Újabb parányi élőlény leselkedik ránk, de olyan „fiatal”, hogy szinte semmit sem tud róluk az orvostudomány. Ez az új kórokozó Ázsiából indult útnak és rövid idő alatt eljutott Európába és Kanadába is. Az első hírek szerint a betegség influenzaszerű tünetekkel jelentkezik, majd tüdőgyulladás alakul ki, meglehetősen gyorsan. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint akut légúti szindróma (Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS) alakul ki az eleinte azonosítatlan kórokozó hatására. A kór eddigi ismereteink szerint egy kínai tartományban (Guangdong) ütötte föl a fejét. Egy amerikai férfi repülővel utazott Hanoiba (Vietnam), miután Sanghajban és Hongkongban járt, és a gépen lett rosszul. Kórházba szállították, ahol rövid idő alatt húsz orvost és ápolót fertőzött meg. Február közepén a kínai hatóságok 305 tüdőgyulladásos esetet regisztráltak, közülük – a hivatalos jelentés szerint – öten meghaltak az említett tartományban.

Miután bebizonyosodott, hogy egy teljesen ismeretlen fertőzés következménye az atípusos tüdőgyulladás, a WHO nemzetközi riadót fújt: az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési Központja azt tanácsolta március közepén az amerikaiaknak, hogy lehetőleg ne utazzanak olyan országba, ahol már megjelent a gyorsan terjedő, új típusú tüdőgyulladás. A WHO egyik szakembere azt nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak, hogy a betegség lefolyása sem ismert; van, akinek sikerül stabilizálni az állapotát, de vannak olyan betegek is, akik csak gépi segítséggel tudnak lélegezni. Március második hetében világszerte 150 esetet regisztráltak; Kanadában, Kínában, Thaiföldön és Vietnamban.

Egyes országokban a repülőtereken szigorú ellenőrzést vezettek be. Olaszországban a fertőző betegségekre szakosodott kórházakban megerősített ügyeletet tartanak, Ausztriában az Ázsiából, főleg a Szingapúrból érkező repülők utasait még a gép elhagyása előtt egy orvos fölvilágosítja a kórról, szemügyre veszi, esetleg kikérdezi az utasokat. A repülőtéri orvos végső esetben be is utalhatja kórházba a gyanús eseteket. Az osztrák mentőszolgálat külön telefonvonalat hozott létre azok számára, akik Ázsiából érkeznek. Svájcban elrendelték, hogy az Ázsiából érkező utasokat meg kell vizsgálni és hatósági orvost rendeltek ki a Zürich/Kloten repülőtérre. Hazánkban a WHO közleménye után a repülőtéren működő orvosi és tisztiorvosi szolgálat külön figyelmet szentel a külföldről érkezőknek. Minden tüdőgyulladás-gyanús, lázas utast még a helyszínen megvizsgálnak, hogy elkerüljék a kórokozó behurcolását.

Közben a kór terjedt, március harmadik hetében már 300-500 megbetegedést diagnosztizáltak, közülük kilencen meghaltak; március végére az áldozatok száma 22-re emelkedett. A betegek száma várhatóan még nőni fog, ugyanis például Hongkongban megduplázódott a betegek száma, és ez idő tájt elérte a nyolcvanat. A betegség elsősorban egészségügyi dolgozókat érintett, tehát föltehető, hogy a kórokozó levegőben, cseppfertőzéssel, szoros emberi érintkezéssel terjed.

Közben gőzerővel folyt a kórokozó azonosítása japán és amerikai laboratóriumokban. A kutatók nem találtak összefüggést a Hongkongban nemrégiben kitört madárinfluenza és a SARS között. Az Egyesült Államok szakemberei azt a lehetőséget sem vetették el, hogy a járvány kitöréséért bioterroristák a felelősek, bár a hongkongi hatóságok ezt nem tartják valószínűnek. A moszkvai Ivanovszkij Víruskutató Intézet kutatói úgy vélik, hogy egy eddig nem diagnosztizált influenzatörzs lehet a kórokozó. Tény, hogy a SARS terjedése globális egészségügyi fenyegetést jelent, bár attól nem kell tartani, hogy megismétlődjön az első világháború utáni spanyolnáthajárvány, amely ugyancsak egyfajta influenza volt és 20 millió áldozatot követelt. A szakértők azért gyanakodnak influenzavírus-törzsre, mivel annak őshazája éppen Délkelet-Ázsia.

Nem írtunk még arról, hogy milyen tünetei vannak az atípusos tüdőgyulladásnak. Influenzaszerű, végtagfájdalommal, magas lázzal, köhögéssel, légzési nehézségekkel kezdődik, majd a beteg állapota gyorsan romlik, és hamarosan kifejlődik a tüdőgyulladás. A fertőzés gyanúja akkor áll fenn, ha a tünetek egyidejűleg jelentkeznek, és a beteg ráadásul valahol Ázsiában járt.

A WHO szervezésében jelenleg tizenegy laboratórium dolgozik világszerte a kórokozó azonosításán. Eddig már gyakorlatilag minden ismert, légúti fertőzést okozó baktérium, gomba vagy vírus lehetséges szerepét megvizsgálták. Március 19-én hongkongi kutatók bejelentették, hogy sikerült azonosítaniuk azt a vírust, amelyik szerintük a SARS-ot okozza. Véleményük szerint a vírus az úgynevezett paramyxoviridae család tagja. E csoport tagjai a nyálkahártyához, illetve mucinosus (nyálkás) anyagokhoz mutatnak affinitást. Régebben az ilyen vírusokat myxovírusok néven egy csoportba sorolták, majd ezt osztották két alcsoportra, az orthomyxovírusokra és a paramyxovírusokra. Az előbbiekhez tartoznak az influenza A, B, C stb., az utóbbiak közé a parainfluenza négy típusa, a mumps, a kanyaró, az RS- (respiratory syncytial) vírus, valamint a New-Castle betegség vírusa. A parainfluenzát eddig az influenzához hasonló, jó prognozisú betegségként írták le, bár kisgyermekeken gyakran okoz kruppot és bronchopneumóniát, felnőtteken és újszülötteken véres-gennyes tüdőgyulladást, főleg, ha a felnőtt páciens idült légúti betegségben szenved. Lehet, hogy ennek a víruscsaládnak egy agresszívebb mutánsa kezdte meg „pályafutását”. Amerikai kutatók másfajta mikrobát tesznek felelőssé az atípusos tüdogyulladásért.