Világraszóló találmányok
Minden rosszban van valami jó, tartja a régi mondás. A járvány pozitív hozadéka, hogy a világhírű magyar elme a koronavírus-járvány elleni küzdelemben egyre fényesebben ragyog. Egy év alatt egy sor új találmány, fejlesztés és innováció állt már csatasorba, és legalább ennyi ígéretes kutatás folyik jelenleg is. Ezeket gyűjtöttük össze.A legismertebb a BioNTech/Pfizer, illetve a Moderna vakcinája, amelyhez magyar szabadalom is kellett. A Pennsylvania Egyetem Drew Weissman és Karikó Katalin közös, mRNS-kezelésekhez kapcsolódó kutatását, illetve az ehhez kapcsolódó szabadalmat használta fel a két gyártó a vakcinafejlesztéshez. A Forbes úgy tudja, hogy a BioNTech és a Moderna összesen 150 millió dollárt fizetett ki a Karikó–Weissman-szabadalom használati jogáért.
A fluvoxaminterápia
November elején kezdődtek a Semmelweis Egyetemen és több hazai kórházban azok a klinikai vizsgálatok, amelyek a Covid-fertőzés következtében fellépő tüdőhegesedés kezelésében használatos fluvoxaminterápia eredményességét vizsgálják. A koronavírus-fertőzés kétféle módon károsíthatja a szervezetünket: az egyik, amikor a már meglévő alapbetegségünket felerősíti, a másik, amikor túlzottan erős immunreakciót vált ki a szervezetünkből. Utóbbi oka az úgynevezett citokinvihar, amely súlyos tüdőgyulladást és többszervi károsodást vált ki. Ennek leküzdésében segíthet a fluvoxaminterápia.
A kutatási program vezetője Fekete Andrea, a Semmelweis Egyetem docense, a SigmaDrugs társalapító ügyvezetője. Az alapötlet lényege, hogy a korábbi neurobiológiai vizsgálatok során már kimutatott Sigma-1 receptor aktiválása csökkenti az agyban a gyulladásos folyamatokat, ezáltal jótékonyan hat a szervezetre. A Sigma-1 receptor hatását először az 1970-es években írták le a központi idegrendszerben, ekkor még csak agyi funkciókhoz kapcsolták a szerepét. Az elmúlt egy-másfél évtized kutatásai azt mutatták, hogy ez a receptor a szervezet más területein is jelen lehet, és sokféle funkciója közül az egyik éppen a gyulladás csökkentése. Azt már az I. sz. gyermekklinikán működő, Fekete Andrea által vezetett kutatócsoport ismerte fel, hogy több szerv esetén is igazolható ez a védőmechanizmus.
A fluvoxamin két ponton fejti ki a hatását: a tüdőgyulladás akut szakaszában meggátolja a citokinvihar kialakulását, illetve hosszú távon csökkenti a gyulladás miatt kialakuló hegesedést a tüdőben.
Vírus elleni vakcina
Müller Cecília országos tiszti főorvos reményei szerint fél-egy éven belül gyártani fogják a Magyarországon fejlesztett, koronavírus elleni vakcinát, amelyet az influenzaoltáshoz hasonlóan elölt vírusok felhasználásával készítenek. Ennek az elvnek az a lényege, hogy a kórokozót fertőzőképtelen, inaktivált állapotban juttatják a szervezetbe. A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi központ közös fejlesztése során már kellő mennyiségben tudnak vírust szaporítani, jelenleg ezek inaktiválása zajlik. A Debreceni Egyetem megalapította az Oltóanyaggyár Zrt.-t, amelynek a kormány meghatározó szerepet szán a magyarországi vakcinagyártásban.
Fehérjealegység-vakcina
Ezzel párhuzamosan a Pécsi Tudományegyetem virológiai laborjában is zajlik a kutatás: februárban kezdődtek az állatkísérletek. A pécsi tudósok a bécsi Cebina nevű biotechnológiai céggel közösen fejlesztenek. A pécsi oltóanyagjelölt egy új generációs készítmény, úgynevezett fehérjealegység-vakcina lesz, ha eljut a gyártásig. Lényege, hogy a laborban a koronavírus-fehérjéket gyártják le, ezeket megtisztítják, majd beviszik a vakcinával a szervezetbe. A fehérjék hivatottak kiváltani az immunreakciót. Ha az állatokon végzett vizsgálatok eredményei ígéretesek lesznek, akkor a humán fázisokat már egy hazai vagy nemzetközi gyógyszergyártó cég folytathatja le.
