Hirdetés

A felvétellel kapcsolatban azt írták, hogy a por- és ioncsóva feltűnően vékony, szinte „merev” vonalat képez, és egyáltalán nem lesz szélesebb az égitesttől távolabb, ami ellentmond annak, ahogyan a napszél a szokványos üstökösöknél szétteríti az anyagot.

Egy másik észrevétel szerint a csóva teljesen egyenes, miközben a legtöbb üstökös esetében enyhe ív figyelhető meg az égitest mozgása miatt.

A bejegyzések egy részében azt is kiemelték, hogy a csóva fénye sem tűnik megszokottnak: a kóma – vagyis az üstökösök magja körül keletkező, ködszerű gázfelhő – feltűnően fényes és kiterjedt, miközben a csóva egyszer csak véget ér, és nem fokozatosan halványul el, ahogyan a por szóródása indokolná.

A Harvard Egyetem kutatója, Avi Loeb korábban már több rendellenességre is felhívta a figyelmet. Blogbejegyzésében azt írta, hogy a 3I/ATLAS magja jóval nagyobb az előző két, hasonló objektuménál – azok az 1I/’Oumuamua és a 2I/Borisov voltak -, és olyan sebességgel halad, amelyet szerinte legfeljebb elenyésző valószínűséggel tudnak megmagyarázni természetes folyamatokkal.

Loeb korábban úgy fogalmazott, hogy akár negyven százalék esély is lehet arra, hogy az égitest mesterséges eredetű, most pedig arról írt, hogy a gyorsulását akár egy „belső hajtómű” is okozhatja.

A kutató szerint az is szokatlan, hogy az objektum az eddig megismert adatok alapján a Nap fényénél is kékebb.

Az égitestet a NASA ATLAS távcsöve fedezte fel 2025. július elsején.

(forrás)