Beköszöntött a földrengések és tűzhányók kora?
Vulcanus akcióban
Idén februárban Santorini térségében rengett a föld, március elején Nápoly, majd a romániai Vrancea térségében észleltek földlökéseket. Az Európában egyre-másra kipattanó földmozgások kapcsán többek közt annak jártunk utána, összefügghetnek-e a jelenségek, mi állhat a hátterükben, és vajon milyen pontossággal jósolható meg, hogy a közeljövőben bekövetkezik egy pusztító erejű vulkánkitörés vagy földrengés?
A híreket olvasva úgy tűnhet, a világ egy része puskaporos hordón ül. Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus, egyetemi tanár, az ELTE-TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének munkatársa azonban leszögezi, a földmozgások bolygónk életének megszokott kísérőjelenségei: földrengések folyamatosan zajlanak – csak tavaly 327 földmozgást észleltek a Kárpát-medencében –, ám a többség nem éri el az ingerküszöbünket. A kutató szerint különösen a 2023-as pusztító törökországi rengés következtében vált újabban fogékonnyá a közvélemény a téma iránt. És bár súlyosabb károkról sem az idei görög, sem a délolasz földmozgás kapcsán nem érkeztek hírek, sűrűn lakott és az európaiak által kedvelt nyaralóhelyekről lévén szó a média is jóval érzékenyebben reagált a történésekre. Persze átélni egy jelentősebb földmozgást akkor is félelmetes, ha összességében nem okoz rendkívüli károkat.
Sárkányok a mélyben
A mediterrán térség földrengések szempontjából aktív területnek számít. A görög szigetvilágban, valamint a Nápoly környékén észlelt földmozgásokkal kapcsolatban azonban Harangi Szabolcs leszögezi, a térség e két gócpontján kipattant rengések nem függenek össze.
– Dél-Olaszországgal kapcsolatban a Vezúvot szokás veszélyként emlegetni, ám a nápolyi térségében létezik egy jóval veszedelmesebb kalderavulkán, a Campi Flegrei – magyarul a név annyit tesz: lángoló mező. A kaldera hatalmas, robbanásos kitörésekkel születik: a beszakadó földfelszín óriási mélyedést hoz létre, így képződött a Campi Flegrei ma is látható formája körülbelül 15 ezer évvel ezelőtt a mai Pozzuoli-öbölben, Nápolytól és a Vezúvtól északnyugatra. Legutóbb 1538-ban produkált kitörést.
A Campi Flegrei napjainkban is mutat életjelenségeket, ezeket a tíz kilométer mélységben lévő magmatározóban zajló folyamatok okozzák. Egyelőre nincs jele annak, hogy magma törne a felszín felé, de mozgások jelenleg is észlelhetők: gázok szabadulnak ki a magmatározóból, a földfelszín mérhető emelkedését okozva – fejtegeti a kutató. 2005 óta több mint egy métert emelkedett a földfelszín, ami időnként erőteljesebben érezhető, legutóbb 4,6 magnitúdójú földrengéssel jár. A Campi Flegrei aktív vulkáni rendszerén közel félmillióan laknak, így a térséget fokozottan figyelik és ha szükséges, a lakosokat evakuálják. Ahogyan ez az 1983–1984-es krízishelyzetben is történt, amikor két év alatt drámai módon másfél métert emelkedett a földfelszín, akkor 30-40 ezer embert kellett kitelepíteni, ám a vulkán végül nem tört ki. Harangi Szabolcs fontosnak tartja hangsúlyozni, a Campi Flegrei kapcsán az interneten tévesen terjedt el a szupervulkán elnevezés; ez létező kategória ugyan, csak nem ebben az esetben.
– A vulkanológiában szupervulkán a kitörés legmagasabb fokát, a nyolcas indexet jelzi, amelynek során a tűzhányó több mint ezer köbkilométernyi vulkáni anyagot okádhat a felszínre. Csak hogy el tudjuk képzelni: egy ilyen kitörés tíz méter vastag vulkáni anyaggal borítaná be hazánk egész területét. Ilyet a Campi Flegrei nem produkált, tehát nem lehet szupervulkánnak nevezni. Kisebb kitörései azonban lehetnek a jövőben – mondja a kutató, hozzátéve, Santorini esetében egészen más a helyzet. A február elejétől mérhető intenzív földrengésraj – az eddigi legerőteljesebb 5,3-es magnitúdójú volt – jelenleg is megfigyelhető a görög sziget térségében, ám összességében úgy tűnik, a földmozgás lecsengő fázisba került. Egyelőre nem tudni teljes bizonyossággal, hogy mi okozza a szigetcsoporttól északkeletre, az Égei-tenger mélyén kipattanó földlökéseket: lehetséges, hogy valahol a földkéreg mélyebb részein magma nyomult felfelé, és nem jutott feljebb, de előfordulhat, hogy széthúzó feszültség éri a kérget, és ennek következtében történnek a mozgások. A szakember úgy véli, az aktivitás csökkenése megnyugtató lehet a turizmusból élő görögök számára: így van rá esély, hogy a nyári szezonra visszatérjen az élet Santorinira.