Orrcsepp
Magyar kutatók segítségével indult meg egy új gyógyszer fejlesztése már ismert alapanyag segítségével. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának részvételével zajló nemzetközi projekt keretében a német Ursapharm Arzneimittel és az osztrák Cebina klinikai kutatás során vizsgálja az antihisztaminként ismert azelesztin-hidrokloridot. A klinikai tanulmány célja a vegyület SARS-CoV-2-fertőzés elleni lehetséges hatásának igazolása a betegek szervezetében. A laboratóriumi vizsgálatokat a dr. Jakab Ferenc professzor által vezetett Nemzeti Virológiai Laboratóriumban végezték. Ezek eredménye, hogy a hazai patikákban is kapható, allergia elleni orrspray egyik összetevője, az azelasztin-hidroklorid erős vírusellenes hatása miatt potenciális gyógyszer a Covid ellen.
A közelmúltban megkezdődött a klinikai vizsgálat Németországban annak igazolására, hogy az azelasztint tartalmazó orrspray képes visszaszorítani az orrnyálkahártyán a vírus megtapadását és szaporodását a fertőzés korai szakaszában, megakadályozva ezzel a betegség kialakulását, illetve súlyosbodását.
Hazai gyártás
Ősz óta gőzerővel állítják elő itthon az egyik leghatékonyabb antivirális gyógyszert. A Richter öt hónap alatt sikeresen szintetizálta a súlyos stádiumban lévő betegek kezelésére alkalmas remdesivir hatóanyagát, és le is gyártotta. A vállalat egy másik Covid-elleni antivirális szer hazai fejlesztésében is részt vett: a favipiravir hatóanyag-tartalmú Avigan nevű gyógyszerrel először a Szegedi Tudományegyetem klinikáján kezelhetik a koronavírusos betegeket.
Mesterséges fehérje
Egy új magyar fejlesztés nemcsak a betegség súlyosbodását, hanem magát a fertőzést is meggátolhatja. Az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem, az ImmunoGenes Kft. és a Richter Gedeon Nyrt. közös kutatócsoportja az ACE2 és a kiürülés lassításáért felelős fehérje (Fc) „összeragasztásából” állítja elő a mesterséges fúziós fehérjét. Fertőzés esetén ugyanis a Covid–19 fehérjetüskéi hozzákapcsolódnak az emberi szervezet sejtjeihez, ezen belül az ACE2 receptorokhoz, és gyulladást okoznak. A fejlesztőcsapat az ACE2-Fc fúziós fehérje előállítása során emberi fehérjét használ, amit az immunrendszer nem idegen anyagként azonosít, így nem támad meg. Az ACE2-Fc várhatóan semlegesíti a vírust, az általa beindított immunválasz elpusztítja a fertőzött sejteket is, és két-három hónapos védettséget ad. A fejlesztés alatt álló készítmény piaci bevezetése legkorábban 2022-re várható, jelenleg a preklinikai vizsgálatok folynak.
Jelez a szennyvíz
A vírus kimutatása a kommunális szennyvízből immár bevált módszerré vált a fertőzés megjelenésének, illetve terjedésének monitorozására. Előnye, hogy a fertőzés terjedése, illetve mértéke a hagyományos tesztekénél jóval nagyobb mintán vizsgálható. A szennyvízből a mutáns vírusok is kimutathatók. Eddig a brit koronavírus-variáns jelenlétét igazolták ilyen módon. A hazai fejlesztők a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Mol voltak.
Egylépéses teszt
Az új, egylépéses koronavírus-teszt fejlesztője az Omixon Biocomputing Kft., egy magyar tulajdonban lévő molekuláris diagnosztikai cég. Az új eljárás tesztelésében a Semmelweis Egyetem is részt vett. A klasszikus PCR-teszt a mintából kivont vírus RNS-ét mutatja ki, ami költséges és időigényes. Ezért nagy jelentőségű a közvetlenül a levett mintából elvégezhető vizsgálat. Az Omixon az új megoldást egy kaliforniai vállalattal közösen fejlesztette ki. Az új teszttel két óra alatt kimutatható a fertőzés, ugyanez a klasszikus teszteknél nyolcat vesz igénybe.
