A balliberálisok késleltetik a változást

Nemcsak hogy megnyerte a júniusi európai parlamenti választásokat a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN), hanem kétszer annyi voksot kapott, mint az államfő liberális tömbje. Emmanuel Macron ezért előre hozott választásokat írt ki, aminek az első fordulójában hasonlóan jó, harminc százalék feletti eredménnyel szerepelt Marine Le Pen pártja. A két forduló közti héten azonban a balliberális mainstream ráfordult arra, ami Macron valódi célja volt: egységet kovácsolni és legyőzni Le Pent. Számítása bevált, de túlzás volna azt állítani, hogy az egységet ő hozta létre, meg kell küzdenie az új Nemzetgyűléssel, a jobboldal vezére pedig közben minden korábbinál jobb eredménnyel a háta mögött, ellenzékből építkezhet a 2027-es elnökválasztásra.

Emelkedik a dagály

A szélsőbaloldali Új Népfront (NFP) nyerte meg a francia nemzetgyűlési választások múlt hét végi második fordulóját. A szövetséget a Lázadó Franciaország (La France insoumise, Jean-Luc Mélenchon pártja), a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták alkotják. A második helyet szerezte meg Emmanuel Macron formációja, az Együtt (Ensemble), a harmadik pedig a Nemzeti Tömörülés. A Le Monde cikkének hétfő reggeli állása szerint az 577 fős Nemzetgyűlésben az NFP 182, az Együtt 168, az RN – beleszámítva a hozzá átálló republikánusokat – 143 mandátumhoz jutott. A Le Pennel szövetségre nem lépő republikánusok (LR) 46 széket szereztek, a többi helyen kisebb pártok osztoznak. A többséghez 289 mandátumra van szükség. A részvétel magas volt, a választásra jogosultak kétharmada ment el vasárnap szavazni.

Jean-Luc Mélenchon szerint a franciák megakadályozták „a legrosszabb forgatókönyvet”, azaz a jobboldal győzelmét. Marine Le Pen úgy fogalmazott, elvetették majdani sikerük magvait, győzelmüket nem akadályozták meg, csak elhalasztották.

„A dagály emelkedik. Ezúttal nem emelkedett elég magasra, de emelkedik tovább” – mondta a politikus, aki az RN frakcióvezetője, volt elnöke, valamint korábbi és 2027-es elnökjelöltje. Marine Le Pen emlékeztetett arra is, hogy megduplázták a képviselőik számát, amit azért nehéz kudarcnak nevezni. Az RN elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella becstelen szövetségnek nevezte a baloldal és a liberális Macron-tábor koordinációját a két forduló közt. A baloldal 130, az Együtt 80, a republikánusoknak az RN-nel nem szövetkező része pedig három jelöltjét vonta vissza.

Sok a kérdőjel

Gabriel Attal miniszterelnök a választás másnapjának reggelén benyújtotta lemondását – ez szokás, nem váratlan lépés –, Emmanuel Macron pedig azt mondta, megvárja a parlament végleges összetételét, mielőtt felkéri az egyik politikai erőt a kormányalakításra. Olivier Faure, a győztes koalícióhoz tartozó szocialisták (PS) főtitkára szerint az NFP-nek egy héten belül meg kell egyeznie arról, kit jelöl miniszterelnöknek. Macron elméletben bárkit jelölhet miniszterelnöknek, de gyakorlatban olyasvalakit célszerű, akinek van többsége a Nemzetgyűlésben. Mivel abszolút többséggel egyetlen formáció sem rendelkezik, és az NFP már eleve kizárta, hogy Macronékkal szövetkezzen, ez nem lesz egyszerű. Egyébként az Együtt se kormányozna együtt sem velük, sem a jobboldallal. Kisebbségi kormány is alakulhat, ezt éppen a mostani elnök pártjának sikerült fenntartania, előbb Élisabeth Borne-nal, majd Gabriel Attallal az élen, ami úgy volt lehetséges, hogy az ellenzéki jobboldali és baloldali blokk sose fogott össze ellenük. A harmadik variáció egy pártfüggetlen technokrata kormány.

– A franciákat nagyon izgatja a megélhetés, a migráció, a biztonság, és ezek jellemzően olyan témák, amelyekkel választást lehet nyerni, 2002-ben, 2007-ben, 2012-ben is ez történt, Macron győzelme speciálisabb eset volt – nyilatkozta lapunknak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. Úgy látja: a Nemzeti Tömörülés kombinálni tudta ezeket az üzeneteket, és ennek köszönhető első fordulós sikere.

Ami a két forduló közti eseményeket illeti, felidézte, hogy az úgynevezett „köztársasági frontnak,” azaz az RN-nel szembeni összefogásnak hagyománya van, és nagyon úgy tűnik, hogy bár tovább gyengült 2022 óta, arra képes volt, hogy leszorítsa az RN mandátumszámát bőven 200 alá.

– A baloldal kiszámítható értékrenddel és szoftverrel ment ebben, érdemesebb az elemzésre, hogy Macronék hezitáltak, mert jó ideje építették a radikális baloldallal (a Lázadó Franciaországgal) szembeni érveiket – mondta a szakértő. – Végül azonban egészen jól jöttek ki a dologból, nem a teljes összeomlás érte utol őket, csak egy erős gyengülés.

Soós Eszter Petronella szerint a következő években nagyon nehéz lesz kormányozni az országot. Mint mondta, a választás éjszakáján még nem volt világos, hogy politikai vagy technokrata kormány jön-e.

– Az elsőhöz nagyon nehéznek ígérkező koalíciós tárgyalás kell, a másik növeli a kormány megbuktatásának a nemzetgyűlési kockázatát – jegyezte meg. – Instabilabb francia belpolitika következik, a politika centruma a korábbinál is jobban a parlament felé billen; Macron hatalmi mozgástere attól függ, hogy milyen kormány alakul – fejtette ki.

Ellenzékből építkezni

Marine Le Pen kilátásaival kapcsolatban Soós Eszter Petronella rámutatott, hogy az RN egy ígéret maradhat, amit a kormányzás nem koptatott el, és a többiekkel szembehelyezkedve tud ellenzékből építkezni.

– Érdeke összetolni mindenki mást, különösen a radikális baloldallal, magát pedig ellenpontként feltüntetni – mondta. Hozzátette, meglátjuk, hogy alakul a parlamenti instabilitás, lesz-e koalíció, buknak-e kormányok, de összességében egyik forgatókönyv sem igazán kellemetlen Le Pennek. – Viszont a Nemzetgyűlés tele lesz potenciális 2027-es elnökjelöltekkel, emiatt bonyolódik számára a játéktér – tette hozzá a szakértő.

Hétfő reggel egyébként bejelentették, hogy kilencedikként a Nemzeti Tömörülés is csatlakozik a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoporthoz, amit Orbán Viktor magyar kormányfő, a Fidesz elnöke, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke és Andrej Babiš volt cseh kormányfő, az ANO vezetője hívott életre nemrég.