Új ismeretek és eljárások a daganatos betegségek gyógyításában

A rosszindulatú daganatok elleni küzdelem ma is az orvostudomány egyik legnagyobb feladata. 2005-ben 7,6 millióan haltak meg a világon rákos megbetegedésben, de becslések szerint 2015-ig mintegy 84 millió lesz a kór áldozatainak száma. Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint főleg a közepes fejlettségű országokban szedi áldozatait a betegség, olyan térségekben, ahol a megelőzéshez, a diagnosztizáláshoz és kezeléshez csekély források állnak rendelkezésre. Nemrég az Európai Rákkutatók Társasága tartotta konferenciáját Budapesten, ahol egy új, az eddigieknél biztatóbb kezelési módról számoltak be. Hazánk sem marad le, Szegeden készül a magyar „varázsgolyó”.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint ma már a rákos megbetegedések mintegy 40 százalékának kialakulását meg lehet akadályozni. A szervezet tervbe vette, hogy 2006-tól 2015-ig évente két százalékkal csökkentik a halálozások számát, ami nyolcmillió emberéletet jelent. A megelőzéssel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy egyedül a dohányzás évente mintegy másfél millió rákbeteg halálát okozza. Ezért tervükben szerepel a dohányzás visszaszorítása, ami jobb módú országokban már megkezdődött. A fejlett egészségügyi kultúrával rendelkező országokban csökken a dohányzók és nő az egészséges életmódot folytatók száma. A sport, a mozgás, az egészséges táplálkozás életformává kezd válni. Mi lehet az oka, hogy az orvostudomány anynyi súlyos betegség ellenszerét megtalálta már, de a rosszindulatú daganatokkal máig nem birkózott meg. Szép sikerek vannak, sok gyógyulás, de mindez abban az esetben, ha a betegséget időben fölfedezik. Ezért az embereknek is nagy a felelőssége abban, hogy mikor kerülnek orvoshoz a betegséggel. Azért is alattomos kór a rák, mert legtöbbször akkor okoz panaszt, amikor már meglehetősen előrehaladt stádiumban van. Ezért hangoztatják oly sokszor az orvosok a szűrővizsgálatok fontosságát. Az időben fölfedezett, leggyakoribb rákfajták gyógyíthatóak, ilyenek az emlőrák, a tüdőrák, a bőrrák, a prosztatarák, a méh- és méhnyakrák és a rosszindulatú daganatoknak még sok fajtája. Nehezíti a gyógyítást, hogy a „rák” nem egy betegséget takar. Igen sokféle fajtája van, különböző szervekben jelenik meg, csak abban hasonlóak, hogy bizonyos sejtek valamilyen okból egyszer csak kóros szaporodásnak indulnak. Hogy mikor és milyen hatásra következik be a sejtek elszabadulása, azt a legtöbb esetben nem lehet kideríteni. Ebből következik, hogy a gyógyítás, a rák gyógyszerének megtalálása sem egyszerű. Az újabb kezelési módszerek már a kóros sejtszaporodás megindulásakor próbálnak beavatkozni, leállítani a sejtek burjánzását, a daganat kialakulását. Sok rosszindulatú daganat könnyen képez áttéteket, vagy egy másik szervben, vagy szervekben is megjelenik és tovább terjed. Egy kísérlet meglepő eredményei szerint az áttétképződés bizonyos szakaszában a tumorsejtek követeket küldenek előre a kiszemelt szervbe, azaz a leendő áttét helyére. Ezek a sejtek készítik elő a terepet a tumorsejtek megtelepedéséhez és elszaporodásához. Az áttétképződés szabályozott biokémiai útvonalakon keresztül zajlik le, de egyes lépései még ismeretlenek. A szabályozás többek között azt is jelenti, hogy a szervezet akármelyik pontján nem alakul ki áttét, csak meghatározott helyeken. A legtöbb daganatos elfajulás másodlagos célpontja a tüdő, illetve a máj. Az, hogy miért pont ezek a szervek váltak az átalakult sejtek célpontjává, és hogyan történik meghódításuk, a mai napig rejtély. Az áttét fejlődése során a tumorsejtek képesek a környezetükben lévő egészséges sejteket utasítani, hogy segítsék fennmaradásukat és terjedésüket. Jól megfigyelték ezt a folyamatot a