Új szénreneszánsz
A Brüsszel által Oroszországra kivetett szankciók egyre súlyosbítják az európai energiakrízist. Az egekbe szökött gázárakra és gázhiányra több ország a szénerőművek termelésének fokozásával válaszol. Mindezt a klímavédelmi doktrínák ellenében teszik, azok ugyanis a fosszilis, különösen a szénalapú áramtermelés radikális csökkentését javasolják az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának növelése mellett.
Nagyon sok országban új szénerőművi reneszánsz van kibontakozóban, de ez várhatóan csak átmeneti lesz. A Nemzetközi Energiaügynökség október végén publikálta a globális energetikai ipar előrejelzéseit tartalmazó World Energy Outlook 2022 című kiadványt, amelynek legfőbb üzenete, hogy az áramtermelésben a szén szerepe most még növekedőben van, ugyanakkor a következő években a megújuló energiaforrások és az atomenergia fejlesztésének köszönhetően csökkenni fog. Az egyik forgatókönyv szerint 2030-ig a szénerőművek globális termelése akár 1200 terawattórával eshet vissza, miközben – a villamosenergia-igények jelentős növekedése és az új beruházások mellett – a nap- és szélerőművek, valamint az atomerőművek termelése összességében mintegy 6300 terawattórával növekedhet.
Felértékelődő hazai termelés
A hazai villamosenergia-rendszer is folyamatos kihívásokkal szembesül, amelyek a jövőben várhatóan tovább súlyosbodnak az európai kapacitáshiány miatti importlehetőségek beszűkülésével. A hazai áramtermelés már jó ideje nem elegendő, 30 százaléknyi importáram felhasználásával lehet az éves igényeket kielégíteni.
Idén augusztusban azonban voltak olyan időszakok, amikor a behozatal aránya közelítette a 60 százalékot, miközben a hazai nap- és szélerőművek akkori mintegy 3800 megawattnyi beépített kapacitásából augusztus 12-én este fél 9 körül csak 5,9 megawatt állt rendelkezésre. Ez is mutatja, hogy az ipari léptékű energiatárolás hiánya miatt az időjárásfüggő megújulókkal ellátásbiztonságot egyáltalán nem lehet garantálni.
Mindezekre tekintettel a magyar kormány az ellátásbiztonság fokozása érdekében kezdeményezte a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása mellett a Mátrai Erőmű üzemidejének 2029-ig történő kitolását is. Korábban az volt a kormányzati szándék, hogy az erőmű lignittüzelésű egységeit az alacsony hatásfok és környezetvédelmi okok miatt 2025 végén leállítják és közben teljes egészében gáztüzelésűvé alakítják át, miközben naperőműves, valamint hulladékot hasznosító kiserőműves kapacitás is létesül.
A brüsszeli szankciókhoz kapcsolódó európai kapacitáshiány időszakában azonban a hazai lignitalapú áramtermelést nem lehet nélkülözni, hiszen most az ellátásbiztonság az elsőrendű, hogy a családoknak és az iparnak is biztosítani lehessen a szükséges villamos energiát. Külön jelentősége van annak is, hogy a lignitet idehaza bányásszák, ezért nem vagyunk kiszolgáltatva a külföldi behozatalnak és az árnak sem, a készletek pedig akár száz évre is elegendőek. Az üzemidő-hosszabbítás együtt jár a lignittüzelésű blokkok korszerűsítésével, valamint a bányák kitermelési kapacitásainak növelésével.
Német visszaút az időben
2021-ben az új német kormánykoalíciót alkotó szociáldemokraták, zöldek, illetve a liberálisok az atomenergia kivezetése és a megújulók további erőltetett ütemű rendszerbe állítása mellett foglaltak állást. A szén teljes kivezetésének korábbi 2038-as időpontját is előre hozták 2030-ra, miközben úgy fogalmaztak, hogy „a földgáz az átmeneti időszakban nélkülözhetetlen lesz”. Ennek ellenére már tavaly is közel 25 százalékkal növekedett a szénerőművi termelés. Miközben a drámai energiaárak és energiahiány, valamint a német kormány oroszföldgáz-ellenessége miatt a németországi gázerőművek termelése sokkal visszafogottabb.
A közelmúltban változott a német politika atomellenessége is, így a még üzemelő atomerőművi blokkok üzemidejének jövő év áprilisáig történő kitolása mellett döntöttek. Felismerték azt is, hogy a hatalmas beépített nap- és szélerőművi kapacitások valós ellátásbiztonságot nem tudnak garantálni, az importáram lehetősége pedig roppant kérdésessé vált, ezért a folyamatosan termelni képes, klímavédelmi szempontból ugyanakkor káros szénerőművek idén is fokozhatták termelésüket. Ez az idei év első fél évében 17 százalékkal volt magasabb, mint tavalyi év hasonló időszakában.
Berlin kénytelen volt belátni, hogy a nagy mennyiségű orosz gáz nélkül, a magas árakkal is súlyosbítva, a gázerőműveket nem tudják optimálisan üzemeltetni, ezért a már leállított német szénerőműveket is fokozatosan újraindítják. Csak októberben összesen tizenkét, csaknem hét gigawatt teljesítményű széntüzelésű erőművet kapcsoltak vissza a hálózatba. Eszerint tehát a második fél évben is növekedni fog a szenes erőművek áramtermelése és ezzel együtt Németország szén-dioxid-kibocsátása. A további romlást csak úgy kerülhetik el, ha jövőre ismét bejelentik a még működő atomerőművek további üzemidő-hosszabbítását.
Nehezen jön a szén
Ugyanakkor a szén beszerzésével is problémák vannak, korábban ugyanis 50 százaléka Oroszországból származott, ám ez a termék is bekerült a brüsszeli szankciós körökbe. Ezért a német szénimportőrök dél-afrikai, ausztráliai, amerikai, kolumbiai és indonéz forrásokkal számolnak, ezek felhasználását azonban nehezíti, hogy különbözőek és az orosznál gyakran rosszabb minőségűek, ráadásul a hiány miatt áruk is sokszorosra emelkedett. Emiatt már a német belföldi lignitbányászatot is felpörgetnék, aminek bizonyára újabb falvak és templomok esnek majd áldozatul, mint ahogy korábban már többször volt rá példa. Egy amerikai tanulmány ugyanakkor már korábban megállapította, hogy évente 1100 ember hal meg Németországban a szénerőművek szennyezése miatt.
Jelentős kihívást jelent a szén szállítása is, hiszen a nagy tengeri kikötők már le vannak foglalva, és a belföldi útvonalak kapacitása is kimerült. Ez annak következménye, hogy a szénerőművek visszaszorításának időszakában ezeket a kapacitásokat rohamosan csökkentették. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a nyári aszályos időszakokban a Rajnán közlekedő hajók csak a rakodóképességük 30-40 százalékán tudtak közlekedni.
A szemléletváltást képszerűen mutatja, hogy az erkelenzi külszíni szénbánya terjeszkedése miatt szélerőműveket szerelnek le. A területen lévő első szélturbinát már elbontották, a maradék hetet pedig jövőre tervezik leszerelni.
Németországban továbbra is kérdéses, hogy az ellátásbiztonságot hogyan lehet garantálni, hiszen a megújulók túlzott fejlesztése önmagában már most sem elegendő. A gáz mint áthidaló technológia az orosz földgáz hiánya miatt megbukott. A szénerőművek reneszánszukat élik, de logisztikai problémák már most is fellépnek. A rideg valóságot pedig egyre többen felismerik, és már lehetséges áramszünetekről beszélnek.
