A csillagászok már néhány héttel ezelőtt tudtak a három focipálya hosszúságú kisbolygó létezéséről, sőt azt is kiszámították, hogy lakóhelyünk mellett szeptember 14-én, hajnalban halad el. Mint szokásos, fölfedezésekor azonnal azonosító jelet is kapott, megkönnyítendő a későbbi megfigyeléseket.

A 2012QG42 jelű kisbolygó átmérőjét jelenleg 190 és 430 méter közé becsülik, amely méret már nagynak számít az aszteroidák körében. Jelenleg nem volt olyan helyzetben, hogy aggódni kellett volna miatta, legnagyobb közelsége idején 7 és fél Föld–Hold-távolságra volt bolygónktól (ez mintegy 3 millió kilométert jelent).

Miért sorolták mégis a potenciálisan veszélyes kisbolygók közé az említett égitestet? Azt már régóta tudják a kozmosz kutatói, hogy az égitestek egy része megváltoztathatja pályáját valamilyen erőbehatásra, vagy a kisbolygó anyagának megváltozása hatására. A Minor Planet Center nevű nemzetközi szervezet végzi a kisbolygók osztályozását és ők sorolták a veszélyes égitestek közé a 2012QG42-őt. A fenti méretű aszteroida becsapódása helyi pusztítást végezne, mondjuk eltörölne egy világvárost a Föld színéről. Egy nappal később – szeptember 15-én – éjjel egy még nagyobb méretű aszteroida haladt el a Föld mellett. Utóbbit júliusban katalogizálták, 2012QC8 jellel. Jelenlegi legnagyobb közelségekor is több mint 8 millió kilométerre volt a Földtől, ami már nagyobb távolság ahhoz, hogy pályamódosulásával komolyan fenyegetné bolygónkat.

A kisbolygókat vagy aszteroidákat kiemelt figyelemmel kísérik az esetleges becsapódás időben történő jelzése érdekében. A NASA adatai szerint eddig 9150 földközeli égitestet vettek listára. Közülük 853 átmérője 1 kilométernél nagyobb; ezek már globális pusztításra is képesek. A potenciálisan veszélyes kategóriába 1328 ismert égitest tartozik. Utóbbiak pályája úgy módosulhat, hogy a későbbiekben nem zárható ki a becsapódásuk.

Emlékezhetnek még rá olvasóink, hogy 1999-ben egy nem kellő pontossággal leadott médiahír milyen pánikot váltott ki. Az 1997XF11 jelzésű kisbolygó pályájának számításában volt félreértés, végül kiderült, hogy az 1-2 km-es égitest 2028. október 26-án biztonságos pályán és távolságra fog elhaladni a Föld mellett. Természetesen sok olyan aszteroida is száguld a kozmoszban, amelyekről még nincs tudomása a csillagászoknak.

Az is lehetséges, hogy felbukkan egy olyan kisbolygó, amelyik a fentieknél jobban megközelíti Földünket, vagy ne adj Isten, becsapódik. A régebbi ütközéseket számos kisebb-nagyobb kráter jelzi a földfelszínen, azokat még ma is elemzik. Nemcsak bolygónkon, de más égitesteken is léteznek becsapódási kráterek, hiszen a világűrben olyan nyüzsgés van, hogy talán jobb is, ha nem tudunk róla.

Hankó Ildikó