Fotó: ShutterStock/daily_creativity
Hirdetés
  • A Karol nevet apja azért adta neki, mert nagy tisztelője volt IV. Károly magyar királynak.
  • Pio atya, akihez személyesen is elzarándokolt, megjósolta neki, hogy egy napon övé lesz a legmagasabb tisztség az egyházban.
  • 1978-ban választották pápává, ezzel ő lett az első lengyel és az első nem olasz származású pápa V. Adorján (1522-1523) óta.
  • Pápai nevét elődje, I. János Pál pápa tiszteletére választotta, aki mindössze 33 napig volt hivatalban, mielőtt váratlanul és tisztázatlan körülmények között elhunyt. Ő XXIII. János és VI. Pál nevét kombinálta, ezzel tisztelegve mindkettejük előtt.
  • Fiatalon színésznek készült, sőt, hazája, Lengyelország náci katonai megszállása alatt egy illegális színtársulatban is játszott.
  • A II. világháború alatt egy kőfejtőben, majd egy vegyi üzemben dolgozott, hogy elkerülje a német kényszermunkatábort.
  • 1981. május 13-án a Szent Péter téren egy kurd férfi merényletet kísérelt meg II. János Pál pápa ellen. Négy lövést kapott, de túlélte. A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Bár az elkövetőt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, János Pál kérésére megkegyelmeztek neki.
  • Pápasága alatt több mint 100 országba látogatott el, ezzel ő lett a legtöbbet utazó pápa a történelemben.
  • Az ő kezdeményezésére született meg a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó, ami azóta is a világ egyik legnagyobb vallási eseménye.
  • Ő volt az első pápa, aki zsidó templomban is imádkozott. A történelmi eseménnyel jelentősen előmozdította a vallások közötti megbékélést.
  • Hivatali ideje alatt kétszer járt Magyarországon. 1991-ben és 1996-ban is hazánkba látogatott.
  • A magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát és Hedviget, Nagy Lajos leányát, boldoggá pedig IV. Károlyt.
  • A 264. pápáként 27 éven át (1978-2005) vezette a katolikus egyházat. Ezzel ő a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után.
  • Halála után gyorsan szentté avatták XVI. Benedek pápa és Ferenc pápa döntése alapján.
  • Első magyarországi, egész alakos köztéri emlékművét 2008. március 29-én avatták fel Budapesten, a XVII. kerületi Rákoshegyen, de több helyen már életében szobrot emeltek neki.
Korábban írtuk