Az USA és szövetségesei, Kanada, valamint Nagy-Britannia titkos atomfegyver-fejlesztési programjához a Manhattan-terv megvalósításához több magyar tudós – köztük az akkor már emigrációban élő Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő és Neumann János – kutatásai is hozzájárultak, akik főként a magfizika terén végzett úttörő munkájuk révén meghatározó szerepet játszottak az atombomba megszületésében.

Hirdetés

Szilárd Leó – akit a bombaépítés részleteibe, a Manhattan-tervbe végül be sem vontak – az elsők között jött rá arra, hogy az urántömegben létrehozott maghasadásos láncreakció mesterséges úton hatalmas energiát szabadít fel, amelyet békés és háborús célokra egyaránt fel lehet használni. A másik híres magyar, Wigner Jenő az atomreaktorok (akkori nevén atommáglya) kifejlesztésében működött együtt a fizikai Nobel-díjas Enrico Fermivel. Neumann János a visszaemlékezések szerint a Hirosimára ledobandó atombomba által keltett lökéshullámokat számolta ki. Ezekben a matematikai műveletekben Teller Ede is részt vehetett, de a kvartett negyedik tagja sokkal inkább arról híres, hogy ő adta az alapötletet az atombombánál is pusztítóbb hidrogénbomba 1952-re tehető kifejlesztéséhez.

1942-ben voltaképpen az Albert Einstein támogatását élvező Szilárd Leó kezdeményezésére döntött úgy Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, hogy elindítja a Manhattan-tervet. A kezdetben a névadó városból irányított projekt tudományos vezetője Robert Oppenheimer lett, aki mások mellett magyar tudósokat választott a terv megvalósítására.

Az elméleti és gyakorlati munka valódi helyszínét az új-mexikói sivatagban, Los Alamosban jelölték ki, ahol a Little Boy, illetve a Fat Man nevű bombákat kifejlesztették. Az atomfegyverek éles bevetését már Roosevelt utódja, Harry S.Truman amerikai elnök rendelte el, egyrészt, hogy véget vessen a háborúnak, másrészt, annak érdekében, hogy az USA, mint szuperhatalom erejét demonstrálja.

Hirosimára 1945. augusztus 6-án dobták le a Manhattan-terv során kifejlesztett Little Boy névre keresztelt atombombát, amellyel az emberiség egy új korszaka kezdődött el.

A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. A 350 ezer lakosú városban élő áldozatok számának nagyságrendjét jelzi, hogy a helyi emlékművön több mint 61 ezer elhunyt neve szerepel, miközben további 70 ezer személy sebesült meg súlyosan és szenvedett el sugárfertőzés okozta egészségkárosodást. Az áldozatok száma azonban ennél lényegesebb magasabb lehet…

Az első atombombát augusztus 9-én egy második, Fat Man névre keresztelt pusztító fegyver követte, amelyet Nagaszaki városára dobtak le, aminek következtében szintén több tízezren veszítették életüket. Hat nappal később, augusztus 15-én Hirohito japán császár rádióbeszédben jelentette be a feltétel nélküli kapitulációt.

A II. világháborút követően az amerikai példán felbuzdulva a világ számos pontján kezdtek nukleáris fegyverek fejlesztésébe a tudósok. A fokozódó nukleáris veszély okán az ENSZ Közgyűlése 1996-ban fogadta el az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról szóló Átfogó Atomcsend Szerződést, amelyet Magyarország az első között írt alá.

Bár a megállapodás megkötését követően drasztikusan lecsökkent a nukleáris kísérleti robbantások száma, a szerződés mind a mai napig nem léphetett hatályba, mert a függelékben felsorolt atomerőművekkel vagy kísérleti létesítményekkel rendelkező országok közül nem mindegyik írta alá és ratifikálta a dokumentumot.

Ugyan Hirosimát és Nagaszakit követően nem vetettek be háborúban újabb atombombát, de a Föld néhány országában továbbra is intenzíven folynak atomkísérletek. Atombombával jelenleg az USA mellett Oroszország, az Egyesület Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea is rendelkezik.

Nemrég éppen izraeli és amerikai bombázók mértek saját bevallásuk szerint jelentős csapást iráni urándúsító létesítményekre. Az Iráni Atomenergia-szervezet azonban rögvest tudatta a világgal, hogy néhány héten belül ismét képesek lesznek folytatni az atombomba előállításához szükséges veszélyes kísérleteket…

Kapcsolódó cikkünk