– A XX. századra a vár teljesen megsemmisült, a helyét úgy benőtte az erdő, hogy sejteni se lehetett, hogy itt valaha vár állt. A helyi köztudatból is kiveszett, így most ezen a várakban egyébként igen gazdag vidéken végre a sátoraljaújhelyiek is elmondhatják, hogy van saját váruk – mondta el az ásatás vezetője, Ringer István, a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeumának régésze. A város határában levő Várhegyre felérve egyelőre igencsak csalódott lehet a látogató, hiszen a fátlan hegytetőn csak egy kis betonépület, két rádióantenna valamint jó néhány kő- és földrakás fogadja. A kupacok mögött azonban érdemes már most, az ásatás közben is szétnézni, hiszen derékmagasságig érő falak, faragott kő ülőfülkék, küszöbök bukkantak elő a földből az elmúlt öt év során, mióta tart a munka.

A fennmaradt okleveles anyag tanúsága szerint a vár a tatárjárás után, a XIII. század derekán épült. Ekkor azonban még Castrum Patak néven említették, így a történész szakma sokáig tévesen a sárospataki várral azonosította. Későbbi említésekben azonban már újhelyi vár néven szerepel, mivel Perényi Péter az 1530-as években felépítette a mai Pataki várat, közismertebb nevén sárospatakivagy Rákóczi-várat.

A régi vár korábban a pataki erdőispánság központja, fontos főúri, bizonyos időkben királyi birtok volt, több király is keltezett itt oklevelet – mindez jól jelzi kiemelkedő jelentőségét. Miért merült mégis feledésbe a léte? A választ a technológiai fejlődésben kell keresni: a puskaporral működő fegyverek, főképp az ágyúk megjelenésével nehezen védhetővé, elavulttá vált rengeteg hasonló, magaslaton fekvő középkori vár. Ez viszont előnyt jelent a mostani feltárásnál, hiszen megelevenedik a késő középkor, és akkori használati tárgyak, kerámiák, sarkantyúk, pénzek, más fémtárgyak kerülnek elő, jól illusztrálva, hogy milyen lehetett a mindennapi élet.

A vár maga nem volt nagy. Az ovális formájú hegycsúcs két végén egy-egy torony biztosította a jó kilátást és a védelmet, melyeket két fal kötött össze, a falak között pedig egy három helyiségből álló épület állt. Ennek a belső épületnek már előkerültek a falai, most az alatta levő ciszterna feltárása folyik – még nem érték el az alját, ahol valószínűleg sok érdekességre fognak lelni. Szintén feltárásra vár a két torony. Ringer István szerint ez lesz a vár leglátványosabb része, mert az egyik toronynál nagyjából három méter magasan megmaradtak a falak, melyek tetejéről pazar kilátás nyílik a Bodrog vidékére és a közeli Tokaji borvidékre.

A feltárás azonban nehéz és hosszadalmas, hiszen a pusztulás mértéke miatt óriási mennyiségű törmeléket kell megmozgatni, hogy láthatóvá váljanak a vár alapjai.

– Ez nem olyan ásatás, ahol a régészek ecsettel söprögetik le a leletekről a port. A mi szerszámaink az ásó, a csákány és a talicska – hangsúlyozta a régész. Mivel korábban erdő nőtte be a hegytetőt, a legnagyobb károkat nem az erózió okozta, hanem a fák gyökerei, amelyek befurakodtak a falak kövei közé is. Jelenleg tehát a romtalanítás folyik, vagyis a rengeteg kő, a talaj és a fatönkök eltávolítása. Ezt a nehéz munkát ki kell adni másoknak, mivel egy-két ember nem győzi.

Az ásatás a nyári időszakban folyik, évente mindössze két-három hónapig. Jelenleg a sátoraljaújhelyi börtön néhány lakója mozgatja meg a földet, de ez pénzbe kerül. A feltárás finanszírozása egyébként tisztán pályázati forrásokból valósul meg – évről évre a Nemzeti Kulturális Alap bírálja el, hogy egy ásatást érdemes-e folytatni.

Magyarországon jelenleg kétféle ásatás létezik. Az egyik a leletmentő feltárás, vagyis valamilyen építkezés megkezdése előtt a területet a régészek átvizsgálják, és amit lehet, megmentenek. A másik fajta pedig a tervásatás, melynek általában a tudományos jelentősége nagyobb. Értelemszerűen az újhelyi vár feltárása is ebbe a kategóriába tartozik. Sajnos az ásatások túlnyomó része leletmentő, a tervásatásokra adott esetben alig jut pénz. Anyagi problémák azonban szerencsére nem fenyegetik az újhelyi vár feltárását, mivel jól haladnak a munkával, és sok tárgy, falszakasz meglepően jó állapotban kerül elő, vagyis komoly értéke van az itt zajló munkának.

Ringer István szándéka szerint, ha kész lesz az ásatás, akkor emlékhelyet alakítanak ki információs táblával, kilátóhellyel, esetleg egy tűzrakóhellyel, így kirándulócélponttá változtatva az újhelyi Várhegyet. Természetesen a rádióantennákat és a régi átjátszóállomás kunyhóját el fogják bontani. Az ásatás során talált tárgyakat pedig a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumban fogják kiállítani.

A feltárás sorsa szempontjából nagyon fontos, hogy Sátoraljaújhely városa szívügyének tekinti a vár konzerválását. Az lenne a legjobb, ha a fizikai munkát, a törmelék eltakarítását civilek végeznék. Volt is már erre példa, augusztus első felében zajlott az a cserkésztábor, ahol mintegy százötven zöldnyakkendős fiatal csákányozott, talicskázott a Várhegyen.

– Noha csak három napig dolgoztak a gyerekek az ásatáson, óriási élményt jelentett számukra, hiszen ásás közben maguk is állatcsontokra, fém- és kerámiatöredékekre, a múlt egy-egy darabkájára bukkantak. Szeretnénk, ha jövőre ismét tudnánk ilyen tábort szervezni, akkor már nagyobb korosztállyal, és a kilenc nap alatt végig segédkezni kívánunk a munkában – mondta el Bodnár László, a tábor parancsnoka.

Ez volt az első, és eddig egyetlen civil kezdeményezés az ásatás során. Ringer István szerint eddig nem igazán lett volna értelme, hiszen nem volt látványos az ásatás. Ennyire előrehaladott állapotban azonban már érdemes bevonni önkénteseket, így például a cserkészeket, vagy akár létre lehetne hozni egy várbarát társaságot a városban, akik feljönnének és segítenének a munkában.

A törekvés minderre megvan, a polgármester, Szamosvölgyi Péter is támogatja a feltárást, sőt maga is cserkész, ennek is köszönhető, hogy megvalósult a régészcserkésztábor.

A vár feltárása egyik szeletét képezi Sátoraljaújhely megújulásának. A város az elmúlt években példamutató fejlődésen ment keresztül. Megszépült történelmi belvárosa, árnyas fákkal szegélyezett sétálóutca épült, és több emléket is állítottak Kazinczy Ferencnek, aki élete utolsó éveiben itt dolgozott. Az újhelyi vár is ebbe a körbe illik bele, a munka végeztével és az emlékhely kiépülése után a város lakói büszkén fognak tekinteni a várukra.

Miss Nándor