csontáttétek kialakulásakor, ahol a daganatsejtek olyan fehérjét termelnek, amivel a csont alapállományának lebontására kényszerítik az egészséges csontsejteket. A fenti okok miatt nagyon nehéz olyan gyógyszert találni, amely már az indulásnál blokkolja a sejtek kóros szaporodását. Az Európai Rákkutatók Társaságának konferenciáján jelentették be azt az új módszert, amely jelentősen meggyorsítja a genetikai alapú gyógyítás mind szélesebb körű felhasználását. Az új terápiát „varázsgolyónak” nevezték el, amelynek kidolgozója a holland René Bernards rákkutató. Módszerével a ritkább betegségek mellett a vastagbél-, tüdő, emlő- és fej-nyak daganatok célzott terápiája is elkészülhet. A professzor módszerével a teljes DNS-t vizsgálva, a hírvivő fehérjéből következtet arra, hogy hol a génhiba. Az eljárás annyira eredeti, olyan komoly eredményt ígér, hogy feltalálóját kollégái Nobel-díjra is esélyesnek tartják. Előnye az új módszernek az is, hogy a génhibákra koncentrál, blokkolja az információk továbbvitelét, ugyanakkor nem pusztítja el az egészséges sejteket. Jelenleg a mintegy harmincezer emberi génből csak 300 úgynevezett rákgént ismernek, amelyeknél azonosítható, hogy egy meghatározott helyen egy adott génhiba pontosan melyik daganatfajta kialakulásáért felelős. Jelenleg egyszerre ötszáz különböző gén vizsgálata történhet. A daganatos sejtek rendkívüli alkalmazkodóképessége és leleményessége okán nincs egyetlen üdvözítő kezelési mód vagy gyógyszer a rákbetegségek kivédésére. Az új módszerrel feltérképezhető az emberi szervezet, s próbálják megtalálni az irányítási pontokat, melyek a ráksejt-, illetve a tumorszövet gyenge pontjai. Amíg nem ismerték a rák genetikai alapjait, 10-15 év is kellett ahhoz, hogy gyógyszert fejlesszenek a kutatók. A kongresszus uralkodó véleménye szerint egész Európában egységes, minősített központokban, központi pályázati pénzekből kell rákkutatást végezni. Csak a legígéretesebb területekre szabad összpontosítani, ehhez pedig a kutatókat Európában kell tartani, hogy a források és a szakemberek ne Ázsiába és Észak-Amerikába menjenek. A WHO Rákközpontjának igazgatója szerint Magyarországról elképesztő mennyiségű tudást, szakértelmet kap az orvostudomány, miközben a rákmegbetegedési és -halálozási mutatók elborzasztóak. Az alkoholnak és a cigarettának tudható be, hogy Magyarország egy sor rákbetegségben listavezető. Ötven éve nálunk és Nagy-Britanniában ugyanannyian betegedtek meg, illetve haltak meg gége- és nyelőcsőrákban, ma a különbség tízszeres, mondta az igazgató. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint hazánk versenyképességének kulcsa, hogy onkológia csakis felkészült, a nemzetközi mércének megfelelő helyen legyen. Jövőre indul a nemzetközi akkreditáció, és ha nem felelünk meg, elveszítjük a nemzetközi élvonalban szerzett kiváló helyünket. Természetesen ehhez pénz és eszközök szükségeltetnek, márpedig az egészségügy és az orvostudomány támogatása nem ebbe az irányba halad. Kiváló szakembereink elhagyhatják az országot, a megszorító intézkedésekkel nem tudják őket itthon tartani. Máris hatalmas káosz alakult ki. A finanszírozás változtatása miatt akár több hónapot is várni kell a kemoterápiára, számos kórházban megszüntették az onkológiai ellátást és a kezelés centrumába küldik a betegeket. Sokan a megfelelő gyógyszert sem kapják meg. Nézzünk néhány példát. A teljes lakosság körében a halálozások 51 százaléka a keringési rendszer betegségei, 25 százaléka a rosszindulatú daganatos betegségek, 7 százaléka az emésztőrendszer betegségei miatt következett be. Az utóbbi években átrendeződés figyelhető meg a haláloki struktúrában: csökken a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás aránya, a daganatos betegségeké pedig emelkedik. A nőknél a 35 és 64 