A műsorban ezúttal Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Kulifai Máté, a Hetek lapszerkesztője és Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője, ügyvéd volt Lánczi Tamás vendége.

Hirdetés

Kiürült a brüsszeli kassza, az a kassza, amelyből Ukrajnát támogatják. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 50 milliárd eurót kér, ennyi lenne a következő segélycsomag – vezette fel a beszélgetést a műsor házigazdája, aki emlékeztetett arra, hogy a különböző támogatásokat összevetve „másfél év alatt nagyjából 190 milliárdot költöttünk Ukrajnára”.

„Mennyire reális, hogy újabb 50 milliárdot át fog utalni az unió?” – vetette fel a kérdést vendégeinek Lánczi Tamás.

Kulifai Máté erre reagálva azt mondta, hogy teljesen a valóságtól elrugaszkodott módon gondolkodik ezzel kapcsolatban a brüsszeli döntéshozatal. Kiszelly Zoltán szerint az unióban több mindentől is félnek, köztük attól, hogy visszatér az Egyesült Államok élére Donald Trump.

Lánczi Tamás az ukrajnai háború kapcsán megjegyezte: „én úgy látom, hogy valójában arról van szó, hogy az Egyesült Államok áttolná az unióra a háború költségeit”. Arra is rámutatott, hogy miközben 50 milliárdot adna újra az EU Ukrajnának, mindössze ötmilliárdot juttat fontos EU-s fejlesztésekre.

Kiszelly Zoltán azt mondta, „vita van arról, hogy Európa Kínának a hátsó udvara legyen vagy az USA-nak”. Hozzátette, a brüsszeli és a német elit is úgy döntött, hogy Európa az Egyesült Államok hátsó udvara lesz. A politológus több példát is említve arról beszélt, hogy a kaotikus állapotokból „egyértelműen profitál Amerika”.

Szikra Levente kifejtette, ő inkább „egyfajta önkéntes, kevésbé önkéntes alárendelődést” lát az európai politika részéről, és úgy véli, hogy a Biden-adminisztráció politikai szándékai mögé sorakozott fel a brüsszeli politika.

A Hirado.hu tudósítása szerint a műsorban azt is megvitatták, hogy miközben „felfoghatatlanul nagy összegeket áldoz” az Európai Unió Ukrajna támogatására, az olyan uniós tagállamok, mint Magyarország vagy Lengyelország, még mindig nem kapták meg a nekik járó uniós pénzeket.

„Nem lehet, hogy az a pénz, ami Magyarországnak járna, valójában már nincs meg?” – vetette fel ennek kapcsán Lánczi Tamás. Kulifai Máté ezt elképzelhetőnek tartva azt mondta: „nem is annyira transzparens, hogy pontosan hogy működnek a brüsszeli döntésmechanizmusok”.

Korábban írtuk