Gigászok harca
A tűzhányók aktivizálódása mérhető, a műszeres adatgyűjtés, a folyamatos monitoring alapján nagy valószínűséggel megjósolható, mikor kerülhet sor a kitörésre. Ám az előrejelzés sosem jelent teljes bizonyosságot. Harangi Szabolcs hangsúlyozza, a vulkanológiában az előrejelzés nem olyan, mint a meteorológiában a zivatarok prognózisa, amikor előre fel lehet készülni. A vulkánok működése kapcsán a kutatók csak valószínűsíthetik a bekövetkező eseményeket, ám százszázalékos bizonyosságú előrejelzést lehetetlen adni.
– A vulkánkitörés előjele lehet a magma felnyomulása a földfelszín felé, ahogyan ez jelenleg is történik például az izlandi Reykjanes-félszigeten lévő vulkáni terület esetében, ám magát a kitörés bekövetkeztét még most sem lehet tökéletes pontossággal megjósolni. Persze vannak kiszámíthatóan viselkedő vulkánok, mint például a hawaii Kilauea, amely most is sorozatos, néhány napos pihenőkkel látványos lávaszökőkutakat produkál: ilyen tűzhányó esetén jobban meg lehet határozni, mikor lesz a következő kitörése – teszi hozzá a vulkanológus.
A vulkánkitörésekhez nem köthető földrengések előrejelzése pedig még bizonytalanabb terület. A kutatók pontosan ismerik és figyelik a szeizmikus aktivitásnak erősen kitett térségeket, ilyen például Chile és Kanada partvidéke vagy Japán. Utóbbi kapcsán elképesztő adat látott napvilágot: az elkövetkezendő harminc évben 80-90 százalékos esélye lehet, hogy kipattan a térségben egy 8-as, 9-es magnitúdójú földmozgás.
– A jelenséget a mélységben dolgozó irtózatos erők okozzák: szilárd kőzetrétegek nyomulnak egymásnak, és ahogyan nő a feszültség, a kőzetek egy töréssík mentén hirtelen akár több métert is elmozdulhatnak egymás mellett. Ha mindez függőlegesen történik a tenger alatt, az gigantikus szökőárat is előidézhet – magyarázza Harangi Szabolcs, hozzátéve, hogy a földrengések kapcsán időbeli mintázatukat is figyelik a szakemberek, ebből pedig valószínűsíthető – ahogyan a japán prognózis is mutatja –, mire lehet számítani a jövőben.
Európa puskaporos hordói
Európában akár vulkáni, akár más, a földkéregben zajló tevékenység okán kitett terület a már emlegetett mediterrán térség, azaz Olaszország, Görögország, Portugália, valamint közvetlen szomszédunk, Románia.
– Nemrég Romániával kapcsolatban vetődött fel a szeizmikus veszély, mégpedig a Vrancea-térségben, amelyet legutóbb 1977-ben rázott meg hatalmas erejű rengés. A korábbi események mintázata alapján valószínűnek tartják a szakemberek, hogy a következő évtizedekben nő az esélye egy újabb súlyos földrengésnek Románia területén.
A Kárpátkanyar e szempontból veszélyeztetett terület, és azért is különleges, mert nem a földkéregben mozdulnak el a kőzetek, hanem száz kilométernél nagyobb mélységben, ami már a földköpeny. És miután mindez rendkívül mélyen zajlik, jóval nagyobb területen hat, tehát messzebb is lehet érezni. Minden földmozgás más, és a hozzá kapcsolódó veszélyek is ennek függvényében változnak: ha sekély, 2-3 kilométeres mélységben pattan ki földmozgás, akkor az epicentrumban várható rombolás, mint a már említett Campi Flegrei esetében. A Vrancea szeizmikus térségben az említett rendkívüli mélység okán hetes vagy annál nagyobb magnitúdójú rengés már a több mint száz kilométerre fekvő Bukarestet is érintené. Ebben az esetben az erőteljesebb hatáshoz még egy speciális adottság is hozzájárul, a sekélyen fekvő kőzet jellege. Bukarest síkságra épült, amelynek kőzetanyaga folyóvízi üledék. Ez jelentős mértékben felerősítheti a rengéshullámokat, jobban mozgásba hozva a felszínt – világítja meg az összefüggéseket a kutató. Hozzáfűzve végezetül: a veszélyeztetett területeken az ember csupán annyit tehet, hogy földrengésbiztos épületeket épít, és felkészíti a lakosságot egy lehetséges természeti csapásra.