éves kor közötti életkorban kiugróan magas a daganatos betegségek előfordulásának az aránya Leggyakoribb halálok a nőknél a tüdőrák, ezt követi a vastagbélrák és az emlőrák. Az emlőrák és a méhnyakrák miatti korai halálozás a magyar nők között jóval kedvezőtlenebb képet mutat, mint az Európai Unió átlaga. Az általánosan ismert rákterápiás módszerek és gyógyszerek köre egyre szaporodik. Számos olyan gyógyszer és gyógyhatású szer kerül forgalomba, amelyekről kísérleti úton bebizonyosodott, hogy hatással vannak a megelőzésben és a gyógyításban is. Rákellenes hatású lehet a gingkófa levelének kivonata. A Japánban, Koreában és Kínában őshonos, más néven páfrányfenyő (Gingko biloba) leveléből származó kivonat eddig is nagy népszerűségnek örvendett a memóriazavarokkal küszködők számára. Kísérletek sorával a görög Vasziliosz Papandopulosz azt is igazolta, hogy a gingkó kivonata képes rákellenes hatást kifejteni az emlőrák sejtjeivel szemben is. Beigazolódott, hogy sejttenyészetekben nemcsak az emlőrákra hatásos szer, hanem az agy-, a vastagbél- és a prosztatarák egyes fajtáinál is jelentős mértékben lassítja az agresszív módon terjedő ráksejtek szaporodását. Két génről (BRCA1 és BRCA2) tíz éve derült ki, hogy működésük összefügg az emlőrák megjelenésével. Azoknál a nőknél, akiknél a gén valamelyikének mutáns változata van jelen, 80 százalékkal nő annak a valószínűsége, hogy 70 éves korukig megjelenjen náluk a betegség, de nagyobb eséllyel betegszenek meg petefészekrákban is. Kiderült, hogy az emlőrákra hajlamosító BRCA1 a progeszteron nevű hormont is gátolja. Nagyobb eséllyel jelenhet meg az emlőrák azoknál a nőknél, akiknél a hormonkezelés során ösztrogént és progesztint (szintetikus progeszteron) egyaránt alkalmaznak, mint azoknál, akik csak ösztrogént kapnak. Az emlőrákos daganatok egy része az említett gén aktivitása mellett fejlődik ki, ezért lehetségesnek tűnik, hogy néhány betegnél nemcsak az ösztrogén hormon szintjét csökkentő terápia (pl. tamoxifen) lenne hatékony, hanem a progeszteron hatását gátló gyógymódok is. A prosztatarák gyakori rosszindulatú daganat. A sikeres gyógyítás esélyei annál jobbak, minél korábban kerül felismerése a betegség, mivel az előrehaladott stádiumban lévő daganatsejtek már csak kismértékben reagálnak a sugár- vagy kemoterápiás kezelésre. A prosztatarák időben történő felismerése érdekében ajánlatos, hogy minden 40 évesnél idősebb férfi kérje prosztatája vizsgálatát. A prosztatarák gyógyításával foglalkozó orvosok megfigyelték, hogy Indiában sokkal kisebb a betegség gyakorisága, mint például az Egyesült Államokban, ahol évente félmillió új beteget regisztrálnak. (Hazánkban évente 1500 férfi hal meg prosztatarákban). A kutatók ezt részben annak tulajdonítják, hogy az indiaiak rendszeresen fogyasztanak olyan ételeket, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak jótékony hatású, növényi eredetű kémiai anyagokat; ilyen többek között a curryben található kurkumin, valamint a különféle zöldségekben előforduló fenetil-izotiocianát. Az utóbbi nagy mennyiségben fordul elő a vízitormában, a fejes káposztában, a brokkoliban, a kelbimbóban, a karfiolban, a karalábéban és a fehérrépában. Egyes kórházakban máris kiegészítő kezelésként alkalmazzák a csípős mártást és zöldségeket tartalmazó étrendet a hagyományos terápia mellett. Magyar siker is várható a rákterápiában. Szegeden magyar és japán kutatók dolgoznak már a gyógyszer kifejlesztésén, amit a paprika festékanyagaiból állítanak elő. A „magyar varázsgolyóval” azt a káros tendenciát állítják meg, amikor a daganatsejtek kilökik a rákellenes gyógyszereket. Molnár József mikrobiológus professzor szerint így sok beteg életét menthetnék meg azzal, hogy szervezetük nem válik érzéketlenné a gyógyszerekkel szemben. (hankó)