Lélegeztetés kíméletesen
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakemberei és kutatói gyártották le a kétféle prototípust, egy PLC- és egy mikrokontroller-alapú, egyedi fejlesztésű elektronikával felszerelt lélegeztetőgépet, a gyártás feltételeit a BM Heros Zrt. teremtette meg kőbányai üzemében. A gépek invazív és noninvazív lélegeztetésre is alkalmasak, a hagyományosnál jóval kíméletesebb módon.
…hordozható módon
Jól vizsgázott, a betegek kezelésében is sikeresnek bizonyult az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával megvalósult magyar fejlesztésű lélegeztetőgép. A Femtonics Kft. és a Semmelweis Egyetem kifejezetten az új koronavírus okozta légzési elégtelenség kezelésében hatékony, nagy teljesítményű vírusszűrővel ellátott lélegeztetőgépet fejlesztett ki. A számtalan újítást tartalmazó eszköz klinikai vizsgálati tervét komplex szempontrendszer szerint dolgozták ki, a vizsgálat négy egymásra épülő szakaszból állt. Az elsőben a lélegeztetőgép műszaki paramétereit ellenőrizték, a másodikban a különböző riasztási eseményeket, a harmadikban a berendezés kezelhetőségét (megnézték, hogy egy rövid, ötperces oktatás után megbízhatóan kezelhető-e). Az utolsó szakaszban a betegellátásba is bevonták a műszert, amelyről így kiderült, hogy végig a beállított paramétereknek megfelelően, megbízhatóan, pontosan, könnyen kezelhetően és stabilan teljesített. Azt előzetes eredmények alapján megkezdődhetett a magyar lélegeztetőgép sorozatgyártása.
…tömegesen
Különleges berendezés megvalósításának ötlete született meg az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában, illetve Neumann János Informatikai Karán. A kutatók egy olyan tömeglélegeztető gépet fejlesztettek ki, ami egyszerre akár 5, 10, 50, esetleg még több koronavírusos beteg ellátására is alkalmas lehet, akár tábori körülmények közt is.
Nyálteszt
A Semmelweis Egyetem Orálbiológiai Tanszéke tömegesen alkalmazható, olcsó, gyors vírusteszten dolgozik. A PCR-tesztekhez az orrból és a garatból vesznek mintát. A nyálteszt jóval egyszerűbb, és tömeges mintavételre is alkalmas lehet.
Hatékony szűrő
A KC Struktur újrafelhasználható maszkja a cég állítása szerint a por és pollen szűrésére való maszkokkal ellentétben vírusok és baktériumok szűrésére is alkalmas, klinikailag tesztelt vírusszűrővel rendelkezik. A klinikai tesztek során a koronavírusnál is kisebb vírusokkal tesztelt filter 99,9 százalékos eredményt ért el.
Önfertőtlenítő védőréteg
A győri Graboplast saját szabadalma alapján gyártja az elsősorban egészségügyi intézmények számára kifejlesztett padlóburkolatát, amely már a világ számos országában, Kínától az Egyesült Államokig bizonyított. Felületét olyan réteggel vonták be, ami nyolc óra alatt elpusztítja a vírusokat, baktériumokat, még a rezisztens szuperbaktériumokat is. Mindezt vegyszerek nélkül. A termékcsalád kettős védelmi vonallal van ellátva: az első az ezüstion, amely hosszú ideje ismert, a második egy olyan, fényre aktiválódó védőréteg, ami elpusztítja a vele érintkezésbe kerülő mikroorganizmusokat, így a kórokozók nem fertőznek tovább. Mivel az önfertőtlenítő réteg nem tartalmaz antibiotikumot sem, a kórokozók nem válhatnak rezisztenssé vele szemben. A Graboplast a padlóburkolat után nemrég piacra dobta önfertőtlenítő falburkolatát, ami ugyancsak vegyszer nélkül képes lebontani a vírusokat és baktériumokat.
A termék hatékonyságát független intézetekben, ISO 27447-es szabvány szerint, kifejezetten nehezen elpusztítható baktériumokon lefolytatott vizsgálatok bizonyítják. Az eredmények igazolták, hogy a mikroorganizmusok több mint 99 százaléka néhány órán belül elpusztult. A győri Petz Aladár Megyei Oktatókórházban valós környezetben folytattak le összehasonlító teszteket, amely ugyanezt az eredményt hozták: a vírusok és baktériumok néhány órán belül vízre és szén-dioxidra bomlottak.