A BME műholdját is szállító ION SCV-011 űreszköz a rakéta felemelkedése utáni nyolcvanadik percben sikeresen levált a hasznos terhet alkotó egységről, és az olasz D-Orbit cég műholdplatformjaként a vállalás szerint legkorábban 7 nap múlva állítja pályára a műegyetemi kisműholdat.

Hirdetés

Az MRC-100 pályára állása után napelemek segítségével tölti fel az akkumulátorát, mivel az a decemberi kiszállítás és a nagyobb műholdba telepítés óta lemerült. Amint elegendő energiát gyűjt – becslések szerint 7-14 napon belül -, bekapcsolnak a rendszerei, majd megfelelő akkumulátor-töltöttségi szint esetén megkezdi a rádióadást. A vételre és a vezérlésre a földi állomásokon, a BME E épület tetején és Érden minden készen áll – írják a BME közleményében.

A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként elkészült kisműhold nevét a Műegyetemi Rádió Club (MRC) tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves.

A Transporter-8 a SpaceX nyolcadik, kisműholdak pályára állítását végző küldetése. Összesen 72 űreszközt állítottak pályára, közöttük cubesatokat, ilyen volt a MaSat-1, az első magyar műhold is, mikroműholdakat, valamint egy, a légkörbe visszatérő kapszula egységet, és kisebb űreszközöket pályára állító műholdplatformokat – olvasható a közleményben.

Korábban írtuk

Mint kiemelik, a Műegyetem fejlesztői csapata jelenleg a világon a legtöbb sikeres PocketQube kategóriájú műholdküldetést tudhatja magáénak. Az intézményben évtizedek óta folyik űrkutatáshoz, űrtechnológiához kapcsolódó tevékenység, amelynek újabb fontos mérföldkövét jelenti az MRC-100 és világűrbe juttatása.

A kisműholdon, amely a Föld körüli elektroszmogot vizsgálja majd, három másik egyetemen – a Szegedi Tudományegyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és a Debreceni Egyetemen – készült önálló kísérletek is helyet kaptak.