Se csipesszel, se két ujjunk közé fogva ne akarjuk kihúzni a bőrbe fúródott kullancsot. Ugyanis, ha összenyomjuk, akkor ijedtében óriási csepp nyálat köp ki, amivel baktériumot vagy vírust juttathat az áldozatába.

Az eltávolításra néhány olyan módszer is ismert, amelyik szintén nem ajánlott. Ilyen a krémmel bekenés, mert sokan úgy gondolkoznak, hogy akkor nem kap levegőt, és ezért kibújik, meg a kölnivel vagy ecettel bekenés, mert az marja, és azért bújik ki. Így valóban eltávolítható, csak az a baj, hogy ezektől is megijed, ugyanúgy, mint az összenyomástól, és az eredmény is ugyanaz lesz, a nyálát az áldozatába köpi. Ilyenkor juthat a fertőzés az emberbe, állatba.

Nem minden kullancs fertőzött, csak körülbelül tizennyolc százalékuk, viszont ezeknek a negyede többféle baktériumot is hordoz. A kullancs által terjesztett baktériumok sok olyan tünetet okoznak, amik félrevezethetik az orvost, ha a beteg nem mondja, hogy kullancscsípést szenvedett el, ezért van jelentősége a gyógyszertárakban kapható kullancstesztnek. Segítségével megállapíthatjuk, hogy fertőzött volt-e a kullancs, pontosabban a Lyme-kórt okozó borélia baktérium jelenléte mutatható ki vele.

Tavaly negyven százalékkal több Lyme-kóros beteg volt Magyarországon, mint egy évvel korábban, ráadásul ezek a betegek új kórképet mutattak, mindegyikük betegsége magas lázzal indult, ami addig nem volt jellemző. Ezért olyan fontos a szakszerű eltávolítás, nehogy éppen akkor fertőződjön meg valaki, amikor meg akarjuk szabadítani a kártevőtől.

A legbiztosabb, ha kullancskiemelő kanállal vesszük ki a bőrbe fúródott kártevőt. Ez a kis műanyag eszköz bármelyik gyógyszertárban beszerezhető, használata egyszerű.

A kutyákra ugyanez igaz. Az elmúlt évben majdnem százezer Lyme-kóros kutyát kezeltek Magyarországon. A gondot az okozza, hogy ha a kutya összeszed valahol séta közben egy fertőzött kullancsot, az a lakásban, ha teleszívta magát vérrel, kipottyan és petézni kezd. Két hét alatt akár négyezer petét is világra hozhat, ezek elindulnak a lakásban és attól kezdve az egész család veszélyben van. A kutyatartók ezért sokkal nagyobb eséllyel fertőződnek meg, mint a kirándulók a réten. A rendkívül gyors nagyvárosi kullancsszaporodásnak is a kutyatartók az okozói, ezért van tele Budapest legtöbb parkja vérszívókkal, hiszen elég egyetlen fertőzött kullancs, amit a kutya magával cipel, annak az utódai bármelyik parkot gyorsan el tudják lepni. Már ott tartunk, hogy nemcsak nyáron, hanem télen is gondot okoznak.

A? Lyme-kórt, ami valójában nem is egyetlen betegséget jelent, hanem egy betegségcsoportot, a hétköznapi érintkezés során nem lehet elkapni, hanem csak úgy, ha vér a vérrel találkozik, tehát például, ha a fertőzött ember vagy állat vére valamilyen sebre, vagy a bőrön lévő, esetleg szabad szemmel nem is látható repedésre kerül. Például a körömágyon nagyon sok ilyen kis repedés van, amiről nem is tudunk, mert nem okoznak semmilyen gondot, nem látszanak, nem is fájnak.

A Lyme-kórt háromféle baktérium okozza, önállóan vagy egymással keveredve, ennek megfelelően három tünetcsoport is jelezheti a betegséget. Az első bőrpírt, izomgyulladást, mellhártya- és szívizomgyulladást okozhat, a fertőzéseknek körülbelül a fele ilyen tünetekkel jelentkezik. A második idegrendszeri sérüléseket okoz a depressziótól egészen a bénulásig, sőt az értelmi képesség részleges vagy teljes elvesztéséig, ez nagyjából negyven százalék.

Svájcban egy vizsgálat során vizelet-visszatartási nehézségekkel küzdő női betegek egy jelentős részén mutatták ki, hogy a baktérium a hólyag záróizmában megtelepedve okozta a betegséget. A harmadik pedig az ízületet támadja meg, a betegek nyolc százalékának vannak ilyen panaszai, végül marad két százalék, amiről nagyon keveset tudni, újabban egy negyedik baktériumra gyanakszanak az orvosok.

Az európai állatútlevélben külön hely van annak igazolására, hogy az állatot negyvennyolc órával a határ átlépés előtt kezelték kullancs elleni szerrel. Ilyen állatorvosi igazolás nélkül Angliába és a skandináv országokba be sem engedik a kutyát vagy a macskát, esetleg más kedvenc állatot.

Példaként érdemes megemlíteni a sünt, ami a legnagyobb kullancsterjesztő, ezért kertes házat legjobb úgy bekeríteni, hogy a kerítés alatt ne tudjon átbújni.

A kullancsok elleni permetezést néhány téves sajtóhírrel ellentétben nem tiltották be az Európai Unióban, hanem azt a szert, amivel addig permeteztek, újra engedélyeztetni kellett volna, ám a gyártó úgy gondolta, nem éri meg neki ki?fizetni az eljárás költségét, ezért az engedély lejárt. Vannak más szerek is, amik jól irtják a kullancsot, csak azokkal az a baj, hogy az összes többi bogarat is elpusztítják, beleértve a méheket is.

A védekezésnek sokkal egyszerűbb és szelídebb módja, ha valaki bekeni magát kullancsriasztó szerrel, ezek általában hatékonyak, de fontos, hogy minden olyan borfelületet be kell kenni, amit nem fed ruha, még a nyakat is.

Azért indokolt ez az óvatosság, mert a sokféle kullancs közül a két legveszélyesebb egyike, a kutyakullancs nagyjából bokamagasságban várakozik, a másik körülbelül másfél méter magasan. Előbbi a fűszálak végén várja az áldozatát, ennek van szeme, látja a közeledő kutyát, vagy embert és rákapaszkodik. Ha kutyára kerül, és az eb utána a gazdája lábához megy vagy ül, akkor a kártevő könnyen átmehet az emberre. A másik a levelek fonákján várakozik, ennek nincs szeme, hanem a szagot érzi meg és úgy pottyan rá az emberre.

De nemcsak kedvenc vagy társállatok hordozhatják a kullancsot, hanem az erdei, mezei állatok, rágcsálók és madarak is, például az egyik legjobb terjesztője a rigó.

Az év első felében, főleg áprilisban és májusban a közönséges kullancsok támadnak inkább, ezek bújnak a levelek fonákján, az év második felében pedig, júliusban és augusztusban inkább a kutyakullancsok.

Leghatásosabban akkor tudunk védekezni ellenük, ha tudatosítjuk a veszélyt, megismerjük a kis vérszívók természetét, és ha szemtelenkednek, nem kapkodunk az eltávolításukkal, hanem higgadtan járunk el.

Boros Károly