Veszélyes élelmiszerek
Az életmód javításához és ezen keresztül a várható élettartam növekedéséhez többek között a fizikai aktivitás, vagyis a rendszeres testmozgás támogatása; az élvezeti szerek, így a kábítószer, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása mellett talán a legfontosabb a rossz táplálkozási szokások megváltoztatása. A magyar lakosság egyik legnagyobb baja e téren a magas állati zsiradék, valamint koleszterinbevitel, illetve a só- és cukorfogyasztás. Ráadásul nem eszünk elegendő zöldséget, gyümölcsöt, s még mindig nem helyezzük előtérbe a teljes kiőrlésű gabonából készített pékáruk vásárlását sem. Az amúgy sem kedvező helyzeten csak tovább rontott az Európai Unióba távoli országokból özönlő olcsó, de silány minőségű áruk sokasága, amelyek az elviekben ugyan szigorú, de a gyakorlatban mégis hiányosságokat mutató élelmiszer-biztonsági előírások ellenére is folyamatos gondokat okoznak.
Magyarországon a legnagyobb élelmiszerbotrányok központi szereplője eddig a paprika volt. Elsőként tavaly ősszel keltett kisebb-nagyobb riadalmat a Brazíliából Hollandián át hazánkba szállított fűszerpaprika, amelynek, mint utólag kiderült, a megengedettnél magasabb volt a mérgezőanyag-szintje. A szennyezett paprikára először az állat-egészségügyi hatóság szakemberei figyeltek fel augusztusban, akik szeptember közepére átfogó vizsgálatot rendeltek el. A gond az volt, hogy hatáskörük csupán a gyártók készleteinek átvizsgálására terjedt ki, így a forgalomba hozott termékek minőségét már nem tudták ellenőrizni, amelyre így csak egy későbbi időpontban, az ÁNTSZ közreműködésével kerülhetett sor. A rendőrség adatai szerint egyébként 186 tonna mérgező paprika érkezett ekkor Magyarországra, amelynek mintegy fele az üzletek polcaira is került. A hozzáértők már ekkor arra figyelmeztettek, hogy ehhez hasonló eset a jövőben is bármikor előfordulhat, hiszen a vámosok csupán az uniós határokon kívülről érkező termékekkel kerülnek kapcsolatba, az olyan cikkeket, amelyek nem nálunk léptek az unió területére, már nem ellenőrizhetik, csatlakozásunkkal ugyanis hatályon kívül kellett helyeznünk azon jogszabályainkat, amelyek a kötelező előzetes importengedélyezést és vizsgálatokat előírták, mivel ezzel akadályoztuk volna az Európán belüli termékek és szolgáltatások szabad áramlását. Sokan féltek az áruk mozgásának felszabadításától, hogy ez a silány cikkek beáramlását is hozhatja. Az aggodalom beigazolódására nem sokat kellett várnunk, hiszen néhány hete a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat által elvégzett szúrópróbaszerű ellenőrzésen egy többtonnás, Marokkóból érkező paprikaszállítmány akadt fenn, amelyben a metamidophosz nevű rovarirtó szer mennyisége többszörösen meghaladta a megengedett mértéket. S bár a toxikológiai jelentés alapján a marokkói paprika a fogyasztókra nem jelentett veszélyt, sokan mégis mérgezési tünetek – pupillaszűkület, szájszárazság, hőérzetváltozás – lehetséges előfordulására hívták fel a figyelmet. A paprikapánik után a szakemberek újabb veszélyforrásnak látják a hamarosan megjelenő prímőröket, ezek közül is kiemelten a salátaféléket. Különösen figyelnünk kell azokra az unión kívüli országokból érkező szállítmányokra, amiket még olyan vegyszerekkel kezelhettek, amelyeket az Európai Unió országaiban már régen betiltottak. Mindezek koronájaként robbant be a köztudatba az a tény, hogy az Egyesült Államok, Kanada és Argentína kérésének eleget téve az Európai Unió 17 génmódosított kukorica termesztését engedélyezte, miközben tagállamaiban máig komoly viták folynak a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatosan. Ezzel szemben Amerikában például már termesztik