges, amivel jó néhány évig az átlag robotok nem fognak rendelkezni.

Az egészségügy és az oktatás terén az automatizáció szerepe rendkívül kérdéses, de teljes megoldás jelenleg nincs. Például a sebészetben már léteznek robotok, de jellemzően ezeket is orvos irányítja – viszont precízebb beavatkozást tesznek lehetővé, és a távolból is lehet operálni, lásd a Da Vinci robotot.

Tajthy Krisztina a Demokratának kiemelte: a munkaerőpiac átalakulóban van, a kelet-közép-európai régióban leggyakrabban adatelemzésre (40 százalék), automatikus fordításra (35), illetve feladatok automatizálására (28 százalék) használják a cégek az MI-t. Ez azt jelenti, hogy a technológia elsősorban hatékonyságot növel, illetve a monoton feladatokat veszi át az embertől, hogy az értékesebb, hasznosabb feladatokat láthasson el. Az MI tehát nemcsak elvesz, hanem ad is, az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt a kereslet az MI- és gépitanulás-szakértők, az adattudósok és adatelemzők, a digitális transzformációs szakemberek, illetve a „promptmérnökök” iránt. Egyúttal az MI etikai és biztonsági szakértők iránt is egyre nagyobb igény mutatkozik. Az e-kereskedelem és a digitális marketing területén pedig folytatódott az MI térnyerése, hiszen új, személyre szabottabb és hatékonyabb eszközöket ad a szakemberek kezébe.

A Világgazdasági Fórum jelentése már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben megfelelő módon felkészülünk az MI alkalmazására, akkor összességében a hatás pozitív lehet – több új képességet és tudást igénylő munkahely jöhet létre, mint amennyi megszűnik a technológia hatására.

Az IVSZ-ben lefolytattak egy kísérletet, amelynek során ugyanazokat a feladatokat adták ki fejlesztő munkatársaknak és egy nagy nyelvi modelleket használó MI-agentnek. Az utóbbi 80 százalékkal gyorsabban végzett a rábízott feladattal. Ezek az eszközök valóban jelentősen növelik a programozók termelékenységét, ami önmagában nem von maga után feltétlenül leépítést, csupán azt jelenti, hogy ugyanannyi ember sokkal több és jobb minőségű szoftvert lesz képes előállítani rövidebb idő alatt. Másrészt azonban a cégek a megnövekedett hatékonyság miatt újraértékelik a szükséges munkaerő mennyiségét, és ilyen értelemben azok a fejlesztők, akik az MI-modellek „tanításán” dolgoznak, valóban hozzájárulnak egy olyan rendszer létrehozásához, amely bizonyos feladatokat képes automatizálni. Ez a technikai fejlődés természetes velejárója, hasonlóan ahhoz, ahogy a gépsorok bevezetése átalakította a gyári munkát.

Nem állunk rosszul

Valójában talán nem is iparágakról, hanem országokról és vállalati attitűdről érdemes beszélni. A lemaradó országok, illetve a vállalati hozzáállásból fakadó különbségek fogják a legjelentősebb hatást kiváltani. Az MI világszerte jelen van, ma már a nyelvi akadályokkal sem kell megküzdenie. A kelet-közép-európai régióban jól látszik, hogy az adaptáció üteme és mélysége jelentősen eltér az egyes országokban.

A varsói székhelyű AI Chamber kelet-közép-európai kkv-kat vizsgáló kutatása szerint a régiónkban Észtország, Csehország és Szlovákia jár legelőrébb az MI bevezetésében, itt a legmagasabb a pozitív hozzáállásúak aránya, illetve a tudatos szabályozás is előrehaladott állapotban van. A középmezőnyben Lengyelország és Szlovénia szerepel, de ezekben az országokban a tudáshiány miatt kihívásokkal is küzdenek. Ebbe a csoportba sorolják Magyarországot is, ahol a jelentés szerint a cégek 49 százaléka értékeli pozitívan az MI hatását, de magas az érdektelenek (41 százalék) és az ismerethiánnyal küzdők (50 százalék) aránya is. A lemaradók közé Bulgária, Horvátország, Lettország és Románia került, ezekben az országokban legalacsonyabb az MI bevezetési aránya, a legmagasabb a szkepticizmus és a tudáshiány.

Ám hiába adottak Magyarországon a digitális átállás infrastrukturális feltételei, ha a vállalatok – különösen a kkv-k – többsége még nem érzékelte, hogy mi annak a valódi tétje, ha lekésik a digitális átállást. A következő években az alapvető digitális készségeken túlmutató technológiák (MI, üzleti intelligencia, felhő) használati aránya egy ország versenyképességének legfontosabb mutatóivá fognak előlépni – hangsúlyozta végezetül Tajthy Krisztina.