Szinte az egész világ aggódva figyeli a madárinfluenza emberre is veszélyes vírusának támadásait. Eddig Laoszban, Dél-Koreában, Indonéziában, Japánban, Kambodzsában, Thaiföldön és Vietnamban jelent meg a kór. A dél-pakisztáni Karacsi kikötőváros egyik baromfitelepén is észleltek madárinfluenza-megbetegedést, de arról nincs tudomásunk, hogy emberre átterjedt volna.

Vietnamban szedte eddig legtöbb áldozatát a betegség: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint madárinfluenza okozta 10 gyermek és egy felnőtt halálát, de többen is elkapták a betegséget. A kór éppen január 21-től január 27-ig tartó holdújév előtt ütötte föl a fejét, amikor Vietnamban a csirke az ünnepi menü része. A becslések szerint az ázsiai országban mintegy 800 ezer csirke fertőződött meg a veszélyes vírussal, ugyanakkor a piacokon mintegy egymillió élő szárnyast adtak el. Utóbbiakat vagy megsemmisítették, vagy elfogyasztották, sorsukról mit sem tudnak a szakemberek. Kétmillió baromfit viszont megöltek és elégettek az indokínai országban.

Thaiföldön egy hatéves kisfiú halt meg és két fertőzöttről tudnak. Laoszban eddig csak a baromfiállomány látta kárát, Japánban mintegy hatezer madárinfluenzában elpusztult csirke elásott tetemére bukkantak egy farmon. A kór Hongkongban 1997-1998-ban mintegy másfélmillió szárnyas lemészárlásához vezetett.

A vizsgálatok szerint az emberen megjelenő betegség vírusa nagyon hasonló a madárinfluenzát okozóhoz. Mivel az influenzavírus bizonyos törzsei könnyen változtatják antigénszerkezetüket, meglehetősen nehéz nyomon követni változásukat, így az oltóanyag kifejlesztése is nehéz. A hanoi központi gyermekkórház egyik orvosa beszámolt arról, hogy két beteg szervezetében mutatták ki a H5N1 jelzésű vírust, a madárinfluenza kórokozóját. Az eddigi vizsgálatok eredményei alapján a betegség emberről emberre nem terjed, de nincs kizárva, hogy a változékony vírus ezt a képességet idővel kifejleszti magában. Ez esetben még a SARS néven megismert atípusos tüdőgyulladásnál is veszélyesebb világjárvány alakulhatna ki. A WHO bejelentése szerint dolgoznak egy oltáson, amely megvédené az embereket a madárinfluenza vírusától. A kór azért is különösen veszélyes, mert vannak madarak, amelyek csak hordozzák a vírust, de nem betegednek meg. Ugyanakkor nagy távolságra is elrepülnek, ürülékükkel szétszórva a vírust; ilyenek például a vadlibák és a sirályok.

Rejtélyes kór ütötte fel a fejét Bangladesben is. Eddig tizenketten haltak meg. Többen nem tartják kizártnak, hogy ez a járvány is a madárinfluenzával kapcsolatos, bár egyelőre a híradások ezt tagadják, mivel Bangladesben nem találtak még fertőzött baromfit. A betegek főleg falusi fiúk, magas láztól és fejfájástól szenvednek, hánynak, mielőtt elvesztik eszméletüket. Néhány esetben hasmenést is tapasztaltak. A helyi hatóságok szövetminták egyesült államokbeli vizsgálatával szeretnék megoldani a rejtélyes kór mibenlétét.

Újból jelentkezett a 2003 júliusában megszűntnek nyilvánított, Dél-Kínából származó vírus, a halálos SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome). A WHO már az elmúlt év nyarán figyelmeztette az egészségügyi szerveket, hogy a járvány visszatérhet. December 18-án Tajvanból jelentették, hogy egy 37 éves kutató fertőződött meg. A kínai Guang-dong tartományban egy fiatal pincérnő betegedett meg, aki olyan étteremben dolgozott, ahol az ínyenceknek cibetmacskákat és patkányokat is kínáltak fogyasztásra. Ezt követően a kínai hatóságok a tartomány összes cibetmacskáját kiirtották. A kórokozó terjesztésével a vadon élő cibetmacskát okolják, bár egyes kutatók a gyanúsítottak listájára vették a kacsákat, disznókat és patkányokat is, a WHO azonban elhamarkodottnak tartja az ítélkezést. Kína szárazföldi területén a tavalyi SARS-járvány 350 ember életét követelte, az egész világon mintegy 8500-an fertőződtek és a halálesetek száma 800 volt.

A kínai közszolgálati média már január végén arról számolt be, hogy kiválasztották azt a 30 önkéntest, akiken kipróbálják a súlyos akut légúti szindrómát okozó koronavírus elleni vakcinát. A tesztelést majmokon már sikerrel elvégezték. A WHO üdvözölte a hírt, de szerintük még legalább két év szükséges egy hatásos oltóanyag kifejlesztéséhez. A legjobb megoldás addig is a mielőbbi felismerés, elkülönítés és a kezelés minél korábbi elkezdése.