és közforgalomban is van az a kukoricafajta, amelybe a kukoricamoly betegségét okozó baktériumot ültetnek be, s így az az általa termelt méreganyaggal megöli a kártevőt. A génmódosított élelmiszerek legnagyobb veszélye egyébként, hogy talán csak évek, évtizedek múltán derülnek ki a nemkívánatos vagy akár mérgező hatásaik. Ha az ártalmas élelmiszerek fogyasztásából eredő kockázatot mérsékelni szeretnénk, nem árt külön figyelmet szentelni az előre csomagolt árukon kötelezően feltüntetendő információkra. A címkéken ugyanis magyarul is jelölni kell a termék nevét, összetevőit, nettó mennyiségét, a lejárat dátumát, az élelmiszer kezelésére és elkészítésére vonatkozó feltételeket, a gyártó, illetve a csomagolást végző cég, vagy az EU-n belül bejegyzett forgalmazó nevét és címét, a származási helyét, a termék gyártásának dátumát, a használatra, tárolásra vonatkozó speciális szabályokat, valamint azt a tényt, ha az élelmiszert besugározták. Ugyanígy fontos a génmódosított eljárással készített élelmiszerek GMO felirattal való ellátása is, amely jelzi a fogyasztóknak, hogy a termék módosított adalékanyagot tartalmaz. Új követelmény, hogy ha a gyártó az élelmiszer egyik összetevőjét szeretné hangsúlyozni, az összetevő mennyiségének százalékos arányát is fel kell tüntetni a címkén. Ugyanígy a húskészítmények esetén azt, hogy az adott élelmiszer milyen húsból, az állat mely részéből készül. Különösen azokban a hónapokban, amikor nem kerülhet hazai friss zöldség és gyümölcs a család asztalára, s így nem tudjuk biztosítani a szervezetünk számára a megfelelő mennyiségű vitamin- és ásványianyag-bevitelt, az egészségünk védelmében és a szervezetünk ellenálló képességének növelése érdekében szükségünk van az úgynevezett étrend-kiegészítők szedésére is. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség egy tavaly elvégzett vizsgálata azonban e téren is óvatosságra int bennünket. Az ellenőrzés keretében ugyanis a Főfelügyelőség munkatársai multivitaminok, pezsgőtabletták, italporok, valamint vitaminos cukorkák címkéin feltüntetett adatokat vetették össze a termékek valós vitamin- és ásványianyag-tartalmával. Az adatok a bevizsgált ötven készítmény esetében csupán hétnél egyeztek, s fele-fele arányban fordult elő az, hogy valamely összetevőből többet, illetve kevesebbet tartalmazott. Az, hogy mindez előfordulhatott, elsősorban a piac liberalizációjának köszönhető. Ma már ugyanis egy étrend-kiegészítő tabletta polcokra kerüléséhez semmi sem írja elő az Országos Élelmiszerbiztonsági- és Táplálkozástudományi Intézet által elvégzett vizsgálatot. S bár nem kötelező, néhány gyártó mégis él ezzel a lehetőséggel, hogy a vásárlóknak garanciát nyújtson termékük magas minőségét illetően. Ilyen például Magyarország legnagyobb magyar tulajdonú gyógyszergyártó és forgalmazó vállalata, a Béres Gyógyszergyár Rt. Ahhoz, hogy a várható élettartam hazánkban is növekedjen, egy országgyűlési határozat a táplálkozás minőségének javítását, a gyakori testmozgást, a káros szenvedélyek mérséklését, valamint a lelki egyensúlyt jelöli meg alapvető pillérként. A táplálkozás minőségét javíthatjuk vitamin-, ásványianyag- és nyomelem-tartalmú készítményekkel, így étrend-kiegészítőkkel is. A Béres Rt. számos készítményével ehhez kíván segítséget nyújtani. Tevékenységük gyökere, hogy alapítójuk, dr. Béres József több mint 30 évvel ezelőtt a tápanyagbevitelünk minőségét vizsgálva jutott el a daganatos betegségek egyik fontos gyógyíréhez, a Béres Csepphez. Az ő filozófiáját követve, a nyomelem- és vitaminpótlás útját járva, a Béres Rt. ma is nagy hangsúlyt fektet a magyar táplálkozási szokásoknak megfelelő étrend-kiegészítő készítmények fejlesztésére.
