Végre egy pozitív hír az mRNS-vakcinákról
A Science Alert által ismertetett, a Nature-ben publikált kutatás szerint a COVID–19 elleni mRNS-vakcinák nemcsak fertőzés ellen adhatnak védelmet, hanem egyes daganatos betegeknél az immunterápiák eredményességét is javíthatják. Egy Elias Sayour gyermekonkológus vezette kutatócsoport alapján arra jutott, hogy az mRNS-oltás képes az immunrendszert egyes rákos sejtek elpusztítására „kiképezni” akkor is, ha a vakcina nem kifejezetten rákhoz kötött antigéneket vesz célba.
A most vizsgált adatok több mint ezer, előrehaladott melanómában és tüdőrákban szenvedő betegtől származtak, akik úgynevezett immunellenőrzőpont-gátló kezelést – vagyis olyan terápiát, amely kikapcsolja az immunrendszer “fékeit” (pl. PD-1, PD-L1, CTLA-4), így a T-sejtek újra felismerik és megtámadják a daganatot – kaptak.
A kutatók azt találták, hogy azok, akik a terápia megkezdését megelőző száz napon belül felvették a Pfizer- vagy Moderna-oltást, három év elteltével több mint kétszer nagyobb eséllyel voltak életben, mint azok, akik nem kaptak ilyen vakcinát. Különösen figyelemreméltó, hogy a tipikusan gyengén reagáló daganattípusoknál közel ötszörös javulást jeleztek a hároméves túlélésben.
A szerzők közölték: az összefüggés erős maradt akkor is, amikor statisztikailag korrigáltak olyan tényezőkre, mint a betegség súlyossága vagy társbetegségek.
Az állatkísérletes kiegészítő vizsgálatok szerint az mRNS-oltás egyfajta „riasztóként” működik: fokozza az immunrendszer készültségét, segít felismerni a daganatot, és ellensúlyozni azt a mechanizmust, amellyel a tumor lekapcsolja az immunválaszt. A kutatók úgy fogalmaztak, hogy a vakcina és az ellenőrzőpont-gátló együtt „felszabadíthatja” az immunrendszer teljes erejét, és érzékenyebbé teheti a tumorokat a kezelésre.
A csoport emlékeztetett: míg a fertőző betegségek elleni vakcinák megelőznek, addig a daganatellenes oltások terápiás célt szolgálnak. A személyre szabott mRNS-rákelleni készítmények fejlesztése rendkívül drága és hosszadalmas, ezzel szemben a COVID-oltások nem igényelnek személyhez igazítást, világszerte elérhetők, és a kezelés bármely szakaszában beadhatók.
A következő lépés egy kiterjedt, tüdőrákos betegeken elvégzett klinikai vizsgálat, amelyben az immunellenőrzőpont-gátlót kapó pácienseket véletlenszerűen osztják be úgy, hogy kapnak-e mellé COVID–19 mRNS-oltást vagy sem. A cél annak tisztázása, hogy az ilyen oltásnak helye lehet-e a sztenderd ellátásban, és kiterjesztheti-e az immunterápia előnyeit azoknál is, akiknél az eddig csak mérsékelt eredményt hozott.
