Újabb űrszondájával vesztette el a kapcsolatot a NASA
"Halottnak" nyilvánította a Dawn űrszondát az amerikai űrkutatási hivatal.„Halottnak” nyilvánította a Dawn űrszondát az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) azután, hogy a héten teljesen megszakadt a kapcsolat vele, és a kutatók már nem tudtak kommunikálni a Vesta aszteroidát, majd a Ceres törpebolygót kutató űreszközzel.
Fotó: nasa.org
A NASA kutatói a hét elején vettek búcsút a kilencéves Kepler űrteleszkóptól, amelynek szintén elfogyott az üzemanyaga.
A 2007 szeptemberében a floridai Cape Canaveralból útnak indított Dawn szonda misszióját eredetileg kilenc évre tervezték. A Dawn 2015-ben a világon elsőként érte el egy törpebolygó röppályáját, azóta keringett a Ceres körül. Korábban a szonda összesen 470 millió dolláros missziója keretében már meglátogatta a Vesta aszteroidát. Ezzel a teljesítményével ez az eddigi egyetlen szonda, amely két Földön kívüli objektum körül is keringett.
A Dawnt három ionhajtómű működtette, a kutatók már hetek óta tudatában voltak annak, hogy hamarosan kifogy egyik kulcsfontosságú üzemanyagából, az iozinból, és akkor már nem fognak tudni kommunikálni vele, ám még évtizedeken át a Ceres törpebolygó körüli jelenlegi pályáján marad.
Marc Rayman, a Dawn-program igazgatója csütörtökön közölte, bár elbúcsúztak a Dawntól, nem szomorúak. „Nagyon örülök annak, hogy az űrszonda olyan fantasztikusan és termékenyen működött. Minden szempontból látványos siker volt a program” – emelte ki közleményében.
A Dawn űrszonda a NASA Discovery-programjának kilencedik űrszondája volt. 2007. szeptember 27-én indult a Földről, hogy közelről vizsgálja a Vesta kisbolygót és a Ceres törpebolygót. 2011 júliusában állt pályára a Vesta körül, és csaknem ötmilliárd kilométer megtétele és hét és fél évnyi utazás után 2015 márciusában érkezett a Cereshez. Akkor azt tervezték, hogy mintegy 16 hónapon át vizsgálja azt, ám a missziót többször meghosszabbították.
2015 októberében a Dawn felvételei segítségével a kutatók a törpebolygó legrészletesebb térképét készíthették el. A Ceres csaknem ezer kilométeres átmérőjével a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv legnagyobb égiteste. 1801-ben fedezték fel, és a földművelés római istennőjéről nevezték el.