– Termékeink elsődlegesen hazai népbetegségek, a szív- érrendszeri, a daganatos és csontrendszeri betegségek kialakulásának megelőzéséhez tudnak hozzájárulni – mondja ifj. dr. Béres József, a Béres Rt. elnöke. Az idén 85 éves alapító példájához híven, innováció tekintetében a Béres Rt. a kezdetektől fogva igyekszik újszerű, innovatív készítményekkel kirukkolni. A cég alkalmazkodik a változó igényekhez, előírásokhoz, s folyamatosan azt vizsgálja, hogy milyen újdonsággal lehet az egészségmegőrzéshez hozzájárulni. Amint arra Béres úr is rámutatott, az étrend-kiegészítő forgalmazás szabályozása folyamatosan változik: pár évvel ezelőtt még A-vitamint sem lehetett egy étrend-kiegészítő készítménybe tenni, ma már az orvoslásban évszázadok óta használt gyógynövény-összetevőket is alkalmazhatják étrend-kiegészítő termékeikben. Mivel 2004. május 1-je óta – hazánk EU-csatlakozása miatt – nincs hivatalos hatósági engedélyeztetés, az étrend-kiegészítőket gyártó cégek piacra lépése tulajdonképpen akadálytalan. S ezért talán ma fontosabb a reklámoknak kiszolgáltatott fogyasztó védelme, mint bármikor korábban. Ebben a kérdésben a Béres elkötelezetten konzervatív stratégiát folytat, s túl azon, hogy termékeit a legszigorúbb minőségi szabályok betartásával gyártja, az Országos Élelmiszerbiztonsági- és Táplálkozástudományi Intézettel is szakvéleményezteti, ezzel is garanciát nyújtva a fogyasztóknak a minőséget illetően.
– Meggyőződésem, hogy a készítményeink csomagolásán feltüntetett "OÉTI által bevizsgált és szakvéleménnyel ellátott termék" mondat, a jövőben nagyon fel fog értékelődni – mondja Béres József.
– Mi egyébként étrend-kiegészítőinket is gyógyszergyári körülmények között, cégünk szolnoki gyárában készítjük, amely az összes minőségi szabványnak megfelel. A piacon ma már 45 készítménnyel jelen levő gyógyszergyár dr. Béres József egy 1972-ben kikísérletezett nyomelempótló készítménye köré szerveződött 1989-ben. A Béres Gyógyszergyár Rt. fennállásának 15. évfordulójára készült el a III. kerületi új székház alagsorában a harmincegy mérőműszerrel, huszonnégy vegyipari berendezéssel ellátott modern laboratórium. Az alapító nyomán a cég központi stratégiai feladatának tartja új készítmények fejlesztését, illetve piaci bevezetését. Ennek is köszönhető, hogy a 31 termékből álló Béres-termékpaletta az elmúlt évben tizenegy új készítménnyel bővült, majd 2005 márciusára további négy termékkel gazdagodott. A tavaly ősszel útjára bocsátott, Béres Egészségtár nevű termékcsaládjukba tartozó, zömében vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalmú készítmények elsősorban az egészségmegőrzést és a betegségmegelőzést szolgálják. – A hetekben a boltokba és patikákba kerülő négy, immár gyógynövénytartalmú étrend-kiegészítő készítményt a legfrissebb tudományos ismereteknek, a hazai táplálkozási szokásoknak és hivatalos magyarországi ajánlásoknak megfelelően a Béres kutatói fejlesztették ki – vázolja legújabb fejlesztéseik eredményét ifj. Béres József. – Ezek az étrend-kiegészítők abban segítenek, hogy az egészségmegőrzés területén is megtaláljuk a ránk szabott megoldást, amelyre korunk, alkatunk és életmódunk miatt szükségünk van. Egyik termékünk hatóanyagai például hozzájárulnak a haj, a köröm és a bőr egészséges szerkezetének megőrzéséhez. Másik termékünk összetevői a zsírok és szénhidrátok anyagcseréjét gyorsítják, segítve ezzel a súlycsökkentő diétát, míg harmadik új készítményünket a változó korban lévő hölgyeknek ajánljuk. Negyedik új termékünk a koncentrálóképesség fenntartásához járul hozzá, így elsősorban menedzsereknek, vagy vizsgadrukk alatt álló diákoknak ajánlott. A Béres Egészségtár régebbi készítményei között azok is megtalálják a megfelelő készítményt, akiknek az ízületei fokozott igénybevételnek vannak kitéve, vagy akik késleltetni szeretnék szemük öregedési folyamatát, látásuk romlását. Az étrend-kiegészítők az elmúlt időszak élelmiszerbotrányainak tükrében, valamint az egészségmegőrzés érdekében is egyre fontosabb szerepet játszanak nemcsak a világ számos országában, hanem Magyarországon is. E területen is érvényes azonban, hogy kizárólag ellenőrzött minőségű terméket válasszunk, amely garancia arra, hogy valóban azt esszük, amit a csomagoláson feltüntettek.