Mindig is voltak forró nyarak, extra hideg telek, de a mértékük más volt. A XIX–XX. század kánikulái idején a hőmérséklet 30–32 Celsius-fokig emelkedett, akkor is július második felében és augusztus elején. A népi hagyományban az időjárási jóslásokra nyugodtan lehetett hagyatkozni, mert kis eltéréssel évente bejöttek. Szent István-nap után például menetrend szerint ősziesre váltott az idő, a gólyák elmentek, a fecskék gyülekeztek, a kánikulában viselt ruhákat nyugodtan el lehetett tenni jövő nyárra.

Az idén olyan forróság és szárazság volt augusztus végén, hogy az emberek – főleg az idősek és a betegek – csak szédelegetek az utcán, de a lakások is úgy átmelegedtek a hetekig tartó forróságban, hogy enyhülést ott sem kaphattak.

Az egészségügyben is alkalmazkodni kell a már több éve-évtizede betegségeket okozó parányi élőlények – vírusok, baktériumok, gombák – faj és egyedszámának, az őket hurcoló – átadó állatoknak megváltozásával, elterjedésével. Az utóbbi hónapokban riadalmat okozott – nem is ok nélkül – a nyugat-nílusi vírus elterjedése. Állatról emberre terjedő, úgynevezett zoonotikus betegség. Terjesztésében vírusgazdák a madarak, költöző fajaik nagy területet bejárnak évente. Az emberre szúnyogcsípés által kerülnek a korokozók, a madarak közvetítésével. A Culex nemzetségbe tartozó szúnyog adja át csípésével a fertőzést okozó vírust, így a betegség szezonalitása megegyezik a szúnyogok életciklusával. Az utóbbi pedig nagyban függ az éghajlat változásától.

A nyugat-nílusi vírust először 1937-ben, Ugandában mutatták ki és 1950-ben, Egyiptomban okozott nagyobb járványt, innen ered a neve. Napjainkra már nagy területen elterjedt. Európa déli részein, a Közép-Keleten, Indiában és az Egyesült Államokban. Közép-Európában sem ismeretlen, például Szerbiában az idén legalább öt idősebb ember halálát jelentették be a fertőző, és trópusi betegségekre szakosodott belgrádi klinikán. Horvátország sem maradt ki: zágrábi laboratórium jelentette be, hogy az eszéki kórházban ápolnak olyan betegeket, akiknek enyhe vírusos agyhártyagyulladását a nyugatnílusi vírus okozta. Romániában már az ezredforduló előtt is okozott járványt az említett vírus.

Elsőként Bukarest környékén terjedt és 1996. szeptember 23-ával bezárólag 450 vírusos agyhártyagyulladást jelentettek akkor be, közülük 39 idősebb ember meghalt. Az idén is több vírusfertőzöttet jelentettek Romániából, két halottal. Szeptember elején Törökország is jelentkezett, az érintettek közül, hárman elhunytak kettőt eddig kórházban ápolnak. Az Egyesült Államokban az idén nyáron már több mint 40 halálos áldozatot követelt a kór. Az év eme korai szakaszában még sohasem jelentkezett ez a járvány, de gondoljunk a 40-41 Celsius-fokos, kitartó hőségre 2012-ben.

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint Magyarországon a betegség rendszeresen előfordul, évente általában 4-5 megbetegedést igazolnak, főként az Alföld területéről. Az idén eddig két esetet igazoltak, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében. Nálunk a betegség szezonja augusztustól októberig tart. Eddig a legtöbben hazánkban 2008-ban és 2010-ben betegedtek meg, 19-en illetve 20-an. Haláleset még nem fordult elő.

Embernél a fertőzés az esetek 80-85 százalékban tünetmentesen zajlik le, 15-20 százalékban enyhe tünetekkel (hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom, arcpirulás, kötőhártya-gyulladás, bőrkiütés, nyirokcsomó-duzzanatok) jelentkeznek. Nehezen különíthető el más vírusfertőzésektől. A fertőzöttek legfeljebb egy százalékánál a betegség második szakaszában a vírus megtámadja az idegrendszert is, agyhártya- és agyvelőgyulladás alakulhat ki.

Mint általában vírusos betegség esetén, tüneti kezelést tudnak alkalmazni, megelőző gyógyítást a nyugat-nílusi kórokozó ellen sem ismernek. A fertőzés emberről emberre nem terjed, viszont a szúnyogokat irtani kell, szúnyogirtó, illetve szúnyogriasztó szerekkel. Ahogy a nyári forróság húzódik északabbra, úgy követik a fertőzött szúnyogok is. Svájcban már azonosítottak olyan szúnyogfajtát, amelyik terjesztheti a kórt. Ahogy az éghajlat melegszik, a trópusi vírusok egyre otthonosabban érzik magukat Európában is. Időről időre új kórokozók is fölbukkannak, mint például 1997-ben, a Malajziában diagnosztizált Nipah-vírus. Sertéseket fertőzött, étkezés útján került az emberekbe. A járvány tetőfokán hárman is meghaltak naponta.

Nem hiába sorolták a legveszedelmesebb kórokozók közé, mint a Marburg-, az Ebola- és a Lassa-vírus. A Nipah-vírus is agyvelőgyulladást okoz. Különlegessége, hogy néha a gyógyulásnak hitt szakasz után újra jelentkezhet. Nyugat-nílusi vírusjárvány nincs Magyarországon, de szórványos megbetegedések előfordultak. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a vírus 1999-es megjelenése óta az előrejelzések szerint csúcsot dönt a parányi ellenség: legalább háromszáz halálesetet prognosztizáltak a gyors terjedés következtében.

Hankó Ildikó