Van értelme vitaminokat és étrend-kiegészítőket szednünk?
A vitamin- és ásványianyag-kiegészítők piaca ma már egy sok tízmilliárd dolláros iparág, és az amerikaiak háromnegyede, valamint a britek kétharmada bevallottan rendszeresen fogyaszt ilyen készítményeket. A kérdés azonban továbbra is vitatott: valóban szükségünk van rájuk, vagy csak egy borsos árú illúziót adnak el nekünk?
A szakértők szerint a vitaminok és ásványi anyagok alapvetően nélkülözhetetlenek az egészséghez, hiszen a szervezet nem tudja előállítani őket, ezért táplálkozással kell bevinni őket. A legjobb forrás továbbra is a változatos étrend – zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, tejtermékek, halak –, ám a modern étkezési szokások és a feldolgozott élelmiszerek térhódítása miatt sokan nem érik el az ajánlott mennyiséget belőlük. Bess Dawson-Hughes kutató úgy fogalmazott: „Az átlagos amerikai a javasolt gyümölcs- és zöldségmennyiség felét fogyasztja, így bizonyos tápanyagokból hiány alakulhat ki”.
A vitaminpótlás azonban nem kockázatmentes. A múlt században elterjedt elképzelés, miszerint nagy dózisú C-vitamin mindenféle betegséget gyógyíthatunk, mára sokszorosan megdőlt. A kutatások szerint a túlzott vitaminbevitel akár ártalmas is lehet. Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete például arra figyelmeztet, hogy a túl sok A-vitamin súlyos fejfájást, látászavart, izomfájdalmat, sőt akár kómát és halált is okozhat. Hasonlóan, a túl magas D-vitamin-szint görcsökhöz, kómához vezethet, az E-vitamin túladagolása pedig vérzékenységet okozhat az agyban.
JoAnn Manson, a Harvard Egyetem professzora több nagy klinikai vizsgálatban is bizonyította: az antioxidánsok – például a béta-karotin, C- és E-vitamin – nem csökkentik a rák vagy a szívbetegségek kockázatát, sőt, bizonyos esetekben növelhetik azt. Dohányosoknál például a béta-karotin-kiegészítők fogyasztás mellett megnőtt a tüdőrák előfordulása.
Például a D-vitamin esetében azonban a brit egészségügyi hatóságok javasolják a téli pótlást, mivel kevés napsütés mellett a szervezet nem jut belőle kellő mennyiséghez. A Manson vezette Vital vizsgálatban több mint 25 ezer amerikai részvételével kiderült: bár a D-vitamin nem csökkentette a rákos megbetegedések számát, 17 százalékkal mérsékelte a rák miatti halálozást, sőt, két évnél hosszabb szedés mellett a daganatos áttétek esélyét is csökkentette. Emellett kimutatták, hogy csökkenti egyes autoimmun betegségek előfordulását.
A multivitaminok esetében újabb kutatások kedvező összefüggéseket mutatnak, főként időseknél. A több mint két évtizede futó Physicians’ Health Study II szerint az ilyen készítményt szedők körében 8 százalékkal alacsonyabb volt a rák előfordulása, 70 év felett pedig ez az arány 18 százalékra nőtt. A 2023-as Cosmos-vizsgálat eredménye szerint 60 százalékkal lassabb kognitív hanyatlást figyeltek meg a multivitamint szedőknél három év alatt.
Ugyanakkor a szakemberek óvatosságra intenek: a vitaminok tabletta formájában gyakran rosszabbul szívódnak fel, mint természetes forrásból, és a túlzott bevitel többet árthat, mint használhat. Vannak azonban speciális élethelyzetek, amikor a pótlás indokolt lehet – például terhesség alatt a folsav, vegetáriánusoknál az omega-3, vagy bizonyos felszívódási zavarokkal élőknél egyes vitaminok esetén.
A szakértők általában egyetértenek abban, hogy a legtöbb ember számára a kiegyensúlyozott étrend a legjobb megoldás. Manson hangsúlyozza: „A több nem feltétlenül jobb”. Hozzátette, hogy a multivitaminok általában biztonságosak, és egyfajta biztonságérzetet jelenthetnek azoknak, akik attól tartanak, hogy étrendjük nem fedezi minden szükségletüket.
